„A bizonytalanság teljesen kikészít”: még mindig nem tudni, indul-e május 4-én az érettségi

„Teljes a káosz, nagyon nehéz a helyzet, a bizonytalanság teljesen kikészíti az embert, hogy nem tudni, május 4-én valóban indulnak-e az írásbelik. Főleg, hogy négy éve nálunk is mindenkinek csak az érettségi és a továbbtanulás sikere lebeg a szeme előtt” – meséli Márk, az egyik, általa teljesen átlagosnak leírt újpesti gimnázium végzőse. Márk ennek ellenére optimista, náluk a digitális oktatás is „meglepően jól működik”, amire leginkább mint a felnőtté válás és a fegyelmezettség inspiráló próbájára tekint, miután a tananyagot most nagyrészt önállóan dolgozza fel, ahogy az idejét is egyedül, magának osztja be. A negyedikes gimnazista most továbbra is próbál úgy készülni, tanárai is ezt tanácsolták nekik, mintha minden ugyanúgy zajlana a normális ügymenetben. Ha egy vagy több hónappal el is napolják az érettségit, arra plusz felkészülési időként és lehetőségként tekint.

Az Óbudán tanuló, hasonló cipőben járó Patrik már jóval sötétebb érzelmekről számolt be. „Nem elég a vizsgadrukk, ami természetes az érettségihez egyre közeledve, az érettségi sorsa miatti bizonytalanság csak rátesz egy lapáttal erre. Nem is beszélve a félelemről a koronavírus betegségtől. Ilyen lelkiállapotban, pont a vége előtt nagyon nehezen lehet felkészülni az érettségire, főleg hogy most normális oktatást sem kapunk, ahogy megszűntek a különórák is, azokra sem tudunk most eljárni” – sorolja Patrik, szerinte mi mindenért irreális elvárni a végzősöktől, hogy most minden idegszálukkal a közelgő (vagy épp távolodó) érettségire koncentráljanak. Hozzáteszi, belőle sem az akarat hiányzik, de tény, hogy az érzelmi hullámvasút, amin ő is ül, mindennek kedvez, csak az elmélyült tanulásnak nem.

A megajánlott jeggyel nem mindenki járna jól (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Vanda mindezt annyival egészítette ki, hogy az egyik hazai elit gimnázium végzőseként ő leginkább eddigi ambiciózus továbbtanulási terveit félti. Egy külföldi egyetemre már bejutott, de utólag oda is be kell mutatni a legalább négyes érettségit. Egy másik intézménybe pedig az érettségi vizsgák százalékos eredményét kérik, így Vandának elsősorban az az érdeke, hogy az érettségiket itthon mindenképpen, mielőbb tartsák meg, és ne csak az év végi jegyeket vegyék alapul, mikor kiszámolják a felvételi pontszámokat. Vanda egyébként nem tartja magát egy görcsölős, stresszes karakternek, így most sem izgul, de már ő is szeretne biztosat tudni az érettségivel kapcsolatban. Jelenleg inkább az viseli meg, mi lesz, ha az elhúzódó vészhelyzet miatt az osztálytársakkal és a tanárokkal nem tudnak szépen, méltóképpen elbúcsúzni egymástól: kimarad a szerenád, a ballagás, és minden egyéb végzős rituálé.

A tavalyi közoktatási adatokból kiindulva, Márk, Patrik és Vanda most közel 70 ezer sorstársában kavaroghatnak az elmúlt napok, hetek során hasonló gondolatok és érzések. Ők azok, akik 18-19 évesen, a legklasszikusabb módon készülnek a tavaszi érettségikre. Ám a történet ezen a ponton nem áll meg, ahogy tavaly, úgy valószínűleg idén is 37 ezer közül mozoghat azoknak a fiatalabb diákoknak a száma, akik a tervek szerint egy-egy tárgyból már most májusban-júniusban előrehozott érettségit tesznek. A teljes vizsga volumen pedig még kiegészül azokkal a felnőttképzésben részt vevőkkel is, akik munka mellett készülnek fel az érettségire. (Tavaly a tavaszi-nyári főszezonban, itthon a 3 hetes írásbeli és 2 hetes szóbeli ciklus során 3100 bizottság előtt összesen 370 ezer érettségi vizsgát tettek, miközben a teljes vizsgázó létszám elérte a 110 ezret.)

