Levélben kérdezte a Klebelsberg Központ az iskolákat arról, hogy van-e olyan hatszor tizenöt méteres terület az iskolán belül vagy az iskola mellett, ahol lőteret lehetne kialakítani – erről számolt be híradójában az RTL Klub. Az iskolai lőterek működtetése egyébként felettébb komplikált lenne, önmagában a pálya kialakítása nem túl bonyolult, de kizárólag szakértő felügyelete mellett lehetne csak használni, a fegyvereket pedig páncélszekrényben, gondosan elzárva kell tartani. A pedagógusok szakszervezete szerint egy iskolai lőtér nagyon kockázatos, még akkor is, ha a diákok csak légfegyverrel lőnének.
De mit kérne a pedagógus lőtér helyett, ha megtehetné?
Kevesebbet szeretnék tanítani, és nem bánnék több fizetést sem. Nem dolgozni akarok kevesebbet, hanem kevesebb órát tartani. Azt nem veszik figyelembe, hogy készülnöm kell, dolgozatokat javítok, korrepetálást tartok, segédanyagokat keresek, pluszprogramokat szervezek. Ez mind-mind idő. Este, otthon vagy éppen éjjel, ha nem jutok a napi teendőim végére időben. Sok-sok éves rutinnal a hátam mögött már nem a dátumokat vagy a történelmi eseményeket memorizálom, hanem igyekszem mindig egy kicsit másképp megtartani az órákat, mert különben már én magam is halálra unom. Pedig nincs rosszabb az unatkozó gyerekeknél. Viszont mire találok egy új filmet, videót, szempontot, az idő. Pedig ez nagyon fontos, én igyekszem a történelmet és az angolt megszerettetni a gyerekekkel.
Lőtér helyett nekem is rengeteg ötletem van szülőként:
Először például megoldanám a krétahiányt, lenne papír a nyomtatóban, ja, meg nyomtató is. Vásárolnék olyan eszközöket, amelyek 2017-ben elengedhetetlenek a tanításhoz: okostábla, projektor, számítógép a tantermekbe, kényelmes székek, nem széteső padok. Ha ez mind megvan, akkor rendezném a pedagógusok fizetését, mert igenis nagyon sokan vannak, akik korántsem versenyképes összegért dolgoznak.
Márpedig az elégedett tanár a záloga annak, hogy a gyerekek megfelelő színvonalú oktatást kapjanak. Pénzt költenék arra, hogy színvonalas, érthető, az életkoruknak megfelelő tankönyveket, munkafüzeteket kapjanak, ha már nem merek nagyobbat álmodni, például azt, hogy saját tabletjükön kapjanak tananyagot, és abba írhassák meg a leckéjüket is. Megreformálnám az oktatást, és az összes felesleges marhaságot, ami benne van, kivenném a tantervből. Így aztán nem ülnének már általános iskolában 7 órán keresztül az órákon, a gimi 8-10 óráiról nem is beszélve. Elvégre gyerekek, nem gépek, és nem is katonák!
Ja, majdnem elfelejtettem: moslék helyett rendes ebédet adnék a gyerekeknek, mert állati sokat fizetnek azért a szülők, hogy a legtöbbször ehetetlen ebédet végül ne fogyasszák el a csemeték. Aztán elértünk oda, ami szintén nagyobb összegeket emészt majd fel: a legtöbb iskola ugyanis nem kicsit lepukkant. Szóval építsük át, újítsuk fel a sulikat, hadd járjanak a gyerekek szép, igényes, tiszta iskolákba. Sokkal jobb érzéssel mennének be, ha valóban méltó környezetben tölthetnék el a napjuk legnagyobb részét, az tuti. Különös gondot fordítanék a mellékhelyiségekre: legyen tiszta és működő vécé, mosdó, ahol van vécépapír és szappan is!
Aztán elkezdenék foglalkozni az udvarokkal: legyen fű, legyenek sportpályák, legyenek virágok és padok az iskolaudvaron, és persze legyen sok-sok játék, hogy szünetben tombolhassanak egy kicsit, mert gyerekek. Ja, és persze kellene tornacsarnok minden iskolába, ha már a mindennapos testnevelést bevezettük! Olyat képzelnék el, amiben tényleg elférnek, akadálymentes, korszerű, így aztán este vagy délután akár ki is adhatná a suli, ezzel is bevételt termelve maguknak és a gyerekeknek. Ezt a pluszpénzt pedig visszaforgathatnák az oktatásba, mehetnének színházba, moziba, és mondjuk egy osztálykirándulás nem húszezerbe kerülne a szülőnek, hanem csak tízezerbe. Aztán arra gondoltam, hogy jól felszerelt tankonyha is kellene a sulikba, hogy hetente egyszer legalább sürögjenek ott a gyerekek, mert egyáltalán nem árt nekik egy kicsit megtanulni főzni, összepakolni maguk után, és most nemcsak a lányokra gondolok, hanem a fiúkra is. Sokkal jobban örülnék, ha a fiam lövöldözés helyett megtanulna főzni, ugyanis soha nem tudjuk, mit hoz az élet, nem árt, ha képes gondoskodni magáról, és segíthet a barátnőjének vagy a feleségének is.
Tovább is van, mondjam még?
Az uszoda például sokkal hasznosabb lenne a suliban, mint egy lőtér. Látom magam előtt, hogy egy héten egyszer a dupla tesiórán csobbannak a feszített víztükrű medencében, ami nagyon jót tesz az egész izomzatuknak: megmozgat mindent, de nem terhel, vagyis kiváló sport. Nyáron pedig az uszodát bérbe adnák úszótáboroknak, és dőlne a pénz, amivel hamarosan megkeresné az iskola vagy az állam a bekerülési költségét. Jó, nem minden iskolába kell uszodát építeni, de azért 4-5 sulinak nyugodtan lehetne egy rendes uszodája.
Ekkorra a lőtérre szánt összeg már régen el is fogyott, így aztán megszűnik a lehetősége is annak, hogy lövöldözzenek a gyerekeink. Ha ugyanis lőni akarnak, akkor majd a szülők elviszik őket lőtérre, ahol egyébként 14 éves kor alatt nem is adnak puskát a kezükbe. Vagy elmennek katonai táborba nyáron, azt annyi!
