Aktuális

„Csókolom, meleg pár vagyunk, és kérünk gyereket” – azonos nemű párok az örökbefogadásról

Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy hamarosan rendezik az azonos nemű párok adoptálásával kapcsolatos jogszabályokat. Nem tudni, ez alatt pontosan mit ért, cserébe jogvédők és meleg párok is azt mondják, hogy köszönik, inkább így okés a rendszer, és némi finomhangolással még jobb lehet. Érintettekkel beszélgettünk. Riport.

Új terve van a miniszterelnöknek, mivel szerinte van itthon egy joghézag a melegek örökbefogadását illetően, amit szerinte rendezni kell az október 13-i önkormányzati választások után. Azt azonban már nem fejtette ki, hogy pontosan mire gondol, és milyen irányba szabályozna, hogy lazítana, esetleg szigorítana. Mindössze ennyi szivárgott ki Kötcséről, a hagyományos polgári piknik helyszínéről, ahol szokás szerint zárt ajtók mögött, meghívott vendégek előtt beszélt Orbán Viktor.

Amire a kötcsei jóslat utalt, valójában minden, csak nem joghézag vagy kiskapu, cserébe teljesen legális folyamat, amire a mai magyar jogszabályok jó ideje lehetőséget adnak. Ezt erősíti meg a Ptk. mellett a legnagyobb hazai meleg jogvédő szervezet munkatársa, Sándor Bea jogász is. „A törvényi szabályozás úgy szól (nyilván bizonyos megkötésekkel – H.A.), hogy bárki lehet egyéni örökbefogadó, közösen viszont csak házaspárok fogadhatnak örökbe” – magyarázza a Háttér Társaság szakembere.

Mindebből logikusan következik, ha egy meleg pár szeretne gyereket vállalni, az egyéb, kreatív módszerektől eltekintve ezt leginkább akkor tudják megoldani, ha valamelyikük egyedülállóként iratkozik fel arra a bizonyos örökbefogadási listára. Ez még akkor is így megy, ha már jó ideje közös otthonukban, hivatalos, bejegyzett élettársi kapcsolatban élnek. „Mi például mindig is tudtuk, hogy akarunk családot. Szerintem ezt már az első randinkon megbeszéltük Ádámmal – meséli Marci, ők hogyan jutottak el az örökbefogadásig. – Eleinte persze fogalmunk sem volt, merre induljunk, mit csináljunk. Majd pár éve az egyik barátnőm átküldött egy cikket, amiben egy magyar srác arról beszélt, egyedülállóként hogyan fogadott örökbe” – folytatja a történetet, és arról is mesél, hogyan jött a döbbenet, hogy itthon ilyen egyáltalán létezik. A férfi és párja felvették a kapcsolatot a cikk szereplőjével, akiről kiderült, hogy szintén meleg, és neki is van partnere.

Gyereket szeretnénk

„Azt valószínűleg sosem tudjuk meg, ki volt a legelső, de mi biztosan az elsők között lehettünk” – állítja Rózsa Krisztián pszichológus, családterapeuta, egy 9 éves kisfiú apukája. Lehet, hogy más nem árulta el a szexuális orientációját, mindenesetre, amikor ők a hivatalhoz fordultak, akkor nyíltan közölték a Tegyesz (Fővárosi Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat) munkatársaival, hogy

csókolom, meleg pár vagyunk, és kérünk gyereket.” 

Mint azt a Szivárványcsaládokért Alapítvány alapítója mondja, az örökbefogadási folyamat során szinte végig csak pozitív tapasztalatokat szereztek. Az általános bizonytalanság ellenére, hogy lényegében senki sem tudta, mi lesz a vége, a hivatali ügyintézőktől kezdve az alkalmasságot vizsgáló pszichológusokon át a környezettanulmányt készítő családgondozókig, Krisztiánék mindenkivel nagyon jó személyes kapcsolatot ápoltak. „Kedvesen elmondták, hogy ők mellettünk állnak, és mindenben támogatnak bennünket. Tőlük még megkapjuk az engedélyt, de azt nem merik megígérni, hogy a következő lépésnél akad-e meg a folyamat” – árulja el Krisztián.

