A feltaláló, aki a Holdra készült, de végül elfüstölgött
Van Hu a híres Ming-dinasztia tisztviselője volt a 16. században, és az első tudósként vonult be a történelembe, aki űrutazással kísérletezett. A legemlékezetesebb és egyben végső találmánya egy speciális szék volt, amelyre 47 darab, lefelé néző rakétát erősített fel. Ettől a szerkezettől azt várta, hogy az űrbe repíti majd. Ezért beleült a székbe, a szolgálói pedig begyújtották a rakétákat. Űrutazás helyett azonban hatalmas robbanásnak lehettek szemtanúi a jelenlévők, Van Hu pedig egészen egyszerűen eltűnt, mivel a robbanás azonnal szétszaggatta, majd porig égette mind a széket, mind a benne ülő feltalálót.
forrás: wikipédia
A megszállott, aki tűt szúrt a saját szemébe
Sir Isaac Newton az újkori történelem egyik kiemelkedő tudósa volt, aki csillagászként, filozófusként, fizikusként és matematikusként is letette a névjegyét a tudományokban. Nagy sikereket ért el az optika területén is, de ennek nagy ára volt, hiszen a saját testi épségét kockáztatta a tudományos felismerések megszületéséért. Vizsgálta a fénytörés jelenségét, saját fény- és színelméletet alkotott, és kézzel csiszolt tükrökkel, saját fejlesztésű teleszkópot épített, amely Newton-távcsőként híresült el. A tudós mélyrehatóan elemezte az emberi szem anatómiáját is, és azt, hogyan érzékeli a szem a színeket. Úgy gondolta, hogy a leginkább akkor értheti meg mindezt, ha saját magán kísérletezik, ezért egy tűt szúrt a szeme és a járomcsontja közé, majd addig nyomta a szemgolyóját, amíg fekete és fehér köröket kezdett látni. Csodával határos módon a hátborzongató kísérletet épen megúszta.
A tudós, aki imádkozott, majd felrobbantotta magát
Jack Parsons az amerikai rakétakutatás egyik élharcosa volt, aki hatalmas tudásra tett szert a szakterületén. Ennek köszönhetően az amerikai űrprogramok és a rakéta-üzemanyagok fejlesztésében komoly szerepet játszott a tevékenysége. Parsons érdekes módon a tudományos szemléletével ellentétesen az okkultizmus iránt is rajongást mutatott, olyannyira, hogy minden rakétatesztje előtt Pán görög istenhez imádkozott a siker érdekében. Egy alkalommal azonban nem jött be a segítségkérés. Amikor 38 évesen, 1952-ben otthoni laborjában dolgozott robbanóanyagokkal, a kísérlet rossz véget ért – saját magát robbantotta fel.
forrás: wikipédia
A sebész, aki saját magát műtötte meg
Dr. Evan O’Neill Kane vállalkozó szellemű sebész volt, aki saját magán próbálta ki elméleteit. A pennsylvaniai orvos arra kereste a választ a 20. század elején, hogy szükség van-e a műtétek során altatásra, vagy elegendő lehet-e a helyi érzéstelenítés. Be akarta bizonyítani, hogy sok esetben teljesen felesleges az anesztézia, és úgy gondolta, hogy a legjobb alany minderre ő maga. Kane elhatározta, hogy saját magát műti meg, így először 1919-ben az egyik elfertőződött ujját operálta meg, majd saját vakbelét távolította el teljesen éber állapotban, helyi érzéstelenítéssel. A műtétet egy tükör segítségével végezte, méghozzá sikeresen.
A szabó, aki repülés helyett a halálba ugrott
Franz Reichel osztrák származású szabó egy franciaországi pénzdíjas felhívásra jelentkezett, amelynek lényege az volt, hogy pilóták számára fejlesszenek ki ejtőernyőt. A repülő szabó, ahogyan később hívták őt, készített is egy prototípust. Barátai intése ellenére nem bábun próbálta ki ezt, hanem ragaszkodott ahhoz, hogy ő maga hajtsa végre találmányával az első ugrást. Úgy gondolta, hogy történelmet ír majd ezzel, és ez bizony így is lett, bár nem egészen azzal az eredménnyel, amelyre ő gondolt. 1912. február 4-én ugyanis felmászott az Eiffel-toronyba, és 60 méteres magasságból alávetette magát a mélységbe. Az ejtőernyő azonban nem működött, így Reichel a földbe csapódott, és azonnal meghalt.
forrás: wikipédia
A tanár, aki felgyújtotta magát, majd lezuhant a hőlégballonjával
Jean-François Pilâtre de Rozier francia kémia- és fizikatanár volt az első, aki hőlégballonnal repült 1783-ban. Már a tesztelések közben is életveszélyes mutatványokat hajtott végre, például hidrogént próbált hajtóanyagként használni, és hogy lássa, működik-e ez, a tüdejébe szívta, majd nyílt lángra fújta a gázt. Kísérletei során előfordult, hogy felgyújtotta saját magát, de megúszta annyival, hogy leégett a haja és a szemöldöke. Évek munkája után végül úgy gondolta, megérett a helyzet arra, hogy nagyobb távot is megtegyen a hőlégballonjával. A végzetes mutatványra 1785. július 15-én került sor, amikor megpróbálta átrepülni a La Manche csatornát, de útközben lezuhant és meghalt.
forrás: wikipédia
Az orvos, aki saját magán végezte el az első szívkatéterezést
A szívkatéterezés ma már elterjedt eljárás, de egy évszázaddal ezelőtt az orvosok még úgy vélték, hogy ha egy csövet a lüktető szívbe vezetnek, az halállal végződik. Werner Forssmann azonban másképp gondolta. A német sebész ezért a Berlin melletti Eberswalde kórházban 1929-ben elsőként végezte el a szívkatéterezést, ráadásul saját magán. A könyökvénáján keresztül katétert vezetett fel a saját szívébe, és röntgennel ellenőrizte a folyamatot és az eredményt. Szinte hihetetlen, de a kísérlete miatt kirúgták Forssmannt, aki emiatt kénytelen volt urológusként folytatni orvosi pályáját. Kutatásának jelentőségét csak évtizedekkel később ismerték fel, 1956-ban orvosi Nobel-díjat kapott.