A 19 éves Nikolas Cruz által elkövetett floridai mészárlást követően minden eddiginél komolyabb tiltakozás vette kezdetét az Egyesült Államok fegyverekkel kapcsolatos szabályozását illetően. Bár az amerikai társadalmat megosztja a kérdés, a Quinnipiac University által végzett friss közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak kétharmada (66 százalék) szigorúbb szabályozást szeretne. A Gallup felmérései is hasonló arányt mutatnak.
A Marjory Stoneman Douglas középiskola gyászoló diákjai az áldozatok egyikének temetésén (Fotó: Getty Images)
A floridai Parklandben található Marjory Stoneman Douglas középiskolában történt lövöldözést követően az amerikai diákoknak elegük lett. A fiatalok a mészárlás óta több alkalommal tartottak gyűléseket, gyújtó hangú beszédeket mondtak, amelyekben többek között számon kérték Donald Trump amerikai elnököt és azokat a jellemzően republikánus politikusokat, akik közvetlenül vagy közvetve igen komoly pénzeket húztak be az amerikai fegyverlobbit képviselő National Rifle Associationtől.
Az említett gimnázium diákjai közül többen ott voltak két nappal ezelőtt, amikor a floridai képviselőház szavazott a katonai stílusú gépkarabélyok (az amerikai hadseregben rendszeresített M16-os gépkarabély civil forgalomban kapható, AR-15 típusjelű, sorozatlövésre nem alkalmas félautomata változata), illetve a nagy kapacitású tárak betiltásáról. Egészen pontosan arról szavaztak, hogy megvitassák-e a kérdést, a képviselők pedig a közhangulat ellenére nem hazudtolták meg magukat, és a diákok általános megdöbbenésére nagy többséggel leszavazták a javaslatot. A Miami New Times értesülései szerint például Miami-Dade megye összes republikánus képviselője nemmel szavazott.
A CNN hírcsatorna ezt követően az amerikai közéletben gyakori, úgynevezett town hall beszélgetést (magyarul talán a lakossági fórum lenne a legjobb analógia) szervezett Floridába, ahol a parklandi iskola diákjai, tanárai és a felháborodott szülők mellett részt vett két szenátor, a republikánus Marco Rubio, a demokrata Bill Nelson, valamint Ted Deutch demokrata képviselő, illetve Dana Loesch, az NRA szóvivője is. Nem vett részt viszont az eseményen Donald Trump amerikai elnök, aki ezzel egy időben korábbi iskolai mészárlások túlélőit fogadta, hogy meghallgassa az ő javaslataikat a helyzet kezelésével kapcsolatban.
Eddig ez rendben is volna, bár az elnök legalább egy videoüzenet erejéig megerőltethette volna magát, hogy jelezze, látja és hallja a floridai diákok – és rajtuk keresztül a lassan megszámlálhatatlanul sok korábbi iskolai mészárlás áldozatainak – hangját. Ehhez képest ismét sikerült bizonyítania, hogy az úgynevezett szociális érzékenységet még csak hírből sem ismeri.
A találkozóról napvilágot látott fotókon ugyanis két dolgot szúrtak ki az internetezők: az egyik, hogy Trump mandzsettáján a 45-ös szám látható, mivel ő az USA 45. elnöke. Ez persze apróság, de kiválóan mutatja, hogy az egykori ingatlanmogul semmilyen lehetőséget nem szalaszt el, hogy saját fontosságát kihangsúlyozza. Ez így volt a floridai lövöldözést követően is, amikor Trump a Twitteren azonnal nekiesett az FBI-nak, amely szerinte azért nem lépett időben Nikolas Cruz megállítására, mert az amerikai választást befolyásoló orosz szál felderítésével van elfoglalva. Ez persze bődületes baromság, Trumpnak azonban mostanában ez – vagyis az FBI hiteltelenítése – az egyik legfőbb eszköze, főleg, ahogy egyre jobban szorul a hurok Robert Mueller különleges ügyész nyomozásában.
De lépjünk túl a mandzsettán, mint ahogy azon sem igazán lehet több mint egy évnyi Trump-elnökség után csodálkozni, hogy a legendásan figyelmetlen amerikai elnök egy olyan papírt szorongatott a kezében a beszélgetés alatt, amelyen például az szerepelt, hogy „értem/hallom, amit mondtok nekem”.
A biztosítékot ugyanis az vágta ki az amerikai társadalom és a még többé-kevésbé ép ésszel gondolkodó amerikai politikusok körében, amikor Trump az találta mondani, hogy az iskolai mészárlásokat azzal lehetne a leghatékonyabban megakadályozni, ha a jövőben felfegyverzett tanárok tartanák az órákat az iskolákban.
Donald Trump amerikai elnök a Marjory Stoneman Douglas gimnáziumban történt lövöldözés túlélőit hallgatja (Fotó: Getty Images)
Az amerikai fegyverlobbi pártolóinak egyik régi érve, hogy egy fegyveres „rosszfiú” ellen a legjobb megoldás egy fegyveres „jófiú”. Más kérdés, hogy ezt az elméletet nem kevesebb mint 37 évnyi adat feldolgozását követően a Stanford Egyetem kutatói megcáfolták.
