Az elsőrendű vádlott 2013–2014-ben petesejt-donációval foglalkozó internetes fórumokon ismerkedett meg olyan emberekkel, akiknél a fogantatás természetes úton nem következett be. Néhányuk esetében részt vett a donációs eljárásban, többnyire azonban nem is állt fenn valós szándék a donációra. A törvényszék közleménye szerint ezekben az esetekben a megismertekkel csak elhitette, hogy petesejtjét nekik adományozza, eközben a donációs eljárás fiktív költségeit – például az utazásét, orvosi vizsgálatokét – előre kérte.
Az ügy további vádlottjai igénybe akarták venni az elsőrendű vádlott segítségét. Ennek érdekében közjegyző előtt hamisan állították, hogy rokoni kapcsolatban vannak az elsőrendű vádlottal, illetve a harmadrendű vádlott az ötödrendű vádlottal, aki szintén felajánlotta petesejtjét. Erre azért volt szükség, mert a jelenlegi jogi szabályozás szerint Magyarországon petesejt adományozására csak rokonságon belül van lehetőség, anyagi ellenszolgáltatás igénybevétele nélkül. Mint az a tárgyalás során kiderült, ennek nincs orvosi magyarázata, a jogalkotó a szervkereskedelmet kívánta ezzel a kitétellel meggátolni.
A bíróság ítéletének indoklásában a büntetéskiszabással kapcsolatban rámutatott: határozott különbséget kell tenni a vádlottak által elkövetett cselekmények motivációi között. Az elsőrendű vádlott célja elsősorban anyagi haszonszerzés volt. Ezt igazolja, hogy egy éven belül 11 alkalommal ajánlotta fel a petesejt-donációt, amire fizikailag képtelen lett volna, továbbá a törvény sem engedi. Az elsőrendű vádlott büntetésének kiszabásakor a bíróság súlyosító körülményként értékelte a bűnhalmazatot, illetve hogy anyagi haszonszerzés céljából szorult helyzetben lévő embereket használt ki. Enyhítő körülmény volt ugyanakkor a tetemes időmúlás és az, hogy a nő kiskorú gyereket nevel.
Nem biztos, hogy a törvény korszerű
A többi vádlott esetében a bíróság hangsúlyozta, hogy enyhítő körülmény cselekményük motivációja, a gyermekáldás, továbbá a tetemes időmúlás, és az elkövetett cselekmények társadalomra veszélyességének mértéke. Az indoklás szerint bár az eljárásban szakértő által is bírált petesejt-donációt is szabályozó egészségügyi törvény nem biztos, hogy kellőképpen korszerű, de a bíróságnak jogalkalmazóként nem tiszte a hatályos törvények bírálata, csak azok betartatása. A vádlottak pedig tudatosan vállalták, hogy céljuk eléréséért jogszabályt sértenek, ami a bíróság rosszallását váltotta ki.
A Fővárosi Törvényszék az elsőrendű vádlottat emberi test tiltott felhasználása és más bűncselekmények miatt 1 év 6 hónap, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönre és 817 450 forint vagyonelkobzásra ítélte. Az ügy többi vádlottja megrovást kapott. Az elsőfokú ítéletet az ügyész és az I., valamint a VII. rendű vádlottak védőinek kivételével valamennyien tudomásul vették. Az I. és VII. rendű vádlott védői három nap gondolkodási időt kértek.