Aktuális

Hány gyerek tragédiája kell még, hogy komolyabban vegyék a nők elleni erőszakot?

Az anya ellen elkövetett súlyos abúzus és a gyerek jóléte egyszerűen nem választható külön.

„Azt gondolom, hogy minden jóérzésű embert megráz egy ilyen tragédia. Hosszú évek óta ordítunk, kiabálunk, hogy változás kell. Hogy az anya és a gyerek bántalmazása nem különválasztható egymástól. Hány tragédia kell még, mire meghallják a törvényhozók és főképp a jogalkalmazók?” – teszi fel a teljesen jogos kérdést dr. Spronz Júlia, a Patent egyesület jogásza.

Mint arról mi is beszámoltunk, tegnap bukkant rá a győri rendőrség egy 13 éves lány és egy 10 éves fiú holttestére. A ház egyik melléképületében holtan találtak egy 35 éves férfit is, akit később a gyerekek apjaként azonosítottak. És a gyilkosukként.

A Blikk megtudta, hogy a férfi puszta kézzel verte agyon lányát és fiát, egyedül a legkisebb, egy hatéves úszta meg a tragédiát. A megúszás mondjuk erős kifejezés, ha azt vesszük, végignézte, ahogyan apja kivégzi testvéreit (a kicsit jelenleg pszichiátrián kezelik). A férfi, miután végzett a gyerekekkel, felakasztotta magát.

Mint kiderült, az elkövető ezúttal sem előjel nélkül gyilkolt. A gyerekei anyja ellen elkövetett erőszakos bűncselekményért (emberölési kísérletért) ült a közelmúltig börtönben, ahonnan jó magaviseletért korábban, három év után szabadult. Egyes források szerint a férfi kalapáccsal verte össze volt élettársa fejét, és meg is szúrta a nőt.

A Szombathelyi Törvényszék hétfőn adott ki közleményt a férfi korábbi ügyével kapcsolatban.

Ebből az derül ki, hogy H. G.-t 2017 decemberében ítélték el emberölés kísérlete és kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt 5 év fegyházbüntetésre.

A bíróság akkor nem döntött a felügyeleti jog megszüntetéséről, noha azt az ügyészség kezdeményezte. A bíróság azzal érvelt, hogy azzal elhúzódna a büntetőeljárás.

A férfi alkalmanként ivott, 2014-ben feleségének viszonya lett mással, akkor romlott meg a kapcsolatuk. A nő a támadásban életveszélyesen megsérült, kis híján meghalt. Az akkori ügyben készült igazságügyi elmeszakértői vélemény szerint a férfi beszűkült tudatállapotban (tudatzavar) volt, ez pedig súlyosan korlátozta abban, hogy felfogja, mit tesz. A szakértők úgy gondolták, hogy a férfi nem fog újra bűncselekményt elkövetni. 

 A gyerekek anyja állítólag kiállt amellett, hogy a férfinek ne szüntessék meg felügyeleti jogát (gyerekeivel rendszeresen látogatta volt férjét a börtönben, csomagokat küldött neki). Az igazságügyi szakértő is emellett érvelt, mivel azt mondta, a férfi érzelmileg kötődik a gyermekeihez, a gyermekek életében születésüktől aktívan részt vett. Kötődése őszinteségét illetően kétségek nem mutatkoztak. A bíróság a perben több tanút is meghallgatott, akik egybehangzóan nyilatkoztak arról, hogy H. nagyon jó apa, a gyermekek szorosan kötődtek hozzá. Ugyanilyen tartalmú volt a gyermekekkel kapcsolatban készült pedagógiai jellemzés is. Ezután a szülők együtt rendezhették, szabályozhatták a közös gyermekeikkel való kapcsolattartás tartalmát.

Végül a házassági bontóperrel párhuzamosan folyó, az ügyész által indított szülői felügyeleti jog megszüntetése érdekében indított perben a járásbíróság 2019. június 20-án hozott ítéletet, amelyben megszüntette az elítélt szülői felügyeleti jogát azzal, hogy jogosult a gyerekekkel való kapcsolattartásra. Ezt a döntést az ügyész tudomásul vette.

