Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Aktuális

„Veszélyes, ha a politikusok az utcán élő emberek ellen hergelik a közvéleményt”

A kormány a napokban jelentette be: éjszakára több budapesti aluljárót lezárnak, hogy így akadályozzák meg, hogy a hajléktalanok ott éjszakázhassanak. Misetics Bálint, A Város Mindenkié Csoport alapítója szerint ez az intézkedés elsősorban kampánycélokat szolgál.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, a kormány döntése alapján kilenc budapesti aluljárót be fognak zárni éjszakára, megakadályozandó, hogy a hajléktalanok ott éjszakázhassanak. Korábban a főváros is hasonló intézkedést tervezett: ők elektromosan működtetett rácsokkal zárnák le a főváros legforgalmasabb csomópontjai közelében lévő aluljárókat.

A HVG úgy tudja, első körben

  • a Deák téri aluljárót
  • a Corvin-negyed metróállomás aluljáróját
  • a Kálvin téri aluljárót
  • az Újbuda-központ metróállomás aluljáróját
  • a Móricz Zsigmond téri aluljárót
  • az Ecseri úti aluljárót
  • a Váci út–Csanády utcai aluljárót
  • a Boráros téri aluljárót
  • és a Lehel tér déli aluljáróját

zárnák le. Az elektromosan záródó rácsok felszerelése várhatóan 96 millió forintba kerül majd.

„Nem az a cél, hogy visszaszorítsák a hajléktalanságot”

Nem ez az első eset, hogy a kormány, illetve a főváros hasonló intézkedést fontolgat, Tarlós István egy újsághírre reagálva már tavaly novemberben azt mondta, ő maga kérte, hogy „vizsgálják meg a nagyobb fővárosi aluljárók éjszakai lezárásának lehetőségét és következményeit”.

Misetics Bálint, az AVM alapítója (Fotó: MTI / Kovács Tamás)

Misetics Bálint szociálpolitikus, A Város Mindenkié Csoport egyik alapítója is megerősíti: a budapesti aluljárók lezárása többször felmerült már az elmúlt években. „Az önkormányzati választások előtt rendre előkerül az aluljárók helyzete. Nálunk ennek komoly hagyománya van: már Demszky Gábor főpolgármestersége idején is előfordult, hogy a főváros programot hirdetett »az aluljárók visszafoglalására«. Igaz, ők nem a lépcsők lezárásával vagy a közterületi hajléktalanság szabálysértéssé minősítésével, hanem különféle jogalkalmazási, rendészeti eszközökkel érték el, hogy a választások idején ne legyenek annyira szem előtt a hajléktalan emberek.”

Szerinte ezúttal is a küszöbön álló önkormányzati választás miatt vették elő a témát. „Ez, ahogy a hajléktalanság kriminalizálása is, alapvetően kampányfogás: nem az a célja, hogy visszaszorítsa a közterületi hajléktalanságot, vagy enyhítse azokat a kellemetlenségeket, amik a többi városlakót érik, hanem az, hogy bizonyos politikusok legelesettebb embertársaink kárára növeljék a népszerűségüket.”

Misetics hangsúlyozza: nem az okozza a legnagyobb problémát, hogy hajléktalan emberek húzzák meg magukat északára az aluljárókban. „Valószínűnek tartom, hogy nem az ott éjszakázó emberek zavarják leginkább a budapestieket, hanem az, ha valaki alkoholt fogyaszt, dohányzik, szemetel, esetleg garázda módon viselkedik vagy erőszakosan kéreget az aluljáróban. Fontos megjegyezni, hogy ezeket a szabálysértéseket túlnyomó részben nem hajléktalan emberek követik el, és a rendőrség eddig, a vonatkozó jogszabályok módosítása nélkül is felléphetett volna ellenük; de azt tapasztaljuk, hogy sokszor nem tesznek semmit – még akkor sem, ha a járókelők vagy az utcai szociális munkások kifejezetten megkérik őket erre.”

„Az ígéretekből nem lett semmi”

Misetics szerint az aluljárók lezárására vonatkozó javaslatnak a hajléktalan emberek szempontjából nincs különösebb jelentősége, nem fogja alapvetően megváltoztatni az életüket. „Azt viszont nagyon veszélyesnek tartom, ha politikusok kampányidőszakban a közterületen élő emberek ellen hergelik a közvéleményt – hangsúlyozza. – Ráadásul úgy, hogy az aluljárók »kisöprése« önmagában nem jelenthet megoldást a hajléktalansággal kapcsolatos problémákra: ehhez az is kellene, hogy növeljék a fedél nélkül élő emberek elhelyezésére alkalmas férőhelyek számát, és jelentősen javítsanak a szálláshelyek minőségén.”

