1. Ki, és eddig milyen változást ígért eddig a katával kapcsolatban?
Egyáltalán nem csoda, ha a kisadózó vállalkozások tételes adóját választók, vagyis a katások és munkaadóik összezavarodtak, esetleg megrémültek a belengetett változásoktól, megszorításokról – pláne mivel aki figyelte a különböző fórumokon cirkuláló híreket és a nyilatkozatokat, az az elmúlt hetekben hallhatott szinte mindent, és annak az ellenkezőjét is. Volt szó többek között a katával járó adóterhek drasztikus emeléséről, szigorúbb feltételekről, adott szakmák és foglalkozások kizárásáról, továbbá szaporodó büntető adóhivatali ellenőrzésekről, már a jövő év legelejétől. És persze arról is, hogy egy szó nem igaz az egészből.
Ennek fényében megpróbáltuk összeszedni, eddig hol és milyen konkrétumok hangzottak el a döntéshozók részéről. A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely november elején például arról beszélt az egyik Kormányinfón, hogy tisztában vannak a kata népszerűségével, ezért nem is akarják elvenni tőle a kedvet. Szigorítás legfeljebb annyi jöhet, hogy a kormány megpróbálja utolérni az ügyeskedő cégeket, ahol indokolatlanul, munkaviszonyt bújtatva foglalkoztatják katás vállalkozóként a kollégákat. Emellett megemlítette, hogy a jövőben növelnék a kata most 12 milliós éves bevételi határát, ám ígérete szerint a kisvállalkozóknak ez nem jelent majd aránytalan többletterhet.
A kata marad. Egyelőre
A Pénzügyminisztérium erre – egyébként hivatalosan az ő jogkörükbe tartozó ügyről van szó – közleményében úgy reagált, hogy nem kell aggódni: a katásokat nem akarják több adó befizetésére kötelezni, alaposabb ellenőrzésekre viszont foglalkoztatói, illetve kis- és középvállalkozói oldalon is készülni kell. Varga Mihály pénzügyminiszter azóta azt is elárulta, a témában a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával folytatnak tárgyalásokat, tőlük érkeznek a konkrét javaslatok a katával kapcsolatban. Ehhez képest Parragh László, az Iparkamara elnöke néhány napja úgy fogalmazott egy interjúban, hogy egyelőre csak „gondolkodás van” arról, mit lehetne csinálni a katával.
2. A belengetett változtatások közül mi reális a jövőben? És ezek mikortól léphetnek életbe?
„Nem vagyok jós, de úgy gondolom, a kata újraszabályozása most épp nincs napirenden a jogalkotásban. Ha lesz is, legfeljebb valamikor jövőre, akkor is inkább azt tudom elképzelni, hogy az új szabályok az ellenőrzés szigorításáról fognak szólni” – mondja Zara László, a Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete elnöke. A szervezet alelnöke, Vadász Iván is megerősíti: a legutóbbi, november 12-én országgyűlés elé terjesztett adócsomagban nem esik szó a kata módosításáról. Ez pedig szerinte is azt jelenti, hogy
a kata mint adózási forma 2020. január 1-től semmiképp nem változik.
Ezek után jó kérdés, hogy a kata most mégis hogyan válhatott forró témává. Amennyire vissza tudtunk nyomozni, az egyik szakmai szervezeten keresztül szivároghatott ki egy állítólagos pénzügyminisztériumi munkaanyag a kisadó szigorításáról. „A minisztériumok osztályain folyamatosan készülnek különböző munkaanyagok. Például egy főosztályvezető azt mondja az ott dolgozó szakértőknek, hogy ezt vagy azt nézzétek meg. A Pénzügyminisztériumban mondjuk egy NAV-ellenőrzés során felfigyelnek bizonyos tendenciákra, és úgy döntenek, hogy új szabályokat vezetnénk be” – magyarázza Zara László.
Egy jogszabály-módosításra készülve ezeregy munkaanyagot is megírhatnak, hogy ezeket később a minisztérium más és más fórumain megvitassák. Így elég esetleges, hogy végül melyik munkaanyagból mi kerül be egyáltalán a kész törvénytervezetbe, ami már eljut egy helyettes államtitkári szintre, onnan pedig újabb szűrökön keresztül a parlament elé, hogy megszavazzák vagy sem. Hogy egy munkaanyag házon belül pontosan milyen utat jár be, azt kívülről megítélni szinte lehetetlen – tudtuk meg az adószakértőktől, pontosan hova is helyezzük el a mostani kata-történetet.
3. Most „megúszták” a katások? De meddig?
Mérsékelten megnyugtató, hogy maga az iparkamara elnöke jelentette ki: eljött a cselekvés ideje, és hiába nem hálás feladat, ő bizony beleáll a kata szigorításába – bár némi önellentmondásba keveredve azt is hozzátette, hogy szerinte a kata 2013-as bevezetésével nyert a költségvetés, mert általa sokan elkezdtek adót fizetni, akik korábban a szürke vagy a fekete zónában mozogtak. Parragh László szerint a helyzet mára azért vált mégis tarthatatlanná, mert a kata rontja a versenyképességet, és hátrányba hozza az alkalmazottaikat a törvényeknek megfelelően foglalkoztató cégeket. Állítása szerint a kamarához érkeztek is visszajelzések, hogy lépjen fel az ügyben.