Mindez azonban úgy tűnik, hogy a magyar jogszolgáltatásnak nem volt elég ahhoz, hogy a férfi szabadulása után csakis felügyelettel gyakorolhassa kapcsolattartási jogát gyerekeivel. Józan ésszel azt is gondolhatnánk, hogy automatikusan távoltartási végzést is elrendelnek ellene a gyermekek anyja, vagyis az áldozat javára. De ilyen is csak az amerikai filmekben van. Spronz Júlia szerint a megelőző távoltartás maximum 60 napig érvényes, míg a kényszerintézkedésként alkalmazott távoltartás a büntetőeljáráshoz kötött, annak lezárultával megszűnik, vagyis a büntetés letöltését követően nem rendelhető el. 

Ez utóbbin túllendülve, bár bevalljuk, nehezünkre esik, vizsgáljuk meg akkor a gyerekek láthatására vonatkozó szabályokat, pontosabban fenntartásokat. Ha a polgári törvénykövet nézzük, számos olyan pont is akad a Családjogot érintő 4. könyvben, mely alapján a bíróság csak felügyelő jelenlétében engedélyezhette volna az apának a kapcsolattartást. Soroljuk:

4:149. § [A szülői felügyelet korlátozásának kivételessége]

A szülő felügyeleti jogának gyakorlását a bíróság vagy más hatóság törvényben meghatározott, kivételesen indokolt esetben, olyan mértékben korlátozhatja vagy vonhatja el, amely a gyermek érdekének biztosításához szükséges.

4:167. § [A szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezése]

(1) A különélő szülők megállapodásának hiányában – kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból – a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja.

(2) A bíróság a döntés során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben.

4:178. § [A kapcsolattartás joga]

(3) A szülőnek joga van gyermekével kapcsolatot tartani akkor is, ha a szülői felügyeleti joga szünetel, kivéve, ha a gyermek vagy a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozója sérelmére elkövetett cselekmény miatt elrendelt távoltartó határozat hatálya alatt áll.

4:191. § [A szülői felügyeleti jog bírósági megszüntetése]

(1) A bíróság megszünteti a szülői felügyeletet, ha

a) a szülő felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sérti vagy veszélyezteti.

4:184. § [A kapcsolattartási jog korlátozása és megvonása]  

A gyámhatóság vagy – házassági vagy szülői felügyelet rendezése iránti perben – a bíróság a felróható magatartást tanúsító szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartási jogát a gyermek érdekében korlátozhatja vagy megvonhatja.

Ha a 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendeletet lapozzuk, azaz a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló rendelet kapcsolattartási ügyeket szabályozó fejezetét, ott szintén találhatnánk olyan pontot, amely alapján megvonható lett volna a férfi kapcsolattartási joga, de minimum felügyelet alá kellett volna helyezni azt. Arra vonatkozóan viszont egyetlen egyet sem, hogy mi vonatkozik azokra, akik az édesanya (vagy akár édesapa, mert ilyen is van, bár ritkább) ellen elkövetett erőszakos bűncselekmény miatt letöltött börtönbüntetésből szabadulnak. Egy betűt sem.

Spronz Júlia szerint a probléma gyökere abban rejlik, hogy a gyermek biztonságos körülményeinek vizsgálatakor teljesen figyelmen kívül hagyják a felnőtt partner ellen elkövetett erőszakot, és csak azt nézik a bíróságok, gyámhatóságok, hogy a gyerekkel hogyan viselkedik a szülő, illetve hogy ellene bizonyítottan elkövetett-e lelki vagy testi bántalmazást.

Arra sem a Ptk., sem a kormányrendelet nem tér ki, hogy az anya sérelmére elkövetett bántalmazás és a gyermek jóléte nem különíthető el egymástól. A gyakorlat, a statisztikák pedig ezt mutatják, a mostani, győri eset ugyanis, ahogy Spronz fogalmaz, már a nagyon sokadik a tragédiák sorában. „Az apa kapcsolattartási joga a gyakorlatban a gyermek alapvető érdekeit is megelőzi. Az élethez, testi épséghez és egészséges fejlődéshez való jogát is. A nők elleni erőszak pedig számos ponton összefügg a gyermek elleni erőszakkal. A kettőt különválasztani egyszerűen nem lehet.”