A Budapest Bike Maffia önkéntesei ételt osztanak az egyik budapesti aluljáróban (Fotó: MTI Fotó / Mohai Balázs)

Ugyan a kormányinfón azt is bejelentették, hogy 2,1 milliárd forintot szánnak arra, hogy a fővárosi nappali melegedők hosszabb nyitvatartással működjenek, és 135 új férőhely kialakítására is „javaslatot tesznek”, Misetics Bálint nem bízik abban, hogy be is tartják ezt az ígéretet. „Azt még a kormánypárti politikusok sem vállalják fel, hogy úgy zavarják el a hajléktalan embereket a közterületekről, hogy közben nincs hová menniük. Már csak azért sem, mert a közvélemény-kutatások szerint a magyar társadalom többsége nem támogatja a hajléktalan emberek kriminalizálását, büntetését, rendőri vegzálását. A többség – még a kormánypárti szavazók többsége is – azt gondolja, hogy az állam feladata nem ez, hanem az, hogy segítsen az elesetteknek – érvel. – Éppen ezért mindig vannak ilyen bejelentések; a 2010-es ciklus elején még Tarlós István is arról beszélt, hogy több száz új férőhelyet létesítenek a Hungexpo területén – amiből aztán nem lett semmi. Miközben az adminisztratív büntetőintézkedéseket bevezetik, a hajléktalanellátás fejlesztése rendre elmarad.”

A szakember szerint a kormány ígérete már csak azért is cinikus, mert már tavaly októberben, a szabálysértési törvény szigorításával egy időben meghosszabbították a nappali melegedők és az éjjeli menedékhelyek nyitvatartását. „Ez fontos változtatás volt. Ugyanakkor azt a plusz pénzt, ami ezeknek az önkormányzatoknak, civil szervezeteknek, egyházak által üzemeltetett intézményeknek a meghosszabbított nyitvatartásához kell, azóta sem utalták ki. Az illetékes közalapítvány csak idén szeptemberben írta ki azt a pályázatot, amiből a januártól júliusig tartó időszakot visszamenőleg finanszírozni tudják majd.”

Sokszor maguk a szociális munkások is a hajléktalanság szélén élnek

Misetics szerint az is komoly problémát jelent, hogy – mivel a szociális ágazatban nem tudnak versenyképes béreket kínálni – egyre kevesebb a szociális munkás. „A hajléktalanellátó szervezetek nagyon nehezen tudnak új munkatársakat toborozni, illetve a meglévő munkatársaikat megtartani. Egy szociális munkás csak ritkán keres annyit, hogy ki tudjon fizetni egy budapesti albérletet; így sokszor maguk a hajléktalan embereket segítő szakemberek is lakhatási szegénységben, a hajléktalanság szélén élnek.”

Akadálymentesített ellátóhelyekre is szükség lenne (Fotó: MTI Fotó / Balogh Zoltán)

A szociális munkás azt mondja, ma Budapesten nagyságrendileg ötezer ember él éjjeli menedékhelyen, átmeneti szálláson vagy hajléktalanok otthonában és cirka kétezer-kétezer-ötszáz az utcán. „Róluk kormányzati adatgyűjtés híján nincsenek pontos adataink. A Február Harmadika Munkacsoport korábban végzett kutatásokat a közterületi hajléktalanság kiterjedésével kapcsolatban, de aztán beszüntették őket, mert attól féltek, hogy ezzel akaratlanul is a elősegíthetik a hajléktalan emberek hatósági üldözését.”

Pontos adatok híján persze azt sem lehet tudni, hány új férőhelyre lenne szükség a hajléktalanellátásban. „De az igazi megoldás nem is a férőhelyek bővítése, hanem a meglévő ellátóhelyek színvonalának javítása, akadálymentesítése lenne. A kvázi tömegszállásként működő intézmények jó részében ugyanis olyan körülmények uralkodnak – akkora a túlzsúfoltság, a kosz, annyi az élősködő és olyan rossz az ellátás – hogy a közterületen élő emberek sokszor be se mennek” – fejtegeti Misetics.

A Város Mindenkié Csoport alapítója szerint már csak azért sem lehet megbecsülni, hogy hány új férőhelyre lenne szükség, mert a hajléktalan emberek száma folyamatosan változik. „Egyre újabb és újabb emberek kerülnek az utcára. Emiatt gondoljuk úgy, mi, hajléktalanellátásban dolgozó szakemberek, hogy a szegénység és ezen belül is a lakhatási szegénység mérséklése nélkül nem lehet érdemben visszaszorítani a hajléktalanságot. Ehhez azonban a jelenlegi lakáspolitika és szociális politika alapvető átgondolására, illetve az egészségügyi, pszichiátriai, addiktológiai ellátás fejlesztésére lenne szükség.”

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top