Marci és Ádám is hasonló élményeket szereztek, mielőtt lassan másfél évvel ezelőtt örökbe fogadták Andrist. Hogy ki legyen a fiúk hivatalos gyámja, pusztán az anyagi körülmények alapján döntötték el. Marcinak volt saját lakása, abban éltek, és ő is keresett jobban akkoriban, ráadásul ő az idősebb, ezért gondolták, egyedülállóként ő indul jobb esélyekkel az örökbefogadási folyamatban. A legelső beszélgetést ők is azzal indították, hogy melegek. „Az örökbeadásnál a törvények alapján a Tegyesz munkatársai már a kezdetektől az egy háztartásban élőket vizsgálják. Ha a nagymamáddal laksz, akkor ő is ugyanúgy része az eljárásnak. Ádámmal is egyformán elbeszélgetett a pszichológus, az elejétől ketten csináltuk végig, mindketten ugyanazt a képzést végeztük el, szerepel a papírjainkban, hogy mennyi ideje élünk együtt, mi a hobbink, mikor és hol találkoztunk” – magyarázza Marci, és hozzáteszi: mielőtt zöld utat adtak volna nekik, egyedül az egyik kerületi kormányhivatallal akadt konfliktusuk.

Kiderült, erre azért került sor, mert Marciék melegek – árulta el nekik utólag az egyik ügyintéző, akivel kapcsolatban álltak. „Persze pontosan tudták, hogy ezt nem mondhatják, különben azonnal az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordulok, mert ez nettó jogi diszkrimináció. 

Képünk illusztráció – jelenet a Modern Család című sorozatból

Amikor pedig hármasban elmentek a kisfiúval, hogy új anyakönyvet csináltassanak neki, az anyakönyvvezető, aki korábban összeadta Marcit és Ádámot, meghatódottságában egyből elsírta magát, majd összehívta az egész hivatalt, melynek a dolgozói – mint később kiderült –, addigra már sokat hallottak róluk. Ahogy azok is ők voltak, akik másoknak is taposva az utat, a Háttér Társaság segítségével diszkriminációra hivatkoztak, és azt is elérték a kormányhivatalnál, hogy Ádám is kapjon GYED-et, miután ő maradt otthon Andrissal.

„A gyerekorvos is nagyon rendes volt, ahogy a bölcsődében is elmondtuk, nyugodtan szóljanak, ha bármilyen averziójuk lenne velünk szemben. Nem gond, akkor megyünk máshova, megértjük. A maximális segítőkészség mellett, bármilyen hülyén hangzik is, elsősorban azt látom, egy pedagógusnak, az orvosnak izgalmas kihívás találkozni a családunkkal, mert olyan helyzetként látják, amiből sokat tanulhatnak. És ezzel inkább lendülnek át a pozitív diszkriminációba. Miközben mi egyáltalán nem érezzük magunkat különlegesnek, se többnek, se kevesebbnek” – osztja meg Marci a tapasztalatait.

Az alapítványán keresztül Marciékhoz több hasonló cipőben járó, meleg párként örökbefogadó családdal kapcsolatot tartó Rózsa Krisztián sem hall alapvetően rossz tapasztalatokról, hogy összességében hatalmas panasz lenne az orvosokra vagy a pedagógusokra. Persze vannak esetek, amikor iskolai, óvodai vagy egészségügyi közegben a szivárványcsaládok találkoznak értetlenkedéssel, előítéletekkel, de volt példa iskola felvételi elutasításra is szivárványcsaládban nevelkedő gyereknél.

„Velünk pont a nyáron történt, hogy vidéken baleseti ügyeletre kellett vinnünk a gyereket. Ültünk hárman a váróban, mire az orvos ránk nézett, és megkérdezte:

 – Itt mindenki hozzátartozó?

– Igen.

– És maga kije ennek a gyereknek?