Trump azonban ragaszkodott hozzá, hogy az iskolákban mászkáló felfegyverzett tanárok jelentenék a megoldást. Szuper ötletnek tűnik, nem igaz? Képzeljük el, ahogy egy iskola folyosóján pánikszerűen rohangáló gyerekek között a derék tanerő akcióba lendül, és szitává lövi a támadót.
Az amerikai elnök – aki korábban Twitteren éppen az ellen foglalt állást, hogy az iskolákba fegyverek kerüljenek – most már jó ötletnek tartja, hogy egyes tanárokat különleges képzésekre küldjenek, hogy a későbbiekben levadászhassák az esetleges lövöldözőket – sokan ahhoz hasonlították az elképzelést, mint amikor a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően a repülőkön megjelentek az álcázott légi marsallok.
Mark Barden, egy édesapa, akinek a fia 2012-ben halt meg a Sandy Hook általános iskolában történt lövöldözés során, azonban azt mondta: „a tanároknak így is több mint elég felelősségük van, mint hogy még az a teher is a vállukra nehezedjen, hogy halálos erővel emberek életét kelljen kioltaniuk”.
Andrew Pollack a kislányát veszítette el a februári mészárlásban (Fotó: Getty Images)
A már említett town hall gyűlésen a Marjory Stoneman Douglas középiskola egyik tanára meg is kérdezte Donald Trumptól, hogy mégis hogy gondolja, hogy azok után, hogy ő a gyerekek pedagógiai képzésére tette fel az életét, most meg kellene tanulnia bánni a lőfegyverekkel, és állandó készenlétben kellene várnia, hogy mikor helyezze magát szolgálatba. Mindezt ahelyett, hogy a politikusok végre összeszednék magukat, és érdemi lépéseket tennének a fegyverekkel kapcsolatos szabályozás évtizedek óta áldatlan helyzetének a megoldására.
Igen beszédes volt Marco Rubio reakciója is, akit az egyik túlélő diák, Cameron Kasky arra kért, mondja a szemébe, hogy mostantól nem fogad el pénzt az NRA-től. Rubio, aki a lövöldözéseket követően az elsők között szokta az unalomig ismételt „thoughts & prayers” formulát bedobni az áldozatok tiszteletére, vérbeli politikushoz méltó módon hosszas fejtegetésbe kezdett arról, hogy ez nem a megfelelő módja a helyzet kezelésének, és hogy az emberek támogatják az ő álláspontját.
Szerencsére Kasky nem hagyta magát, és újra megkérdezte, hogy a 17 áldozat nevében esetleg nem akarja-e mégis visszautasítani a fegyverlobbi pénzét, hozzátéve, hogy biztos benne, hogy a szavazók adományaiból is simán összejöhet az az összeg. Rubio később Twitter-csatornáján megjegyezte, hogy a félautomata fegyverek betiltása lehet, hogy népszerű volt a vita résztvevői körében, de ez az álláspont távol áll az általános, mainstream közvélemény vélekedésétől. Rendkívül elegáns megoldás, főleg, ha figyelembe vesszük a cikk elején említett kétharmados statisztikákat.
A témával kapcsolatban tehát láthatóan nem sok előrelépés történt a február 14-i tragédia óta. Azonban a republikánusok, élükön az elnökkel jobban teszik, ha alaposan felkészülnek, a diákok lendülete ugyanis nem látszik csillapodni. Sőt, a fegyvertartás szigorításával kapcsolatban az igazi mozgolódás még csak most kezdődik: a diákok ugyanis ügyesen kerülték el a hasonló fegyveres tragédiák – például a tavaly október Las Vegas-i mészárlás – után szokásos menetrendet, amikor a szigorításpártiak felemelik a hangjukat, a fegyverlobbi pedig erre rendszeresen azzal reagál, hogy „nem most van itt az ideje annak, hogy erről beszéljünk, most az áldozatok családjainak kell időt adni, hogy gyászolhassanak”.
A floridai diákok éppen ezért március 24-ét jelölték meg a fegyvertartás szigorításával kapcsolatos demonstráció napjaként. A March for Our Lives (Menet az életünkért) elnevezésű tömegtüntetésre Washingtonban kerül majd sor, a jelenlegi közhangulatot figyelembe véve pedig valószínűsíthető, hogy a résztvevők száma még a tavaly januári Women’s March közönségét is felülmúlja majd.
Az pedig szinte borítékolható, hogy az idén ősszel esedékes amerikai időközi választásokon a republikánusoknak nagyon nehéz dolguk lesz, ha addig nem tesznek érdemi lépéseket a fegyverek szabályozásával kapcsolatban. A tanárok gyilkológépekké alakítása nem tűnik efféle érdemi lépésnek…
