„Az, hogy a diákok maguk takarítják az iskolát, csak egy tünet, a forráshiány az egész oktatást sújtja”

Ahogy arról az nlc is beszámolt, hónapok óta nincs takarító az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolában, ezért a diákok kénytelenek maguk takarítani az ország egyik legjobb gimnáziumában. Az RTL Klubnak nyilatkozva az iskola igazgatója is elismerte: mivel nem találtak takarítót, átmeneti megoldásként kénytelenek voltak bevonni a tanulókat a tantermek tisztán tartásába.

Képünk illusztráció (Fotó: Unsplash)

Az RTL Klub a Klebelsberg Központot is megkereste, ők azt írták, egyetlen iskola sem tett bejelentést náluk arról, hogy takarítóhiánnyal küzdene. A takarítószemélyzet biztosítása a Tankerületi Központok feladata, így egy diáktól se várják el a segítséget – tették hozzá.

Pedig Fehér Alexandra, a Független Diákparlament elnökségi tagja szerint egyáltalán nem egyedi eset, hogy takarítószemélyzet hiányában a diákoknak kell takarítaniuk az iskolájukat. „Nagyon kevés a takarítók fizetése, ezért érthető módon inkább elmennek jól fizető magáncégekhez dolgozni. Több iskola is jelezte már ezt a problémát, de egyelőre csak a Radnóti volt elég bátor ahhoz, hogy a közvélemény előtt is vállalja: mivel forráshiánnyal küzdenek, nem tudják megfizetni őket” – mondja.

Fehér azt mondja, azzal semmi bajuk nem lenne, ha egy átgondolt pedagógiai koncepció keretében a gyerekeket is bevonnák az iskolák tisztán tartásába, például azért, hogy így erősítsék bennük a környezettudatos viselkedést – de sajnos egyáltalán nem erről van szó. „A legtöbbször a diákok iskola után kénytelenek bent maradni, hogy kitakarítsák a termüket, és bár nem kötelezik őket erre, sok helyen »erősen ajánlják« az önkéntes szemétszedést” – fejtegeti.

Több mint tízezer takarító hiányzik az országból

Ahogy egy témába vágó novemberi cikkünkben is írtunk, egyre nehezebb takarítót találni Magyarországon. „Hatalmas a munkaerőhiány, több mint tízezer munkavállaló hiányzik ebből a szektorból – mondta Paár Zoltán, a Magyar Tisztítás-technológiai Szövetség (MATISZ) elnöke. – Ez természetesen az iskolák környékén is érezteti a hatását; korábban, amíg az oktatási intézmények még önkormányzatokhoz tartoztak, általában ők írtak ki közbeszerzéseket a takarításra, de gyanítom, hogy most már ezt is piaci alapon kell megoldaniuk a tankerületeknek.”

Képünk illusztráció (Fotó: Unsplash)

Paár azt mondja, hat-nyolc évvel ezelőtt ők voltak az elsők, akik jelezték, komoly munkaerőhiány várható a piacon. „A takarítás egy nagyon magas élőmunka-igényű tevékenység, nem véletlen, hogy a szolgáltatási díjunk hetven-nyolcvan százaléka a bér- és járulékköltségekre megy el. Igen ám, de sajnos nagyon kevés az ember: egyrészt azért, mert Magyarországon közel kétszázezer munkavállaló hiányzik azokról a területekről, ahol a takarításhoz hasonlóan szakképzetlen, kétkezi munkásokra lenne szükség, másrészt pedig azért, mert ennek a szakmának nagyon alacsony a presztízse.”

A MATISZ elnöke azt mondja, csak akkor oldódhatna meg a munkaerőhiány a szektorban, ha az eddiginél lényegesen jobb fizetést tudnának adni a munkavállalóknak. „Ha ezt a szakmát továbbra sem fogják rendesen megfizetni, ha továbbra sem fogják értékelni azt a rengeteg kétkezi munkát, amit a munkatársaink elvégeznek, akkor egyszerűen nem lehet majd megfelelő munkaerőt találni” – húzza alá.

Mozgalmat szerveznek a diákok

Fehér Alexandra hangsúlyozza, a takarítóhiány sajnos messze nem az egyetlen komoly probléma az iskolákban. „Az, hogy a diákok maguk takarítják az iskolát, csak egy tünet, a forráshiány az egész oktatást sújtja. Ez talán a tanárok hozzáállásában mutatkozik meg a leginkább: nyilván kevésbé lelkesen tanít valaki, kevésbé teszi bele a szívét-lelkét egy órába, kevésbé szívesen foglalkozik a diákok problémáival, ha abból a fizetésből, amit kap, alig tud megélni – vélekedik a Független Diákparlament képviselője. – Nagyon fontos lenne, hogy jelentősen megemeljék a tanárok fizetését, miközben az iskolák felszereltségével, állapotával kapcsolatban is komoly kifogásaink vannak.”

Képünk illusztráció (Fotó: Unsplash)

Egyre rosszabb állapotban vannak az iskolaépületek, és a felszereltségükkel is komoly bajok vannak. „Mindannyian hallottunk már olyan tanintézetekről, ahol nincs fűtés, nem működnek a vécék, nem lehet rendesen becsukni az ablakokat vagy pereg a vakolat a mennyezetről. Sokszor a tanításhoz szükséges legalapvetőbb dolgok is hiányoznak: nincs interaktív tábla, projektor, nincs elég számítógép, tanszerek. Sok helyen rendes tornaterem sincs – pedig hosszú évek teltek el azóta, amióta kötelezővé tették a mindennapos testnevelést.”

Fehér azt mondja, diákként fontosnak tartják, hogy megpróbáljanak tenni a közoktatást sújtó problémák ellen. „Ez az oka annak is, hogy úgy döntöttünk, átalakítjuk, mozgalommá szervezzük a Független Diákparlamentet. Hamarosan hivatalosan is bejelentjük az Alternatív, Diákközpontú Oktatásért Mozgalom megalakulását. Első körben Budapesten, Szegeden és Debrecenben szeretnénk alapszervezeteket építeni; úgy érezzük, így, »gyors reagálású civil szervezetként« sokkal könnyebben tudjuk majd felkarolni és a nyilvánosság elé tárni a diákok számára fontos ügyeket, mint az eddigi parlamentáris alapokon szerveződő formában. Kidolgoztunk egy komplex, az oktatás szinte valamennyi területét érintő reformcsomagot, és azon leszünk, hogy ennek minél több eleme megvalósuljon.”