A helyi, települési hírlevélben tavaly szép, látványos táblázatban közölték az adótartozók nevét és a tartozás pontos összegét. Olyan érzés volt, mintha valami bulvárhírt olvasnék több ismerősömről, persze abszolút negatívat. Aztán arra gondoltam, hogy vajon tudnia kell ezt mindenkinek? Ha tudni akarom, ki nem fizette be az adót, utánanézek, az adatok elvileg nyilvánosak. De persze nyilvánvaló a „nevelési” szándék is: arra számít a hivatal, hogy a szégyentől majd hamarabb kifizetik a tartozásukat a feketelistások. Nem tudom, volt-e ilyen hatása az akciónak.
Sosem elég (Profimedia)
Olyanok is vannak, akik nem annak alapján ítélnek meg embereket, hogy azok tartoznak-e az államnak, az önkormányzatnak, és vannak, akik azonnal pálcát törnek (lehet, hogy jogosan): egy ilyen információ birtokában alig várják, hogy a szomszédjukkal, a buszossal és a boltossal kibeszélhessék az ismerősüket, beindul a rosszindulatú pletykagyár. Nem számít, hogy mi van a tartozás mögött. Egyáltalán jogos-e a követelés? Szándékos elkövetésről van-e szó? Nem tudhatjuk, de nem is a mi dolgunk kideríteni.
77 milliárdnyi csalás derült ki tavalyról
A felderítésre ott vannak a hatóságok, akik korrekt adatokat szolgáltatnak, ahogy tették ezt nemrég is. A NAV kimutatása alapján tavaly 77 milliárd forinttal károsították meg az államkasszát a magyar adócsalók: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága összesen hatezer bűncselekményt derített fel. A hatóság az összeg hatvan százalékát tudta visszaszerezni – olvasható a Magyar Idők és az Index oldalán. Az adóhivatalban kiszámolták, hogy ha a lefülelt bűnbandák tovább tevékenykednének, egy év alatt újabb 16 milliárd forint kár érné a közkasszát. Az elcsalt pénz nagy részét, mintegy 71 milliárd forintot költségvetési csalások útján szerezték meg az elkövetők.
Az adócsalás tényállását az új Btk. (2012. évi C. törvény) eltörölte, helyette a sokkal átfogóbb „költségvetési csalás” tényállást alkalmazza. A tényállás a közpénzek sérelmére elkövetett valamennyi olyan bűncselekményt magában foglalja, amely a közpénzeket érintő vagyoni hátrányt okoz. Pl. adócsalás, jövedékkel való visszaélés, áfacsalás, csempészet, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése stb. (Forrás: webugyved.com)
„Inkább fizessünk egy kis adót, mintsem a nyakunkra járjanak a NAV-tól” – nagyjából ez volt a véleménye néhány megkérdezett könyvelőnek, aki azt is hozzátették, revízió esetén általános a felháborodás az ügyfelek részéről: bezzeg a kisembereket lehet piszkálni, a nagyok meg mutyizhatnak, ahogy nem szégyellik. „Vannak kiskapuk, amelyeket igyekszünk kihasználni, de normális kereteken belül” – tették még hozzá, és értse ez alatt mindenki azt, amit akar. Azt is elmondták, nem tartják igazságosnak, hogy a NAV két éve kommunikálja, hogy igény esetén elkészíti az adóbevallásunkat, hiszen azt minden esetben ellenőrizni, javítani kell.
„Úgysem tudok megfelelni, minek erőlködjek?”
Míg mondjuk Németországban nem jellemző, hogy kiskaput keresgélnének a munkavállalók vagy a vállalkozók, hazánkban sokkal kevesebben vannak azok, akinek eszébe sem jut (ha csak a saját szintjükön egy kicsit is) csalni. Egy a neve elhallgatását kérő könyvvizsgáló és igazságügyi adószakértő szerint a korábban – néhány évtizede – jellemző jogbiztonság hiánya a fő oka az évről évre rosszabbodó adófizetői hozzáállásnak. „Korábban lehetett tervezni, most szinte követhetetlenné vált a jogrendszer, hiszen akár napról napra változtatnak jogszabályokat vagy visszamenőleg módosítanak törvényeket. Ez pedig a vállalkozói oldalon azt a hozzáállást eredményezi, hogy »úgysem tudok megfelelni, minek erőlködjek«” – mondja a könyvvizsgáló, aki maga is sokszor kerül kellemetlen helyzetbe: előfordul, hogy az elégedetlen vállalkozók előtt neki is védekeznie kell, mintha ő alkotná a jogszabályt. „Közben sokszor meg is értem őket, mert valamiből be akarják fizetni a gázszámlát.”
A könyvvizsgáló szakember szerint az egyik alapvető probléma az, hogy túl sokat vesznek el az emberek jövedelméből, nehéz megélni, ha mindent szabályosan akarunk csinálni. „Azt érezzük, hogy nincs elismerve a munkánk, ami lázadáshoz, vagyis legtöbbször szabályszegéshez vezet. Az is fokozza a folytonos kiskapukeresést, hogy az általános szólam szerint »ők is lopnak«. Ezzel egyúttal fel is mentik magukat a szabályszegők. Azt is sokszor hallom, hogy »valamit úgyis találnak, hogy megbüntessenek, és úgysem tudod úgy csinálni, hogy ne találjanak valamit, amibe bele lehet kötni«. Vagyis amit csak lehet, ki kell használni, minél rövidebb távon, hiszen most van rá lehetőség, nem tudhatjuk, holnapután milyen törvénymódosítással állnak elő. Nehéz arra terelni az embereket, hogy minden körülmények között maradjanak jogkövetők, ha úgy érzik, ellehetetlenülnek” – teszi hozzá a szakember.
A Btk. szerint bűncselekménynek a százezer forint feletti vagyoni hátrányt okozó cselekmények számítanak. Az ennél kisebb vagyoni hátrányt okozó megtévesztő magatartások nem valósítanak meg bűncselekményt, kivéve, ha a társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással élnek vissza, vagy valamely szabálysértésnek (például vámszabálysértés) minősül az elkövető cselekménye.
