A kormány nagypénteken bejelentett rendelete szerint azok a vállalkozások kaphatnak állami támogatást a bérek kifizetéséhez, amelyek bizonyítani tudják, hogy a koronavírus-járvány miatt került bajba és saját hatáskörben már minden lehetséges módon megpróbálta enyhíteni a válság hatásait – írja a 24.hu.
A lap értesülései szerint az állam a kieső munkaidő 30-50 százalékára eső nettó bér 70 százalékának megfelelő támogatást folyósít három hónapon át, amennyiben az érintett munkavállaló az így felszabaduló idő legalább 30 százalékában képzéseken vesz részt. A támogatást a munkáltató és az a dolgozó kérheti közösen, aki március 11-én – az országos veszélyhelyzet kihirdetésének idején – már az állomány tagja volt. A munkáltatóknak a támogatás idején – illetve az azt követő egy hónapban – meg kell tartani a foglalkoztatottak létszámát.
A 24.hu szerint ezek szerint a támogatások szűkebb körre vonatkoznak, mint amire korábban Palkovics László innovációs miniszter utalt: múlt hét kedden ugyanis még a munkaidő 15 százalékának kiesése is elegendő a támogatáshoz.
Ennél azonban nagyobb probléma a lap szerint, az 50 százalékos felső határ: ez azt jelenti ugyanis, hogy az anyaghiány vagy lemondott megrendelések miatt a legsúlyosabb helyzetbe kerülők nem kaphatnak segítséget, mivel ezeken a helyeken nem tudnak legalább 50 százalékos foglalkoztatást biztosítani. Egy a lapnak nyilatkozó nagyvállalkozó szerint el kellene törölni a felső korlátot, vagy az osztrák minta szerinti 90 százalékos időkiesést kellene felső limitként meghatározni.
Rengeteg munkaadó kényszerül komoly megszorításokra a koronavírus járvány miatt (Fotó: Getty Images)
A 24.hu idézi Kordás Lászlót, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökét, aki szerint csalódni fognak, akik 70 százalékos támogatásra számítanak – a lap számításai szerint valójában a nettó távolléti díj 21-35 százalékát fedheti le az állami bértámogatás, a munkaidő kiesésének mértéke – 30, 40 vagy 50 százalék – alapján.
Ami a fizetéseket illeti, a minimálbéren foglalkoztatott dolgozóknál 22-37 ezer, garantált bérminimum esetén 29-49 ezer forint lehet az állami bértámogatás. A felső korlát a minimálbér kétszeresének megfelelő távolléti díj (bruttó 322 ezer forint) esetén 45-75 ezer forintra rúghat.
A 24.hu fenti táblázata mutatja a csillaggal jelölt maximális támogatási értékeket: a KSH januári adati szerint az átlagkereset nettó 250 ezer forintra jött ki, azonban a támogatás esetén ekkora távolléti díjat nem lehet figyelembe venni, vagyis a támogatás összege maximum 75 ezer forint lehet. A támogatás ráadásul még alacsonyabb mértékű, ha a teljes bérköltséghez viszonyul: a kieső munkaidőtől függően csak 11,7-15,6, illetve 19,6 százalék az állami bértámogatás összege. Ahol ennél magasabbak a bérek, ott a támogatás a teljes bérköltséghez viszonyítva még kevesebb.
A munkaadók aránytalanul nagy terhekre számítanak, ugyanis, ha nem akarják csökkenteni az átlagnál jobban keresők bérét, a terhek 65 százalékánál is többet kell magukra vállalniuk. Ez különösen ott problémás, ahol a munkahelyteremtő támogatások miatt jól fizető státuszokat hoztak létre, ezeknek a munkahelyeknek a megmentésére ugyanis nem jut több a támogatásból.
A támogatás igénylését bonyolítja, hogy ehhez bizonyítani kell, hogy a megmentésre váró munkahelyek nemzetgazdasági szempontból fontosak. A 24.hu szakértője ezt a kitételt érthetetlennek nevezte.
Az igazi rabszolgatörvény
A 24.hu felhívja a figyelmet arra is, hogy a kormány a rendelete értelmében lehetővé tette, hogy a munkaadók egyoldalúan 24 havi munkaidőkeretet rendelhessenek el. Vagyis, ha most egy cég nem tud munkát adni a dolgozóinak, ők azért kapnak bért, később viszont ezt túlórában – két év múlva – kell elszámolni és nagy az esélye, hogy a túlórákat sem kell majd kifizetni a munkavállalóknak.
Egyedül annyi korlátozás marad érvényben, hogy a munkaidő maximum napi 12, illetve heti 48 óra lehet, ami mellé – többműszakos munkarendben is – legalább napi 8, illetve heti minimum 487 óra pihenőt kell biztosítani. Emellé havonta egy vasárnapi pihenőnap is jár a munkavállalóknak.
További gazdasági témájú híreink:
- Nyelvvizsga nélkül is kiadják a diplomát, 70 százalékig átvállalja a bérköltségeket az állam
- Orbán Viktor: lesz megint 13. havi nyugdíj, az állam átvállalja a bérek egy részét
- Ingatlanpiac: szinte azonnal érzékelhető változást hozott a koronavírus-járvány
