8 nap alatt 8 ember égett halálra a lakásában

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) közleménye szerint az év első nyolc napjában nyolcan vesztették életüket és harminchárman sérültek meg lakástűzben. A tragikus balesetek jelentős részét nyílt láng – mécsesek, gyertyák – használata, égő cigaretta, elektromos zárlat vagy a fűtőberendezések nem megfelelő üzemeltetése okozta.

Elszenesedett ágy egy családi házban a Pest megyei Kőröstetétlenen. A kiégett szobában egy összeégett féri holttestét találták meg a tűzoltók (Fotó: MTI Fotó / Bugány János)

„A tüzek az esetek túlnyomó részében emberi gondatlanságra vezethetők vissza, tavaly több mint százan vesztették életüket értelmetlenül – mondja Dóka Imre főhadnagy, az OKF szóvivője. – Az idei évkezdet különösen rossz volt ebből a szempontból – még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy a lakástüzek többsége általában ilyenkor, a fűtési szezon alatt történik.”

Dóka főhadnagy szerint a tüzek jelentős része elkerülhető lenne. „Sokszor előfordul, hogy nem tesznek szikrafogót a kazán vagy a kandalló elé, ahogy az is, hogy a tüzelőanyagot túl közel tárolják az égéstérhez, így egy kipattanó szikra is elég ahhoz, hogy lángra lobbantsa” – hangsúlyozza.

A legtöbben füstmérgezésbe halnak bele

Az elektromos eszközök használata is könnyen tüzet okozhat. „A régebbi épületek között számos olyan van, amelyekben az elöregedett villamos hálózatok nem bírják el azt a fogyasztást, amit a ma használt eszközök leadnak. Hajlamosak vagyunk túlterhelni a hálózatot: egyszerre vasalunk, sütünk, porszívózunk, hősugárzót használunk, ez könnyen zárlatot okozhat.”

Lakástûz a IX. kerületben egy Vaskapu utcai társasház harmadik emeletén. A tűzoltók öt lakót menekítettek ki az épületből (Fotó: MTI Fotó / Mihádák Zoltán)

Az OKF szóvivője szerint azt is sokan elfelejtik, hogy az elektromos tüzeket nem szabad vízzel oltani. „Ilyenkor használjunk inkább porral vagy halonnal oltót, ahogy a tűzhelyen meggyulladt olaj esetében is. A füstérzékelők felszerelését is szoktuk ajánlani: ezek a berendezések ma már elég érzékenyek ahhoz, hogy a tűz kialakulásának kezdetén jelezzék a lakásban tartózkodóknak, hogy probléma van.”

Dóka Imre hangsúlyozza: a tűzesetek jelentős részénél nem az égési sérülések, hanem a füstmérgezés, a mérgező gázok, gőzök felszabadulása okozza a tragédiát. „Ha olyan tűz alakul ki a lakásunkban, amit nem tudunk eloltani, azonnal hívjuk a 112-es segélyhívó számot, és ha időnk lehetőségünk van rá, ne feledkezzünk el arról sem, hogy elzárjuk a közműveket, mert ezzel nagyban megkönnyíthetjük a kiérkező tűzoltók dolgát” – figyelmeztet.

Figyeljünk oda egymásra

Az OKF szóvivője szerint a lakástüzek száma évek óta stagnál. „Magyarországon évente átlagosan hat-hétezer lakástűzhöz riasztják a tűzoltókat, ami napi bontásban tizenöt-húsz esetet jelent. Ez a téli időszakban akár a duplájára is emelkedhet.”
A főhadnagy szerint sokszor az okozza a tüzet, hogy a fűtőtest közelébe szárítjuk a mosott ruhákat. „Ilyenkor már egy kipattanó szikra vagy a túlmelegedés is elég ahhoz, hogy lángra lobbantsa a száradó ruhákat, ami szintén komoly lakástüzekhez vezethet.”

Tűzoltó dolgozik egy kigyulladt, használaton kívüli családi háznál Kecskeméten. A tűzben egy ember életét vesztette (Fotó: MTI Fotó / Donka Ferenc)

Dóka szerint a legnagyobb veszélyben azoknak a lakásoknak a tulajdonosai vannak, ahol vegyes tüzeléssel fűtenek. „Sokszor a kémények karbantartásának elmaradása okoz tragédiát, vagy az, hogy nem megfelelő tüzelőanyaggal – szeméttel, fóliával, műanyaggal – fűtenek. Ilyenkor nagyon sok szennyező anyag, melléktermék rakódik le a kéményben, ami könnyen begyulladhat” – magyarázza.

Azt mondja, a legfontosabb az, hogy figyeljünk oda egymásra: a szomszédainkra, idősebb, egyedül élő ismerőseinkre. „Hívjuk fel a figyelmüket arra, hogyan előzhetik meg a lakástüzeket, és így talán a tragédiákat, nagyobb sérüléseket is elkerülhetjük” – tanácsolja.