A harlekinkatica Magyarországon 2008 februárjában bukkant fel először, mára pedig szépen elterjedt. Főként levéltetvekkel táplálkozik, csakúgy, mint a hazánkban őshonos és gyakori hétpettyes és kétpettyes rokonai. „Mivel nagyon falánk és hatékony ragadozó, a levéltetvek elleni biológiai védekezés céljából először az USA-ba, majd több nyugat-európai országba is behurcolták – mondja Márkosy Gábor növényvédő szakember és méhész. – Nemcsak falánk, de sokkal mozgékonyabb és agresszívabb is, mint az őshonos európai katicafajok, melyeket könnyűszerrel kiszorít élőhelyükről, ezért a harlekin ma már több gondot okoz, mint amennyi hasznot hajt. A kétpettyes katicához hasonlóan a fák lombkoronájában él, ezért a kétpettyesre különösen nagy veszélyt jelent. A harlekinkatica a szőlő- és bortermelők körében sem népszerű, hiszen a rovar behúzódik a szőlőfürtökbe, és szüretkor is a bogyók között marad, keserű testnedvei pedig belekerülnek a mustba.”
Szuvenírként is érkezhetnek a kártékony rovarok
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei a repülőtéren is folyamatosan ellenőrzik a fokozott veszélyforrásnak számító szállítmányokat (például a Távol-Keletről származó zöldség- és gyümölcsárut), de 2018 őszén vizsgálták magánszemélyek csomagjait is, hiszen az Európán kívüli területekről, főként Kelet- és Délkelet-Ázsiából érkező termékek a hazánkban nem honos kártevők behurcolásának kockázatát is jelentik. A növényi károsítók terjedésének megakadályozása érdekében 2019 decemberétől egyébként várhatóan szigorodik az uniós szabályozás is.
Fotó: nlc
Sajnos nagyon valószínű, hogy több kártevő faj is potyautasként érkezett hozzánk korábban, például a raklapok fájában, csomagolóanyagokban megbújva, és mivel ezen az éghajlaton nincs természetes ellenségük, sokkal agresszívabban viselkednek, mint az őshonos fajok. „A korábban említett harlekinkatica mellett ilyen a kőrisbogár is, amely meleg lombos erdőkben júniustól augusztusig tömegesen jelenik meg – mondja a szakember. – A kőrisen kívül tápnövényei közé tartozik az orgona és a fagyal, a leveleket néha egészen a vastagabb erekig lerágja.”
A nem őshonos növényekkel is vannak gondok
Gyakran kártevők okozzák a tuják, ciprusok pusztulását is, hiszen a hazai éghajlaton ezek a növények kevésbé ellenállóak. „A díszkertek tulajdonosai sokszor panaszkodnak, különösen az örökzöldek barnulására vagy akár teljes pusztulására – számol be Tégen Kata kertkarbantartó szakember. – Hosszú évek alatt több méter magasra nőtt tujákat, leylandokat kell kivágni, mert a magyar viszonyok között nem képesek védekezni a kártevők (rovarok, gombák) támadásai ellen. A tujafúró aranymoly, a tujaszú is okozhat jelentős károkat, de a puszpángmoly is nagyon rövid idő alatt képes lerágni a szép zöld bokrok leveleit. Van, hogy permetezéssel meg tudjuk állítani a kártevők terjedését, de sokkal hatékonyabb a megelőzés, amelynek az a lényege, hogy a növényeket jó kondícióban kell tartani. A kerttulajdonosok viszonylag ritkán figyelnek arra, hogy az örökzöldeket megfelelő tápanyag-utánpótlással, lombtrágyával lássák el. Ha problémát észlelünk, érdemes szakembernek is megmutatni a tüneteket, hogy hatékony legyen a kezelés.”
