Most már a saját bőrünkön tapasztaljuk, nincs olyan szeglete az életünknek, amit ez a koronavírus-helyzet ne „fertőzött” volna meg, és ez alól kisállataink sem képeznek sajnos kivételt. Napról napra újabb rémhírek borzolják idegeinket, látjuk, mennyi állatot hagytak az utcán abból a teljesen alaptalan félelemből kifolyólag, hogy esetleg ők is terjeszthetik a kórt, és amikor végre megnyugszunk, hiszen mi úgyse csinálnánk ilyet, eszünkbe jut, mi lesz, ha karanténba vagy kórházba kerülünk, és esetleg nem lesz, aki vigyáznia kedvencünkre.
Tudom, milyen ez, 1-2 hete én is elkezdtem gyártani a katasztrófa-forgatókönyveket: mi van, ha megtörténik a legrosszabb, és a családban mindenki kidől, sőt a barátok is, vagy valamiért nem jut el hozzájuk a kulcs, és nem tudják kiszabadítani Áfonyát (szürkéskék cicánkat) a lakásból. Aztán jött a hír a belga macskáról, akin koronavírusos tünetek jelentkeztek, na, a víz is kivert, mit ne mondjak, és bénult megadással, szinte már katatón módon mormoltam magam elé, „de jó, most már ezért is lehet aggódni”. Aztán a tehetetlenség érzetén való felülkerekedés szándékával rendeltem is gyorsan egy hónapnyi ellátmányt Áfonyának (így nekünk sem kell alutasakos után rohangálni, és ő sem hal éhen ugye). Bár szerencsére Áfonya saját szőrén eddig semmit nem tapasztal a nagy riadalomból, és ez maradjon is így (maximum csak még inkább kiterjesztette teljhatalmát felettünk, és több elvárást fogalmazott meg velünk szemben itt a home office-ban), úgy döntöttem, véget vetek a bizonytalanságnak, és írok egy cikket, melyben megcáfolom a hülyeséget, és eloszlatom a tévképzeteket. Magamért is, meg azokért is, akik négylábú családtagjaikat is szeretnék biztonságban tudni a járványhelyzetben, miközben saját józan eszüket is megőriznék. Persze zárójelesen annyit szeretnék megjegyezni, ebben a gyorsan változó szituációban érdemes figyelembe venni, hogy a tanácsok a rendelkezésünkre álló bizonyítékokat tükrözhetik csak, ismereteink pedig folyamatos frissítésre szorulnak.
És akkor számoljuk is fel a legfőbb tévhitet
Lehet-e koronavírusos a kisállat, vagy visszafertőzhet-e emberre? Hongkongból beszámoltak arról, hogy egy Covid-19-es beteg kutyájának orrában és szájában szintén kimutatható volt a vírus, de ez nem jelentette azt, hogy ő is megfertőződött, és tüneteket produkált volna, sőt a véréből már nem mutatták ki a kórokozó jelenlétét. Jelenleg tehát semmiféle tudományos bizonyíték nincs arra, hogy a kedvtelésből tartott háziállatok hordozhatják vagy terjeszthetik a vírust. Ugyanez vonatkozik a már emlegetett belga macska esetére is. Múlt héten valószínű minden macskatartó rémülten kapott a szívéhez, amikor meglátta a szalagcímeket: „Egy belga nő megfertőzte a macskáját koronavírussal”. Így tettem én is, aztán szakmai ártalomból gyorsan ellenőriztem a forrást, hogy csillapítsam a szorongásomat, ám a hír nem volt kacsa, a belgák hivatalos sajtótájékoztatót is tartottak az ügyben, ahol egy virológus-állatorvos elmondta, valóban koronavírus fertőzést mutattak ki egy macskában, aki a gazdájával élt, sőt tüneteket is produkált, hányt, hasmenése volt, sőt légzési nehézségei is lettek.
Aztán a héten megjelent egy cáfolat, melyből már az derül ki, elég nagy csúsztatás, hogy a macska koronavírusos lett, mondjuk körülbelül annyi az igazságtartalma, mint az ikreknek életet adó férfi vagy kétszáz éves ember esetében. A belga forrás szerint tehát a macska házi karanténban volt a gazdájával, aki telefonon mondta el az állat tüneteit az állatorvosnak, majd házilag mintát vett az állattól, vagyis a saját koronavírusos kezével jól összefogdosta, kontaminálta a mintát, így diagnosztizálták a macskát koronavírusosnak úgy, hogy az állatorvos soha nem látta személyesen a cicát. És ha még kimutatható is lett volna a házi kedvencben, biztosan nem az okozta a tüneteit, hiszen arra is volt már példa, hogy bárányhimlőt mutattak ki állatokban a bárányhimlős gazdi miatt, de a kedvencek természetesen nem betegedtek meg. Persze jogos a kérdés, visszafertőzheti-e így az állat az embert, de ezt jelenlegi tudásunk szerint semmi nem bizonyítja.
Fotó: Peter KovalevTASS via Getty Images
Az AVA (Australian Veterinary Association, vagyis ausztrál állatorvosi szövetség) is azt írja, jelenleg semmilyen információ nem sugallja azt, hogy kockázatos lenne koronavírusosként együtt tartozódni háziállatainkkal az otthoni karantén alatt, ugyanakkor azt tanácsolják, tartsuk be az alapvető higiéniás szabályokat, mossunk kezet almozás, etetés után (de hát ez eddig is így volt, nem igaz?). Annyit azért hozzátesznek, érdemes mellőznünk ilyenkor a háziállattal való szorosabb kapcsolatot, a puszilgatást, gyömöszkélést, tutujgatást, az egy ágyban alvást, ölelgetést, már amennyire tudjuk, ezeket is mind azért, hogy ne kenjük össze a bundájukat a vírussal. Kérdés persze, hogy ez mennyire kivitelezhető és életszerű elvárás.
„Kérjük, ne fürösszék meg hipóban a kutyát!”
Az állatszőrön ugyanis megtapadhat a vírus, ezért ha netán az állapotunk miatt kénytelenek vagyunk a szomszédra, családra, barátokra bízni kedvencüket, kézmosással minimálisra tudjuk csökkenteni annak esélyét, hogy simogatással ők is elkapják a fertőzést. „Az állatok testfelülete ugyanolyan ragályfogó hely lehet, mint egy kapaszkodó a villamoson, vagy bármi, amit megfogunk, vagyis rákerülhetnek a vírusok, onnan pedig tovább az ember kezére, szájába. Hogy ennek a folyamatnak a kapcsán a vírus mennyire veszít a fertőzőképességéből, azt nem lehet tudni, még a tudósok is vitatkoznak rajta – mondta az nlc.-nek a Magyar Állatorvosi Kamara (MAOK) főtitkára, Dr. Horváth László. Ennek kivédésére azonban elégnek bizonyul egy sima és alapos szappanos kézmosás is. – Volt olyan, aki megkérdezte, lemossa-e a kutyáját naponta háromszor hipós ruhával… Ne, ne mossa le, mert többet árt vele neki, mint ha saját maga inkább többször mosna kezet. A kutyások hajlamosak csapatba verődni, és a másik kutyáját simogatni. Ez egyébként sem célszerű, most pedig különösen nem, tehát kutyasétáltatás után mindenképpen tanácsos nagyon alaposan kezet mosni, illetve nem engedni más kutyák közelébe a jószágot” – tanácsolja az állatorvos.
Néhány általános szabály a MAOK-tól
- Ha állatorvoshoz kell menni, de lázzal, légzőszervi panaszokkal küzdünk, ne látogassuk meg a rendelőket, az állat elhozatalára kérjünk meg más, egészséges, lehetőleg 65 éven aluli személyt.
- A rendelő várójában egy állattal lehetőleg csak egy kísérő személy tartózkodjon, tartsunk a másiktól legalább egy méteres védőtávolságot, kerüljük a fizikai kapcsolatot (érintés, fizikai üdvözlés, kézfogás) más állattartókkal.
- Védőoltás, vizsgálat esetén lehetőleg kérjünk előre időpontot, így is csökkentjük a várakozási időt.
- És még egyszer: A háziállatként tartott állatfajok (beleértve természetesen a kutyákat és a macskákat is) nem terjesztik aktív módon az emberek járványos koronavírusos megbetegedését kiváltó kórokozót. Az emberi megbetegedések nem a háziállatainktól származnak és fordítva, a mai ismeretek szerint ez az emberi megbetegedést kiváltó vírus nem betegíti meg a háziállatainkat.
Állatvédelmi rendszer a járványhelyzetben
Mit tegyek, ha mégis kórházba, karanténba kell mennem, és nincs, aki vigyázzon az állatomra? Ki segít a kutyasétáltatásban, kisállat-eledel beszerzésében, állatorvoshoz való eljuttatásában, ha idős vagy krónikus beteg vagyok? Ezek a kérdések sokunk fejében felmerülhetett az utóbbi időben, aminek megválaszolásán dolgozik hetek óta a LocalCat cicaszitter-szolgáltatás, mely rendhagyó összefogást kezdeményezett a bajba jutott gazdik és állataik megsegítésére. „Sokat gondolkodtunk azon, hogyan tudunk segíteni a kialakult helyzetben – mondta el az nlc.-nek Hakkel Vanda, a LocalCat egyik alapítója, akivel egy korábbi riportunkban már beszélgettünk a főváros első számú macskaszitter-szolgáltatásáról. A LocalCat lényege, hogy a gazdik távollétében profi cicaszitterek látogatják meg otthonukban a cicákat, és a kötelező etetésen, almozáson túl extra gondoskodást, például játékkal, simogatással is kedveskednek a kedvenceknek – mindezt gondosan kialakított, lepapírozott rendszerben. – Először úgy gondoltuk, ez a fajta segítségnyújtás ebben a helyzetben is működni tud így, ám ezt az ötletet – számos buktatója miatt – hamar elvetettük, hiszen nemhogy magánember, de még civil szervezet sem léphet be magánterületre a hatóságok jóváhagyása és jelenléte nélkül, mindezek mellett pedig idő, amíg kialakítják a fertőzött lakásban rekedt állatokra vonatkozó protokollt is.”
Fotó: Sergei BobylevTASS via Getty Images
Ezért a PetGarden kisállat panzióval úgy döntöttek, egyeztetnek a kisállatmentő és -védő civil szervezeteket, menhelyeket egy csatasorba állító, a nemrég létrehozott EVÁR-ral (Egyesített Vészhelyzeti Állatvédelmi Rendszer), valamint a bajba jutott kutyagazdikat és a segíteni vágyókat összekötő ZöldEbbel, az ideiglenes kisállat-befogadónak jelentkezőket pedig átirányítják hozzájuk a minél nagyobb hatékonyság érdekében. „Arra szeretnénk kérni mindenkit, hogy amennyiben ideiglenesen be tud fogadni egy kisállatot, illetve hajlandóságot érez arra, hogy őket egyéb módokon segítse, töltse ki a cicákat és kutyákat is érintő esetekben az EVÁR, kizárólag kutyákat érintő esetekben a Zöldeb kérdőívét, melyek felmérik, hol, milyen aktivitást tudunk vállalni a gazdik megsegítésére” – mondja Vanda, hozzátéve, hogy április 6. éjfélig kisállateledel- és macskaalom-adománygyűjtést is szerveznek. Személyes érintkezés nincs, viszont egy sms-t mindenképp el kell küldenünk a +36 70 7055282-es számra, ha elhelyeztünk valamit a XI. kerület Mányoki út 3. kapujába kirakott “LOCALCAT ADOMÁNYGYŰJTŐPONT” feliratú dobozba. Ezt követően, betartva a javasolt egészségügyi protokollt, a LocalCat aktivistái eljuttatják a felajánlásokat az EVÁR-hoz csatlakozott civil szervezetek egyikéhez, vagy a ZöldEb csapatához. Oda, ahol a legnagyobb szükség lesz ezekre a dolgokra.
Szükséges óvintézkedések kényszertávollét esetére – A LocalCat és az EVÁR tanácsai
- B és C-terv készítése: egyeztessünk minimum két, egymástól független segítővel, akiket értesíthetünk probléma esetén, és vállalják, hogy átmenetileg gondoskodnak a bajba jutott állatotokról. Ezeknek az embereknek minél előbb biztosítsunk lakáskulcsokat, vagy tájékoztassuk őket, hogy adott helyzetben hol juthatnak hozzájuk (szomszéd stb.)
- Függesszük ki segítőink elérhetőségeit a bejárati ajtónkra, valamint írjuk ki azt is, milyen és hány kisállat tartózkodik a lakásban. Ha az állat speciális ellátásra szorul, azt is írjuk ki az ajtóra.
- Töltsük le, nyomtassuk ki és töltsük ki a vészhelyzeti matricát, amit megtalálható a www.evar.hu oldalon, és rakjuk ki az ajtóra.
- Legyen otthon elegendő mennyiségű táplálék és tartósan beteg állatnál gyógyszer is, amit könnyen megtalálható helyen tartsunk.
- Cselekedjünk lokálisan: társasház, lakóközösség esetében ezeket az információkat érdemes leadni a közös képviselőnek, gondnoknak, szomszédoknak. Ha van a lakóháznak működő köremail-rendszere, használjuk, vagy egész egyszerűen írjuk ki a faliújságra a szükséges információkat.
- Kövessük nyomon a Zöldeb lefedettségi térképét, amelyen látható, hogy Magyarország területét mennyire fedik le a jelentkező önkéntesek. A Zöldeb Segélyvonala is hívható a + 36 21 2620044 számon.
- Tájékozódjunk minél előbb arról, hogy lakik-e olyan idős a házban, akinek a saját ellátásán felül kisállata étkeztetése is problémát jelent. Mivel ők többnyire nincsenek otthon az internet világában, gondoljunk rájuk is. Rendeljünk online nekik is cicatápot, almot, kutyaeledelt! Segíthetünk nekik a kutyasétáltatásban is.
- A Miutcánk alkalmazás segítségével online, a közelben lévő cicás-kutyás szomszédokat találhatunk, és kölcsönösen felajánlhatjuk a segítségünket egymásnak.
FRISSÍTÉS: A cikk megírása után publikáltak egy cikket a Nature nevű tudományos szaklapban, mely arról szól, hogy a macskák megfertőződhetnek a koronavírus ezen változatával is, és továbbadhajták más macskáknak is a fertőzést, ezért erre az időszakra érdemes a kijárós macskákat bent tartani a házban. A tudósok szerint, bár az eredmények érdekesnek mondhatók, mi macskatulajdonosok megnyugodhatunk, hiszen az eredményeket laboratóriumi körülmények között kapták alacsony számú állat (öt cica) esetében, ami nem képezi le a való életbeli interakciót macska és ember között, ezért tudományos bizonyíték egyelőre nincs arról, hogy a fertőzött macska terjesztheti a fertőzést emberek között is. Fontos tudni azt is, hogy a macskák semmilyen tünetet nem produkálnak, ami nemcsak azt jelenti, hogy nem betegednek meg a Covid-19-től, de kevés eséllyel adják át más cicáknak is a kórokozót, ám ennek megállapításához még további vizsgálatok szükségesek. Úgy tűnik, kutyákból, szárnyasokból és sertésekből eddig nem tudták kimutatni a vírus RNS-ét.