– Az apukája.

– Akkor maga kicsoda?

– Hát, a másik apuka.

Mire az orvos elmosolyodott, és csak annyit mondott: „nagyon szerencsés ez a gyerek” – meséli Krisztián a történetet.

Vinnék haza a gyerekeket, de…

„Főleg az utóbbi 5 évben érdeklődnek sokan a jogsegélyszolgálatunknál, hogy melegként hogyan alapíthatnának családot – meséli tapasztalatait Sándor Bea, a Háttér Társaság jogásza. – Az elmúlt években készült kutatásaink is azt mutatják, hogy annak ellenére, hogy még a hivatalos folyamatot nem indították el, Magyarországon egyre több meleg pár tervezi az örökbefogadást.” Arról viszont megoszlanak a vélemények, hogy ma pontosan hány gyerek nevelkedhet azonos nemű szülők mellett az országban. Van olyan szakértő, aki több százra, más még többre becsüli a hazai szivárványcsaládok számát.

„Néhány generációval ezelőtt a melegség elfogadása még együtt járt a lemondással, hogy nekem sosem lesz családom és gyerekem, ez viszont mára világszinten kezd teljesen átfordulni” – állítja Sándor Bea. Szerinte ez főleg azért alakul így (ha nálunk még össztársadalmi szinten még nem is), de a maguk szűk környezetében, a családjukban vagy a munkahelyükön egyre elfogadottabbak a melegek, miközben a mai húszas, harmincas, negyvenes generációjuk körében folyamatosan terjed a tudás a működő modellekről, a családalapítás lehetőségeiről.

Ahol a meleg párok örökbe fogadnak, ott előbb-utóbb legfelsőbb bírósági, alkotmánybírósági ítéletek mondják ki, hogy nem érheti hátrányos megkülönböztetés ezeket a gyerekeket.

Márpedig Magyarországon jelenleg ez történik

– jelenti ki ugyanúgy Sándor Bea és Rózsa Krisztián. „Ahogy a melegség sem betegség, amit meg lehet gyógyítani, a társadalmi jelenséget, a szivárványcsaládok létrejöttét sem lehet megállítani. Azt például tudjuk, hogy a Tegyesz azóta viszonylag sok meleg párt látott, és vidéken is történt több örökbefogadás” – mondja Rózsa Krisztián.

Arról nem is beszélve, a szivárványcsaládok is ezerfélék, és nem csak örökbefogadással jöhetnek létre. Például leszbikus lányok ismert és anonim donortól is szülnek gyereket, mások az új párjukkal az előző kapcsolatból született gyereket nevelik tovább közösen. „Függetlenül attól, hogy mit gondol róla, a jogalkotónak kötelessége lenne követni a társadalmi folyamatokat és mindenekelőtt védeni a gyereket. Természetesen nem a szivárványcsaládtól, hanem a szülők jogi helyzete miatti bizonytalanságtól” – teszi hozzá Rózsa. Az ideális persze az lenne, ha a meleg párok közösen fogadhatnának örökbe, így jogilag mindketten ugyanúgy szülőnek minősülnének. Esetleg lehetőséget adhatnának a partner gyermekének örökbe fogadására (erről lásd keretes írásunkat!), mert így egy szakítás vagy haláleset után a gyerek kevésbé kerülne kiszolgáltatott, bizonytalan helyzetbe. Például hogyan jár majd neki tartásdíj, vagy mit és hogyan örökölhet, ha a nem vér szerinti szülőjének nem törvényes örököse? A szakemberek szerint a helyzet rendezése a hétköznapi ügyintézést is nagyban megkönnyítené.

Marciék – elmondásuk szerint – ebből úgy hozták ki a maximumot, hogy ügyvédnél aláírtak egy általános, hitelesített meghatalmazást, amiben rögzítették, hogy Ádám bármilyen körülmények közt eljárhat Marci nevében. „Ezt elvileg mindenhol el kell fogadniuk. Annyi, hogy egyedül a gyerek útlevelét nem válthatja ki. Közjegyzőnél van letétben egy gyámmeghagyásunk is, amit elvileg bárki megcsináltathat. Ez pedig arról szól, ha meghalok, rendelkeztem arról, hogy az általam felügyelt kiskorú gyámja Ádám legyen.”

