Ma, míg bejöttem a szerkesztőségbe, több kilincset, liftajtót is megfogtam, kapaszkodtam a villamoson, kezet fogtam pár kollégával, és ki tudja, hányszor nyúltam az arcomhoz, míg kezet nem mostam. Biztos nagyon sokszor: ha a Kate Winslet által játszott orvosnőre hallgatok a Fertőzés című filmből, akkor percenként 3-5 alkalommal teszem meg, vagyis naponta akár 2-3000-szer is babrálok valamit az arcomon úgy, hogy közben a kezeimen kb. 200 különböző baktériumtörzs tanyázik. Nem kell nagy hipochondernek lenni, hogy ez a szám elég borzasztónak tűnjön, és néha érdemes is alaposabban belegondolnunk. Különösen ma, október 15-én, amikor a kézmosás fontosságát ünnepeljük. A világnapot az UNICEF kezdeményezésére tartják meg 2008 óta, mert a különféle felmérések szerint egyáltalán nem tűnik annyira magától értetődőnek ez a mindennapi rutintevékenységünk, ahogyan azt elsőre gondolnánk…
Forrás: iStock
Naponta 10 gyerek hal meg, mert nem mos kezet
A világhírű magyar tudós, Semmelweis Ignác bizonyította be, milyen fontos a megfelelő kézmosás. Azóta már konkrét számokkal is alátámasztható, hogy a szappanos kézmosás mintegy felére csökkenti a hasmenéses megbetegedések kockázatát, segít a légúti fertőzések megelőzésében. Ennek ellenére globális szinten ötből négy ember nem mos kezet, miután kijött a vécéből. Dr. Myriam Sidibe, a Lifebuoy szappan globális társadalmi missziójának igazgatója, aki jelenleg az egyetlen a világon, aki a kézmosásra specializálódva doktorált, több mint egymillió megtekintést elérő TED-előadásában elmondta:
6,6 millió gyerek nem éri meg az ötödik életévét a világon olyan betegségek következtében, melyek simán megelőzhetőek lennének.
„Amivel ezeket a betegségeket megakadályozhatjuk, az nem valami okos és új technológiai felfedezés, hanem a világ egyik legrégebbi találmánya: egy darab szappan. A kézmosás számunkra bevett szokás, ami a hasmenés esélyét felére, a légúti fertőzésekét pedig harmadára csökkentheti. A szappanos kézmosás visszaszoríthatja az influenzát, a trachoma (szemcsés kötőhártya-gyulladás – a szerk.), a SARS (Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma), és az újabban aktuális kolera, sőt az ebola elterjedését is” – ismertette előadásában a szakember. A szappan és a kézmosás a legköltséghatékonyabb módja a gyermekéletek megmentésének, Myriam Sidibe szerint ez az egyszerű rutin évente 600 ezer gyerekéletet menthetne meg.
Igencsak meglepő lehet, hogy a kézmosás hiánya nemcsak a fejlődő országokat érintő probléma. Myriam Sidibe beszédében azt is elmondta, e tekintetben nem igazán számít, hogy egy olyan „fancy” mosdóban járunk-e, ahol van vezetékes víz és szappan, vagy ott, ahol a gyermekhalandóság igen magas. Vagyis egészen biztos, hogy a problémának nem a szappanhiány az oka. „Az indiai háztartások 90 százalékában, a kenyai háztartások 94 százalékában található szappan. Még ott is 50 százalékról beszélhetünk, ahol ez az arány a legkisebb, mint például Etiópiában. De akkor miért nem mosunk kezet? – teszi fel a költői kérdést az orvos, és rögtön meg is válaszolja: szerinte a rosszul rögzült szokások tehetők felelőssé a kézmosás elhanyagolásáért. – Számos országban a szappant fürdésre, mosogatásra, mosásra használják, és mivel sok helyen értéknek számít, a szekrényben tartják, hogy ne pazaroljanak. Emiatt a gyerekek épp ott kapnak el veszélyes fertőzéseket, ahol biztonságban kéne lenniük: az otthonukban.
A helyes kézmosás ötlépcsős szabálya
Kicsit talán szájbarágós, de érdemes megfogadnunk az Amerikai Járványügyi Központ (CDC) ötlépcsős szabályát:
- Nedvesítsd meg a kezedet tiszta, folyó (meleg vagy hideg) vízzel, zárd el a csapot, és használj szappant.
- Dörzsöld meg mindkét kezedet a szappannal. Szappanozd be a tenyeredet, a kézhátat, az ujjak közötti és a körmök alatti részt.
- Legalább 20 másodpercig dörzsöld alaposan a kezedet, pont annyi ideig, amíg a „Boldog szülinapot” című dal tart. (Nem a Halász Judit-féle verzió.)
- Öblítsd le a kezedet.
- Töröld meg tiszta törölközővel, vagy hagyd megszáradni a levegőn.
Ne nagyon fogj kezet egy hollanddal!
A WIN/Gallup International nemrégiben végzett felmérést kézmosási szokásainkról a világ 63 országában. A résztvevőktől azt kérdezték meg, hogy a vécéhasználat után mosnak-e automatikusan kezet vízzel és szappannal. Kiderült, hogy a hollandok nem igazán jeleskednek ebben, a megkérdezettek csupán fele mondta, hogy megmossa a kezét vécézés után. Az olaszokkal sem biztos, hogy érdemes jó szívvel lepacsiznunk, ugyanis 57 százalékuk azzal a kézzel fog kezet, mellyel előbb még a… (és itt most mindenki fantáziájára bízzuk a mondat befejezését); őket követik a spanyolok és a franciák (60 százalék). Velük szemben Bosznia és Hercegovina lakosságának 96 százaléka él e jó szokással, így a leghigiénikusabb nemzetek között foglalnak helyet Moldova (94 százalék) és Portugália (85 százalék) előtt.
Az már egyértelmű, milyen összefüggés van a kézmosás és a fertőző betegségek terjedése között, azonban az egészen érdekes, hogy a kézmosás a lelki egészségünk szempontjából is fontos tényező: a Michigan Egyetem tudósai szerint a kézmosás mentesít bármilyen nehéz döntés következményei miatt érzett boldogtalanságtól. A kutatást végző dr. Spike Lee szerint a kézmosás morális tisztaságot is ad a fizikai mellett azzal, hogy csökkenti a múltbeli viselkedések és döntések negatív hatásait. Vagyis tényleg igaz a Pilátustól származó mondás: „Mosom kezeimet!”
Tisztázzuk a kérdést: mikor is mossunk kezet?
- ételkészítés előtt és után
- evés előtt
- betegápolás előtt és után
- vágás vagy seb kezelése előtt és után
- a vécéhasználat előtt és után
- a pelenka cseréje vagy a vécét használó gyermek tisztába tevése után
- orrfújás, köhögés, tüsszentés után
- állat, állati eleség vagy állati hulladék megérintése után
- háziállatok etetése és almuk kezelése után
- szemét megérintése után
Tudod, fiam, szappan és víz
Hiába harsogják a reklámok, hogy a modern antibakteriális kézmosók akár a baktériumok 99,9 százalékát is kinyírják, a London School of Hygiene kutatói szerint bőven elég, ha hagyományos (nem antibakteriális) szappant használunk, amely az esetek körülbelül 82 százalékában teljesen eltávolítja a veszélyes baktériumokat. (Egyébként, ha csak vízzel mosunk kezet, úgy a kézmosásaink 48 százalékában leszünk teljesen tiszták.) Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerellenőrzési hatóság (FDA) is szeretné az embereket a hagyományos szappanhasználat felé terelni, mert a hiper-szuper, a címke szerint még a HIV-vírust is kinyíró folyékony gélek olyan anyagokat tartalmazhatnak (például triklozán és triklokar), melyek a gyerekeknél allergiát okozhatnak, sőt patkánykísérletek szerint a hormonszintre is zavaró hatással lehetnek. Az FDA a hordozható, szinte minden női táskában megtalálható kézfertőtlenítő gélekkel kapcsolatban is óvatosságra int, mert ugyan víz híján ez a legpraktikusabb megoldás, a gélek akár antibiotikum-rezisztenciát is okozhatnak, illetve nagy arányban tartalmazhatnak alkoholt, sőt nem túl hatékonyak, ha a kezünk tényleg piszkos vagy ragacsos valamitől. A legjobb megoldás tehát itt is az egyszerűség, vagyis ha szappannal és vízzel mossuk meg a kezünket.
[undefined]
