Aktuális

“Törvényellenes törvényszerűség”: nemcsak a lakását, de a gyerekeit is elvesztette a Danó család

Kilakoltatás után a gyámhivatal megfelelőnek találta az átmeneti otthont a gyerekeknek, később mégis elvette a három kicsit a családjától. Így most a gyerekek nevelőszülőknél, vidéken élnek, míg a család hajléktalanszállón, Budapesten. Hogy ez jogellenes, az senkit nem érdekel. És mindez sokkal drágább az államnak, mintha a család lakhatását támogatta volna...

Danóék története A Város Mindenkié oldalán látott napvilágot. Június 2-án lakoltatták ki a családot a VIII. kerületben, az alpolgármester pedig arra hivatkozott, hogy nem elhelyezés nélküli a kilakoltatás, hiszen Danóéknak van hová költözniük. Azt elfelejtette hozzátenni, hogy a krízisszállóra csak két hétre mehet a család, és azt sem az önkormányzat intézte, hanem A Város Mindenkié civil szervezet. Akkor a gyámhivatal munkatársa azt mondta az édesanyának, hogy ez az elhelyezés megfelelő, majd néhány nappal később mégis úgy döntöttek, hogy a gyerekeket kiemelik a családból a nem megfelelő lakhatási körülmények miatt. Közel egy hét alatt a családtól elvették a gyerekeket, és hajléktalanok is lettek, hiszen a családok átmeneti otthonában csak azok maradhatnak, akiknek van kiskorú gyerekük.

Tóth Fruzsina, az Utcajogász Egyesület jogásza szerint, mivel nincs lakhatáshoz való jog Magyarországon, így az államnak semmilyen jogi kötelezettsége nincs arra, hogy a kilakoltatott családoknak elhelyezést biztosítson, még akkor sem, ha kiskorú gyerekekről van szó.

fotó: Leéb Ádám
Fotó: Leéb Ádám

Jogilag ugyan tilos, de az tapasztaljuk, automatikusan elveszik a gyerekeket, ez a gyakorlat. A gyerekeket anyagi okokból, például a család lakáshelyzetére hivatkozva, nem emelhetné ki a gyámhivatal a családból, ezt a 1997. évi XXI. gyermekvédelmi törvény és az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye is kifejezetten tiltja. Ráadásul nálunk nincs arra kötelezve az állam, hogy megoldja a lakhatásukat, ezért nem töri magát az önkormányzat, hogy megfelelő elhelyezést találjon a gyerekeknek és a szülőknek. Ez természetesen ellentmondás, amiért már az ENSZ is elmarasztalta Magyarországot, mégsem változtatnak” – mondja a jogász.

A lakás, ahol Danóék laktak, egy 65 négyzetméteres, 3 szobás lakás volt, de annyi köztartozása gyűlt össze a családnak, hogy az önkormányzat már nem adott több haladékot. Három generáció élt itt együtt: a nagymama, a lánya és annak három gyereke, plusz az apuka. A nagymama agyvérzést kapott, és éppen a kórházban lábadozott, amikor az önkormányzattal a részletfizetésről egyeztethettek volna. Az önkormányzat 400 ezer forintnyi önrészt kért ahhoz, hogy a részletfizetést megkaphassa a család, de nekik “csak” 200 ezer forintjuk volt, így elestek ettől a lehetőségtől. Így kerültek végül a gyerekek állami gondozásba, a felnőttek pedig hajléktalanszállóra.

forrás: A Város Mindenkié, fotó: Vörös Anna
Forrás: A Város Mindenkié, fotó: Vörös Anna

“Már többen kiszámolták előttünk, de az AVM is megtette: az sokkal olcsóbb lenne az államnak, ha a családok lakhatását támogatná, mint hogy a hajléktalanszállást és az állami ellátást fizeti. Ez többszörösébe kerül, mint a családot a lakásban tartani. Itt a szülőknek volt munkájuk, a gyerekeknek megvolt mindenük, és együtt éltek a szüleikkel. Ennyi csapás után nagyon nehéz lesz talpra állni, mert a nagymama betegsége után jött a kilakoltatás, utána pedig a legszörnyűbb: elvették a gyerekeket. A VIII. kerületben egyébként nagyon rossz a helyzet, a rendszerváltáskor a jobb szociális bérlakásokat megvásárolták a benne lakók, amik maradtak, azok jellemzően a rosszabb lakások, amelyekben a szegényebb családok laknak. Ezek gyakran annyira rossz állapotúak, hogy egészségkárosító hatásuk miatt perelhető lenne az önkormányzat, viszont nincs helyette másik lakás. Azokat a lakásokat, amelyeket eddig nem tudtak megvásárolni a bérlők, most az önkormányzat eladja, befektetőknek. Így kerülnek utcára azok, akiknek nincs pénzük” – mondta el Tóth Fruzsina, az Utcajogász Egyesület jogásza.

Az AVM-et is sok család azzal keresi meg, hogy ha a gyermekvédelmi intézményeket tájékoztatják a lakhatási nehézségeikről, segítség helyett rögtön a gyermekek kiemelésével fenyegetik meg őket. Sok család épp emiatt nem mer segítséget kérni. Nemcsak az AVM, hanem a Társaság a Szabadságjogokért és a European Roma Rights Centre is felszólalt ez ellen a rendszeres törvénytelen gyakorlat ellen.

Néhány adat: 

  • Kocsis Máté polgármester hivatala 2014. január 1-je és 2015. július 1-je között 454 végrehajtási eljárást és 305 lakáskiürítési eljárást indított a kerületben. Ez messze a legmagasabb kilakoltatási szám a fővárosban.
  • Józsefvárosban közel 5000 önkormányzati lakás van, amelyeknek mindössze 9 százalékát adják ki szociális alapon.
  • Közel 300 lakás jelenleg is üresen áll, ezekre a kerület évente 14 millió forintot költ. 
  • Az elmúlt években általános, mindenki által megpályázható, kifejezetten szociális szempontok alapján elbírált lakáspályázat egyáltalán nem volt a kerületben.
  • A józsefvárosi képviselő-testület tavaly szeptemberében döntött arról, hogy a kerület 150 önkormányzati bérlakást közalkalmazottaknak fog kiadni, piaci áron.

                                                       (Forrás: AVM adatigénylése)

 Itt olvashatsz még többet kilakoltatásról: 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top