Szerdán délután 2 órakor Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette: rendkívüli jogrend lép életbe, és a koronavírus miatt az egész országra kiterjedő veszélyhelyzetet rendelnek el. Az Index Till Szabolcs honvéd ezredes a Különleges jogrend című tanulmányából összeszedte, milyen rendelkezéseket takarhat ez az állapot, illetve megjegyzik, hogy a veszélyhelyzet elrendelésével az Alaptörvény és a katasztrófavédelmi törvény is foglalkozik.
Budapest, 2020. március 11. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a koronavírus-fertőzés elleni védekezésért felelős operatív törzs sajtótájékoztatóján a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtótermében 2020. március 11-én (Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd)
Az Alaptörvény 53. cikke szerint a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén hirdethet ki veszélyhelyzetet. Hagyományosan természeti katasztrófahelyzeteknél használja ezt a lehetőséget a kormány, legutóbb a 2013-as nagy árvíz idején rendelt el Orbán Viktor részleges veszélyhelyzetet. Akkor nem az egész országra szólt, csak a jócskán megáradt Duna területeire.
Veszélyhelyzet esetén a kormány olyan rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A sarkalatos törvény olyan törvény, amihez szükséges az országgyűlési képviselők kétharmadának beleegyezése.
Na de: milyen rendelkezéseket hozhat a kormány veszélyhelyzetben?
Cikkében az Index összeszedte az eshetőségeket:
- korlátozhatják a járműforgalmat (közútit, légit, vízit is),
- bezárhatják az oktatási intézményeket,
- korlátozhatják a lakosság közterületi tartózkodását,
- lefújhatják a rendezvényeket, gyűléseket,
- szabályozhatják, ki jöhet be az országba, ki mehet ki és ki hova utazhat országon belül,
- elrendelhetnek kitelepítést,
- elrendelhetnek kijárási tilalmat,
- ideiglenesen államosíthatnak cégeket: „veszélyhelyzet súlyosbodásának közvetlen veszélye esetén, annak megelőzése céljából gazdálkodó szervezet működése rendeletben – a (3) bekezdésben meghatározottak szerint – a Magyar Állam felügyelete alá vonható”,
- ideiglenes polgári védelmi szolgálatot is elrendelhetnek.
Az Eötvös Károly Intézet (Ekint) közleménye szerint veszélyhelyzet elrendelése súlyosan korlátozhatja az egyén jogait és szabadságait, sőt, a különleges jogrend lehetővé teheti, hogy a kormány rendeleti úton korlátozza az egyének olyan jogait is, amelyek nincsenek közvetlenül kapcsolatban a járványügyi helyzet kezelésével. Közleményük szerint a különleges jogrend idején például
- a szabad véleménynyilvánítás joga a kormány belátása szerint szűkíthető, korlátozva az információáramlást,
- a családtagokkal való kapcsolattartást,
- a tájékozódást a járványügyi helyzetről.
A kormány veszélyhelyzetet kihirdető rendelete alapesetben 15 napig hatályos, de meghosszabbítható. A veszélyhelyzet megszűnésével a kormány kihirdetett rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti.