Spronz Júlia nem véletlenül mondja ezt, ugyanis – és újfent a gyakorlatra hivatkozunk – a bántalmazó fél sokszor a gyereket felhasználva áll bosszút. Ezt a szakirodalom is kimondja, nemcsak a statisztikák.

Emlékezhettek Seres Barbara tragédiájára, a nőére, akinek volt élettársa kidobta 6 hónapos gyermekét a negyedik emeletről. A férfi annak ellenére kapott láthatási jogot, hogy Barbarát bántalmazta, és hogy azzal fenyegetőzött, megöli a gyereküket. A bíróság ilyen előzmények után maga szólította fel az anyát, hogy köteles biztosítani az apa számára a kapcsolattartást.

Barbara azóta a családon belüli erőszakkal szembeni fellépés élharcosa, az Angyalhír séta szervezője. Az idei Néma Tanúk megemlékezésen Spronz Júlia is felszólalt, elmondta, hogy családok tömegei sínylődnek évekig, évtizedekig a kényszerláthatás terhe alatt. És összegezte azt, amin azonnal változtatni kellene:

„Arra az anyára, aki a különélő apa ellen kézzel-lábbal tiltakozó gyerekét nem szolgáltatja ki a bántalmazónak, könyörtelenül lecsap az igazságszolgáltatás szigora. Először jönnek a bírságok, ezres, százezres, majd akár milliós nagyságrendben, majd a büntetőeljárás »kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása«, esetleg »kiskorú veszélyeztetése« miatt. Ugye követjük? Bizony, továbbra sem a bántalmazó az üldözés céltáblája, hanem a bántalmazott. Ő az, akit a megalázó rabosítási procedúrának vetnek alá, aki a felfüggesztett szabadságvesztés büntetést és a bűnügyi költségviselést kapja.

És végül, a kényszerláthatás egyenes következménye a gyerekek áthelyezése a bántalmazó szülőhöz, hiszen a kapcsolattartás nem biztosítása olyan súlyos nevelési alkalmatlansági tényező, mely minden körülmények között indokolja a gyerekek kiemelését az őket szerető közegből. Hatványozottan működik ez a jól intézményesült folyamat a szexuálisan bántalmazott gyerekek esetén. Ezek az ügyek még mindig nagy arányban zárulnak eredménytelenül, elsősorban a büntető igazságszolgáltatás alkalmatlansága miatt. Így lesz a szexuális visszaélésből hamis vád, s ezzel áldozatból elkövető. Ismét… Nem lehet a gyerekeket hatékonyan védeni anélkül, hogy azonosítanánk és elkülönítenénk a bántalmazó és a védekező szülőt, és a gyereket az őt óvó szülővel egy egységként kezelnénk. Ha van nem bántalmazó szülő, senki sem veheti át azt a jogát, hogy ő tudja legjobban, mi az érdeke a gyerekének és ő képviselje azt. Ha van bántalmazó szülő, senki sem védheti meg tőle a családtagokat a gyerek kiemelésével, hanem csakis az erőszaktevő eltávolításával. A családon belüli erőszakkal érintett ügyekben senki sem kötelezheti a feleket mediáción, békítésen, párterápián vagy családi csoportkonferencián való részvételre. És aki mindezek ellenére mégis így tesz, az cserbenhagyja nemcsak a nőket, de azokat a gyerekeket is, akiknek a védelmében állítólag fel akar lépni.”

Nem is olyan rég történt a győri tragédiához kísértetiesen hasonlító borzalom. Informatikusként dolgozott az a férfi, aki még augusztusban megölte négyéves gyerekét és 31 éves élettársát a rózsadombi Zöldlomb utcai albérletben, majd magával is végzett. A 35 éves S. Levente egyes ismerősök, kollégák szerint többször is mondta, hogy megölné párját. De senki sem vette komolyan.

(Kiemelt kép: MTI)

nlc.hírlevél

Iratkozz fel az nlc hírlevelére, és olvasd elsőként a legizgalmasabb híreket!

FELIRATKOZOM

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése