A kérdés így szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés írja elő a törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek vagyonnyilatkozataiban foglaltak helytállóságának rendszeres, kötelező, a hatósági nyilvántartásokban foglalt adatokkal való összevetéssel történő vizsgálatát?”
Az NVB júniusban megtagadta a kérdés hitelesítését, részben arra hivatkozva, hogy a kérdés az országgyűlési képviselőkre is vonatkozna, így viszont érintené az Országgyűlés személyi és szervezetalakítás szabadságát, amiről azonban nem lehet népszavazást tartani. Az NVB szerint nem egyértelmű, mit jelent a „rendszeres” vizsgálat, milyen fajtájú hatósági nyilvántartásokkal kellene összevetni a vagyonnyilatkozatokat, emellett a kérdés olyan széles társadalmi körre írná elő az ellenőrzést, amelyek pontos köre a választópolgárok számára a kérdés megfogalmazásából nem egyértelmű.
Népszavazás Győrben (fotó: MTI / Krizsán Csaba)
A jogorvoslatot nyújtó Kúria megállapította, hogy a kérdés ugyan az országgyűlési képviselőket is érinti, de nem minősül személyi kérdésben való döntésnek. A bíróság kiemelte: abban az esetben, ha a népszavazásra bocsátandó kérdés nem közvetlenül irányul valamely, az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdésre, csupán közvetve érinti azt, illetve ha az érintettség csak látszólagos, akkor a kérdés hitelesítése nem tagadható meg a tiltott tárgykörre hivatkozással.
A bíróság megítélése szerint bár a kérdés számos jogszabályt, és széles társadalmi réteget érint, ez nem befolyásolja a kérdés egyértelműségét. A kérdés megválaszolása szempontjából nem releváns, hogy a választópolgár pontosan ismerje a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyi kört, ugyanis a kérdés a vagyonnyilatkozat jogintézményéhez kötődik – írta a bíróság. Végzésük jogerős.