Az érettségire készülők egész pontosan március 13. óta élnek teljes bizonytalanságban, miután Orbán Viktor miniszterelnök péntek késő esti Facebook-videójában bejelentette, hogy hétfőtől bezárnak az iskolák, és a rendszer átáll a digitális távoktatásra. Miután a felsorolt, tekintélyes létszámok fényében az érettségire túlzás nélkül tekinthetünk mint potenciális tömegrendezvényre, amelyen felügyelőként, dolgozatjavítóként és vizsgabiztosként ugyanúgy idős pedagógusok is szép számmal részt vesznek, hatalmas kérdőjel, hogy az idei érettségi vizsgákat egyáltalán megtartják-e a tervezett ütemben. Azt persze senki sem várja el, hogy bármelyik kormányzat pontosan megmondja előre, négy vagy több hét múlva hol jár majd a járványgörbe, ahogy egy válsághelyzet prioritásait is sokan megértik, a napok múlásával azonban az érettségi kérdése egyre égetőbbé válik.

Ami eddig hivatalosan tudható a 2020-as érettségiről

Az érettségikkel kapcsolatos döntés azért is kezd a döntéshozók körmére égni, mert „békeidőben” egy hónappal az írásbeli vizsgák kezdete előtt, április elején már elkezdik megkötni a szerződéseket a vizsgáztató pedagógusokkal, hogy az előírt jogszabályok alapján meg tudják tartani az érettségi vizsgákat – mondta el az nlc.-nek Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Ehhez képest a döntéshozók részéről eddig túl sok konkrétum nem derült ki. Ha jegyzőkönyvszerűen nézzük, először március 19-én szólalt meg a köznevelésért felelős államtitkár érettségi ügyben. Maruzsa Zoltán az Inforádiónak akkor azt nyilatkozta, a kormány oktatási akciócsoportja dolgozik az érettségi lebonyolításának különböző forgatókönyvein, ám – ahogy fogalmazott – ezekről még korai beszélni. Egyúttal jó tanácsként az érettségizőknek azt javasolta, hogy továbbra is ugyanúgy fókuszáljanak a tanulásra.

Fotó: Alain Pitton/NurPhoto via Getty Images

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára az interjúban végül felvázolta, mely alternatívákban gondolkodnak, beleértve a vizsgák időbeli csúsztatását. Ehhez képest március 26-án, a legutóbbi kormányinfón Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő már arról beszélt, hogy jelenleg nem látnak olyan tényezőt, amely megakadályozná, hogy rendesen megtartsák az érettségit. „De ahogy haladunk előre az időben, és úgy látjuk, ha szükséges valamilyen intézkedést, döntést meghozni, akkor azt meg fogjuk hozni” – mondta. Miközben a mellette álló Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter azt állította, hogy a szakértők a járvány itthoni tetőzését június-júliusra várják. Maruzsa Zoltán aznap este ismét megszólalt, az ATV Egyenes beszéd című műsorában kért türelmet az érettségire vonatkozó döntéshez. 

„Az országos veszélyhelyzetben az érettségi korrekt, minden szempontot figyelembe vevő megszervezése az egyik legnagyobb kihívás, amelyen az oktatási akciócsoport dolgozik. Több forgatókönyv is készül, ezek között döntést hozni és a megfelelő ütemezést kiválasztani azonban elsősorban a járványügyi helyzet alapján lehetséges. Mivel még több mint egy hónap van hátra az érettségi hagyományos kezdési időpontjáig, járványügyi kérdésekben azonban nem látunk előre több mint egy hónapot, az érintettek türelmét kérjük. Mivel az érettségi követelmények nem változtak, a felkészülést addig is folytatni kell” – jelentette ki legutóbb április 2-án egy videóban a kormány hivatalos oldalán Maruzsa Zoltán. Azt a végén külön cáfolta, hogy részükről káosz lenne az érettségi körül. Döntés egyelőre nem született, de ígérete alapján még húsvét előtt nyilvános lesz.

Egyáltalán milyen érettségialternatívák játszanak?

Miközben az idei érettségit Szlovákiában, továbbá Hollandiában is eltörölték, Nagy-Britanniában pedig az év végi jegyet megajánlott jegyként vihetik magukkal a diákok, a magyar oktatási szakmai és civil szervezetek is a döntést sürgetik. A járványhelyzet miatt a kormányra nehezedő terheket és a helyzet súlyát átérezve mindenekelőtt azt kérik, hogy a diákok, a szülők és a pedagógusok megnyugtatására legalább azok a vizsgaalternatívák kerüljenek nyilvánosságra, amelyek jelenleg a kormány asztalán szerepelnek. Egyelőre négy alternatíváról keringenek a hírek – tudtuk meg Totyik Tamástól. Szerinte önmagában már az megnyugvást adna és némileg oldaná a bizonytalanságot, ha időpont megjelenése nélkül kiderülnének a mérlegelés alatt álló elképzelések.

Elképzelhető, hogy csak az írásbeli vizsgákat tartják meg (MTI Fotó: Balázs Attila)

„Ismerjük ezt a négy alternatívát? Nem, sajnos. Az egyik, amit én személy szerint el tudok képzelni, hogy minimálisra csökkentve az érintkezések számát, egyedül az írásbeli vizsgákat tartják meg, a szóbeli helyett pedig megajánlott jegyként megadják az év végi osztályzatot. Ebből már ki lehet számolni a felvételi pontszámot. Az szinte biztos, hogy az előrehozott érettségiket őszre kellene halasztani: ezzel az érettségizők számát máris radikálisan lehet csökkenteni. Ha a többiek érettségijét kitolják június végére, júliusra, esetleg augusztus elejére, akkor a felsőoktatási felvételit még mindig le lehet bonyolítani” – vázolja fel gondolatait Totyik Tamás. Ő szintén azok táborát erősíti, akik jelenleg teljesen valószínűtlennek tartják a digitális távérettségit, amely testnevelésből és a többi, gyakorlati elemeket is tartalmazó tárgyból élből kivitelezhetetlen, nem is beszélve a vizsgák „tisztaságának” szavatolásáról, mikor számos feladat során tilos bármiféle segédeszköz használata.

Bármelyik is valósuljon meg a lehetőségek közül, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke azt javasolja a diákoknak, hogy továbbra is készüljenek becsülettel, lelkiismerettel. Főleg azok után, hogy a PSZ-hez beérkezett visszajelzések alapján Skype-on, Zoom-on és Hangouts-on, stb. legalább az érettségi tárgyak óráit megtartják a végzősöknek, gyúrják a tananyagot, veszik a tételeket. Totyik Tamás úgy látja, a pedagógusok többsége még a jelen körülmények közt is mindent megtesz, hogy a végzősök felkészülten indulhassanak neki az érettséginek. Ezért is tartják fontosnak, hogy a kormány őket és a pedagógus szervezeteket is bevonja az érettségiről szóló egyeztetés folyamatába, nehogy végül az legyen az idei válságérettségi lebonyolításának akadálya, hogy utólag kiderült, hiányoznak a kellő technikai feltételek, mert például már nincs elég tanár a rendszerben.

Még több oktatási téma az nlc.-n: 

• Jófej, laza pedagógusok, lelkes gyerekek: a digitális oktatás első napjai
• Így változik az óvodai és iskolai beiratkozás a járvány miatt
• Egy nappal a bezárás előtt szívmelengető videót készítettek a budapesti gimnázium diákjai