Fél óra alatt ért ki a mentő a budapesti Nyugati téri aluljáróba egy 20 év körüli fiú újraélesztéséhez, miközben a helyszín gyalog pár percre van a Markó utcai Központi Mentőállomástól.
Erről jelent meg kedden egy elkeseredett és felháborodott poszt a Facebookon. A posztot Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi szakértő is közzétette a 444-en megjelent cikkében, amelyben részletesen elemezte is az esetet.
A fiatalember a Nyugati téri aluljáróban lett rosszul 17 óra körül, többen támogatták, nem bírt lábra állni. Aztán nem tudott beszélni, remegésbe, görcsbe rándult a teste, az arca is rángatózott. Egyre rosszabbul lett, többször eszméletét vesztette. Ekkor már 5-6 perce hívták a mentőket, és több civil próbált segíteni rajta.
Egy nő elkezdte újraéleszteni, amit később a mentők telefonon keresztül irányítottak. Aztán egy tűzoltó, majd egy kórházi szakápoló vette át a szívmasszázst, közben pedig helyzetképet adott a mentősöknek. Nagyjából 30 perc telt el a mentők első hívása óta, amikor odaértek a mentősök. Intubálták, oxigént kapott, majd átvették a szívmasszázst.
Az eset leírása eddig tartott az eredeti posztban. Kunetz Zsombor azonban részletes információkat tudott meg a mentőszolgálattól azzal kapcsolatban, hogyan zajlott mindez.
- 17.04 A mentők megkapják az első bejelentést, hogy a beteg görcsöl. Innentől folyamatosan reklamálják a járókelők a mentőt, és tájékoztatják a mentésirányítót. Szólnak arról, hogy a beteg rosszabbul van, sőt arról is, amikor megkezdik az újraélesztést.
- 17.15 Riasztják az első mentőegységet, 11 perccel az első bejelentés után. Ez a mentőegység ekkor még Budán, a János Kórházban van, onnan kell átverekednie magát Pestre, a csúcsforgalom kellős közepén. Ráadásul ez az egység nem képes emelt szintű újraélesztésre.
- 17.15 Egy mentőtiszti kocsi – amely emelt szintű újraélesztésre is képes – megérkezik a Markó utcába, a Központi Mentőállomásra. A mentésirányítás kiadja nekik az ebédidőt. Ekkor már a beteg életéért küzdő civilek többször reklamálnak, hogy mikor érkezik a mentő, és szólnak arról is, hogy egyre súlyosabb a beteg állapota.
- 17.29 Az első mentő megérkezik a beteghez. Ez a János Kórházból indult egység.
- 17.29 Ugyanebben a percben két lány megjelenik a Központi Mentőállomáson a Markó utcában, és könyörögve kér segítséget a mentéshez. Csak ekkor riasztják a bent lévő mentőtiszti kocsit.
- 17.32 A mentőtiszti kocsi 3 perccel az első egység után megérkezik, és átveszi az újraélesztést.
Kunetz Zsombor ezt írja:
Az eset jól mutatja, hogy sokszor nem a kivonuló mentősökön múlik az, hogy mikor érnek a helyszínre. Ha nem kapnak időben riasztást, akkor nem is érhetnek ki időben. De az még jobban láthatóvá válik az esetből, hogy nagyon komoly rendszerhibákkal küzd a mentőszolgálat, és ha erre a rossz rendszerre még emberi hibák is rakódnak, akkor kész a baj.
Szerinte a mentésirányításnak már az első bejelentésnél gondolnia kellett volna arra, hogy a görcsrohamok nemcsak az epilepszia, hanem a keringésleállás jelei is lehetnek. De valószínűleg epilepsziás betegként kezelték a bejelentést, ezért nem küldték oda a 17 óra és 17.15 között arrafelé lévő mentőtiszti kocsit.
A szakember szerint hibázott a mentésirányítás, de megjegyzi azt is, hogy alapvető vezetői hibák bénítják a mentőszolgálat működését. Kevés a mentőegység, ám szinte minden esethez mentőt küldenek, alig van szűrés. Így pedig elfordul, hogy nagyon sokat kell várni a mentőre, akkor is, amikor emberéletről van szó. Az irányító azért is felelősségre vonható, ha nem küld mentőegységet, és azért is, ha küld, de közben máshol nagyobb szükség lenne mentőre.
