Idén is alig vártuk január elsejét, hogy végre kiderüljön, melyik versenyző lett az év hala az országos szavazáson. Nos, jó, hogy korán keltünk, mert meg is van a nyertes: bizony a süllő az – szívből gratulálunk neki ezúton is.
A Magyar Haltani Társaság honlapján szervezett közönségszavazáson 14.642 szavazat alapján dőlt el, hogy a választható három őshonos jelölt közül melyik viselheti 2020-ban végig Az Év Hala címet.
A süllő fölénye végig meggyőző volt; voksok legnagyobb részét (44%) kapta, de a csukának sem kell szégyenkeznie, mert második helyen végzett (38%). A fokozott védelmet élvező német bucó pedig harmadik lett (18%) – talán megbélyegző neve miatt nem éreztük eléggé „a miénknek”.
Be kell valljuk, a voksolás nem volt mindig botrányoktól mentes. Tavaly például pofátlanul csalni próbált a sebespisztráng-lobbi, de végül győzött az igazság – és a vörösszárnyú keszeg.
Na, de lássuk, a nyertes mivel érdemelte ki a dobogó tetejét!
A süllő nagyra növő, megnyúlt testű, oldalról enyhén lapított halunk. Csúcsba nyíló szája nagy, a szeglete eléri a szem hátulsó vonalát. Benne nagy, erős fogak ülnek, köztük a többiek közül kiemelkedő ebfogak is. Oldalán elmosódó sötétebb sávok, néha foltok találhatók. Két hátúszóját, valamint farokúszóját fekete foltsorok díszítik. Csoda, hogy övé lett a győzelem?!
Hazánkban egyébként viszonylag széles körben elterjedt, nagyobb folyóink paduczónájától egészen a dévérzónáig gyakori, kisebb folyóinkban azonban csak a bővebb vizű alsóbb szakaszokon lehet rá számítani. A víz oldott oxigéntartalmára érzékeny, ezért kerüli a duzzasztott, feliszapolódott folyószakaszokat, állóvizeink közül pedig inkább csak a jobb oxigénviszonyokkal rendelkező, nagyobb tavakban fordul elő. Halevő ragadozó, táplálékának zömét elsősorban a küsz képezi (nem csoda, hogy utóbbi labdába sem rúghatott idén).
Eddig egy szép élőlényről beszéltünk, de a Haltani Társaság siet hozzá tenni, hogy a halgasztronómia alapanyagaként sem elhanyagolható, főként, mivel húsa szálkamentes. Jó étvágyat hozzá idén is!