„Jó lenne, ha Parragh László elmondaná, hogy pontosan kitől és milyen visszajelzés érkezett. És konkrétan mennyi. Mégis ki panaszkodott?” – mondja Vadász Iván. Hozzá hasonlóan Zara László is úgy véli, hogy egyelőre nem vehetők komolyan, így leginkább hangulatkeltésre alkalmasak a hasonló kijelentések. A szakértők úgy tudják, eddig egyetlen kutatás vagy tömeges adóhatósági eljárás sem folyt, amely feltárta, kimutatta volna a katával kapcsolatos problémákat és visszaéléseket – a nyilvánosság elé akkor lehet kiállni, ha tényszerűen lesz adata bárkinek is a csalásokról és a kisadózás kijátszásáról. Innentől felmerül az a kérdés is, hogy ha a katát a Pénzügyminisztériumban újraszabályozzák, ezt mire alapozva teszik.
„Nem kell csodálkozni rajta, hogy ha bevezetnek egy olyan kedvező adózási formát, mint a kata, akkor az népszerű lesz a vállalkozók körében, ez természetes reakció. Hivatalos statisztikánk ugyan erről sincs, de a NAV és a Pénzügyminisztérium nyilatkozataiból úgy tudjuk, már 350 ezer kisadózó vállalkozás van az országban. Ez egy tekintélyes szám, ezért sem gondolnám, hogy a katát nagyon bolygatnák” – világít rá Vadász Iván.
4. De akkor ki él vissza a katával? Tényleg nincs itt semmi probléma?
„Azt nem zárom ki, hogy van olyan, aki azt mondja, hogy nekem olcsóbb a munkavállalómat katásként foglalkoztatni. Ahogy azt sem, hogy bizonyos munkáltatók úgy látják, mások tisztességtelenek. De az is kérdés, hogy ezek az észrevételek mennyire megalapozottak, az egyik cég vagy egy kisadózó hogyan lát bele a másik ügyeibe? Ezt ki mérte? Senki. Vagy ha mégis, hány esetben?” – sorolja fenntartásait az Adótanácsadók Egyesületének elnöke. Zara László szerint az tényszerűen igaz, hogy a kata bevezetése óta valóban több lett az adózó, mert erről van összehasonlító adat. Arról azonban szintén konkrét statisztikák alapján kellene meggyőződni, mielőtt új szabályokat hozunk, hogy vannak-e munkaadók, és milyen arányban, akik kiszervezték katás vállalkozónak az alkalmazottaikat.
Vadász Iván azt a szintén gyakran felmerülő vádat is cáfolta, hogy a multicégek állítják át a dolgozóikat a katára – ez sokkal inkább a kis- és középvállalkozások világának sajátja. „Amikor hét évvel ezelőtt kiadták a törvényt, az indoklásban nem szerepelt, hogy kik lehetnek katások, csak arról volt szó, hogy egy egyszerű, adminisztrációmentes adóformát kínálnak a vállalkozóknak, ami tényleg érvényes a katára” – szögezi le az adótanácsadó. Szerinte mindebből logikusan következik, hogy ha kisadózó, ha nem, a vállalkozó továbbra is az, aki a munkáját önállóan, szabad munkabeosztásban tudja végezni, a szabadságát pedig megszervezi magának és társainak. Az viszont nem vállalkozó, aki csak papíron lett az, mert ugyanott, ugyanúgy dolgozik, mint korábban, mikor még munkabérként kapta a fizetését.
Azt Parragh László sem tartaná helyes útnak, ha teljes szakmákat és tevékenységeket akarnának kizárni a katázásból. Cserébe említést tett arról, hogy 2020 második felétől új szempontrendszer alapján határozzák meg, mi fér be a kata alá, és mi nem. Ha értesüléseink helyesek, az iparkamara már most is monitorozza a vállalatokat, hogyan foglalkoztatják a dolgozóikat. „Az adóhatóság az elmúlt hónapokban kért le adatokat katásoktól. A NAV például meg tudja nézni a szerződéseket, amiket megkötöttek, látja, hogy kikkel vannak jogviszonyban, és hogy ezek jogviszonyok a jelenlegi törvényi keretek közt megfelelnek-e annak a feltételnek, hogy nem színlelt munkaszerződések” – tudtuk meg Zara Lászlótól.
5. Lesz a katásoknak nyugdíjuk?
Mindezek után Parragh László fő érve a kata szabályozásának megváltoztatására a nyugdíj kérdése. Tény és való, hogy a munkaviszony ebben az értelemben is nagyobb védettséget jelent a dolgozónak – a katások jelen állás szerint kisebb nyugdíjra számíthatnak, mint a munkaviszonyban lévők, így életszínvonaluk várhatóan nagyot fog zuhanni nyugdíjba vonuláskor, ha nem takarékoskodnak aktív éveik alatt. Most évi 12 millió forint bevételig a havi fix kata 50 ezer forint, fölötte belép egy 40 százalékos adó is. A főállás mellett adózók havi 25 ezer forintot fizetnek, illetve aki nagyobb járulékalapot akar magának biztosítani, most is választhatja a 75 ezres havi tételt.
Ennek eldöntését Parragh László a jövőben már nem bízná a vállalkozókra, szerinte ugyanis nem minden katás tud tudatosan előre gondolkodni, hogy megalapozza a nyugdíjas éveit – a kamara elnöke úgy véli, hogy a kis- és középvállalkozók adóterheit leghamarabb 2021 januárjától növelni kell, gondoskodva a nyugdíjalap emeléséről is. Zara László erre egy költői kérdéssel reagál: „Szép gondolat, hogy védjük a vállalkozókat. De akkor ki védte őket, amikor évekig a minimálbér után fizették a járulékokat?”