Köszönjük, maradhat

Hogy van-e félelemből vagy előítéletekből nyílt diszkrimináció a rendszerben? Ezt tetten érni lényegében lehetetlen. „Hallani-olvasni olyan történeteket, hogy hozzánk hasonló adottságokkal, csak épp házaspárként mások már fél év alatt kaptak gyereket. Ebbe bele lehet látni a diszkriminációt, de ez nem ilyen egyszerű. Egyrészt kimondott dolog, hogy a rendszer a házaspárokat részesíti előnyben. Másrészt a Tegyesz nem csak azt nézi, hogy mióta vársz, ők alapvetően a gyereknek keresnek családot, nem a szülőknek gyereket. Ha ez tényleg így van, inkább mindenki várjon, míg meg nem lesz az alkalmas jelölt” – magyarázza Marci a magyar örökbe adás logikáját. Ők Ádámmal például 3 évet vártak Andrisra, és meggyőződésük, a kisfiú pont a megfelelő pillanatban érkezett az életükbe. Marci hozzáteszi, ha egyedülállóként egy szőke, kék szemű, újszülött kislányt szeretnénk örökbe fogadni, ez Magyarországon nagy eséllyel sosem fog megtörténni. Viszont aki nyitott kicsit idősebb, például 2-3 éves roma származású vagy betegségekkel küzdő gyerekre, annak vannak lehetőségei.

A melegek márpedig általában elfogadóbbak az örökbefogadásnál

– derült ki a Háttér Társaság kutatásaiból is.

Meleg örökbefogadó szülőként Marciék nem tartják magukat különlegesnek, se többnek, se kevesebbnek. Most viszont egy kicsit rosszul érzik magukat, amiért május óta folyamatosan újból és újból megjelenik az ellenünk szóló kormányzati kommunikáció. Nem szívesen szembesülnek azzal, hogy a hatalom szerint megbélyegzett, másodlagos állampolgárok lennének, miközben ők nem ártanak senkinek. „Nem játszottunk ki jogi kiskapukat, és gyereket sem vettünk el senkitől. Hiszünk benne, hogy sokkal jobbá tettük egy kisgyerek életét, aki lehet, végül vagy bent maradt volna a rendszerben, vagy kiviszik külföldre. Miközben mindenki tudja, könnyen vakvágányra kerülhet a gyerek élete, akit nem fogadnak örökbe. Ehhez képest, miközben mindent megteszel a gyerekedért, most alkalmatlannak tartanak, megkérdőjeleznek bennünket szülőként” – fakad ki Marci, aki szerint hiába nem működik tökéletesen, ők már annak örülnének, ha minden úgy maradna, ahogy most van, és senki sem nyúlna a rendszerhez.

Mi a helyzet külföldön?

Jelenleg tizenhat európai országban lehet egy azonos nemű szülőpár mindkét tagja teljes jogú szülő, illetve fogadhatnak örökbe mindketten gyermeket: Andorrában, Ausztriában, Belgiumban, Dániában, az Egyesült Királyságban, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, Írországban, Izlandon, Luxemburgban, Máltán, Norvégiában, Portugáliában, Spanyolországban és Svédországban. Három másik országban, azaz Észtországban, Németországban és Szlovéniában az azonos nemű társszülők örökbe fogadhatják bejegyzett élettársuk vér szerinti, illetve egyes esetekben örökbefogadott gyermekét. Horvátországban az élettársak partnerük gyermekének társ-gondviselői lehetnek, ami sok tekintetben hasonlít a partner gyermekének örökbefogadására.

Vegyél részt a kutatásunkban!

A kérdőív kitöltése anonim, és az internetezési szokásokat mérjük fel benne. A részletekért kattints!

KITÖLTÖM

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése