Ha neked még megvan a munkád, akkor szerencsés vagy. Mindannyian tapasztaljuk, hogy egyre többen veszítik el körülöttünk az állásukat, vagy munkájuk, pénzük egy részéről kénytelenek lemondani.
Egyre nagyobb gond, hogy a járvány nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági válsággal is sújtja az országokat. Keményen érinti a munkáltatókat és a munkavállalókat egyaránt. Egyre több cég látja úgy, hogy csak akkor tud túlélni, ha szorít a nadrágszíjon.
Vajon meddig vagyunk anyagi biztonságban, tudunk-e továbbra is a megszokott életszínvonalon élni? És persze a karantén idején is vannak szükségleteink, ezeket a megszokott bevétel hiányában nehéz finanszírozni.
„Magyarország teljes felnőtt lakosságának hét százaléka vesztette el a munkáját a koronavírus-járvány miatt” – írja a 444.hu portál. Az Ipsos legfrissebb reprezentatív felméréséből az is kiderül, hogy a leépítésben elsősorban az alap-, illetve a legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkezők érintettek – főként a nők és a családosok. A felsőfokú végzettségűek ennél szerencsésebbek, hiszen ők gyakrabban tudnak otthonról dolgozni, és a legtöbben már teljesen át is álltak a home office-ra. Ám nem minden szektorban kivitelezhető a távmunka, továbbra is sokan kényszerülnek arra, hogy bejárjanak dolgozni, ami persze kockázatos. „Jelenleg az ország munkavállalóinak 40 százaléka még mindig bejár a munkahelyére, 21 százalékuknál most változik a munkarend, 31 százalék dolgozik otthonról” – részletezi a helyzetet a 444.hu.
Mielőtt megijednénk, és latolgatni kezdenénk az esélyeinket, hogy szükség lesz-e holnaptól ránk, lássuk, számíthatunk-e bármilyen központi segítségre!
A kialakult helyzetre – számos nyugat-európai, illetve szomszédos országhoz hasonlóan – mostanra a magyar kormány is reagált bértámogatási programjával. „A kormány célja, hogy mindenkinek legyen munkája, aki tud és képes dolgozni, ezért az eddig elért foglalkoztatási eredményeket minden eszközzel megvédjük” – nyilatkozta Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára pénteken az MTI-nek. Mint azt már korábban közölték, ennek egyik eleme a munkaidő csökkentése, ami annyit tesz, hogy a munkáltató rövidített munkaidőben foglalkoztathatja a munkavállalókat, amiért támogatást kap. A csökkentés mértéke 30-50 százalék között mozoghat, de legalább napi négy órának meg kell lennie. Ez esetben a kieső jövedelem egy részét az állam átvállalja.
A támogatási időszak három hónapra szól, alapja a havi nettó alapbér, mértéke a kieső munkaidőre járó bér 70 százaléka lehet. Ez egyénenként havonta maximum nettó 74.946 forintot jelent, mely a munkavállaló szempontjából adómentes. Fontos, hogy csak az részesülhet a kedvezményben, aki a veszélyhelyzet kihirdetése óta folyamatosan foglalkoztatásban van, és akinek a cége vállalja, hogy a folyósítás után még legalább egy hónapig nem bocsát el senkit. A támogatást a munkavállaló a munkáltatóval közösen kérelmezheti április 16-tól.
