Aktuális

Elemezték az ausztrál tűzvész következményeit: több állatfaj sodródott a kipusztulás szélére

Egyes veszélyeztetett fajok sorsát megpecsételhette a heteken át tomboló tűz.

Emlékszünk még az ausztrál bozóttüzekre? Idén év elején az egész világ lélegzetvisszafojtva figyelte, ahogy egy Magyarországnál nagyobb, bő 97 ezer négyzetkilométeres terület lángol a szigetországban (Magyarország alapterülete 93 030 négyzetkilométer). Az első tüzek még 2019-ben lobbantak fel, az ausztrál tűzoltóknak pedig 2020. március 4-re sikerült mindenhol megfékezni a lángokat.

A tűzvész szomorú mérlege: 451 haláleset, ezekből 34-et közvetlenül a tűz, 417 esetet pedig a belélegzett füst okozott. Emellett elpusztult nagyjából egymilliárd állat és közel tízezer épület is, ez utóbbiak közül 3500 lakóház volt.

Kenguruk és koalák élettere szűnt meg az ausztrál tűz miatt

Több kengurufaj is a veszélyeztetett fajok közé kerülhet az ausztrál bozóttüzek miatt (Fotó: Getty Images)

Ezután valamelyest lelassult a tűzvész hatásainak elemzése, hiszen a koronavírus járvány terjedése miatt a hatóságoknak másra kellett koncentrálnia. A Wired tegnapi értesülései szerint azonban mostanra befejeződött a természeti katasztrófa hatásainak behatóbb elemzése, amelyből további súlyos dolgok derülnek ki.

A bozóttüzek nem számítanak szokatlan jelenségnek Ausztráliában, azonban jól érzékelteti a mostani katasztrófa léptékét, ha tudjuk, hogy az elmúlt 20 év átlaga szerint évente a lombos erdők körülbelül 1 százalékát pusztítják el a hasonló tüzek. A mostani tűzvész azonban a szigetország erdőségeinek 21 százalékát perzselte fel.

Teljes ökoszisztémák tűntek el

A világ tudósai és kutatói elborzadva figyelték, ahogy a lángok mindent elpusztítanak, ami az útjukba kerül, köztük olyan növény-, és állatritkaságokat, amelyek kizárólag Ausztráliában találhatóak meg. A Nature Ecology and Evolution szakfolyóiratban tegnap jelent meg az az összefoglaló elemzés, amelyben két tucat kutató összegzi az ausztrál tűzvész eddigi pusztításának legfontosabb adatait.

A feljebb már említett 97 ezer négyzetkilométeres területen tomboló lángok ötvenszer akkora bozóttüzet jelentettek, mint a Kaliforniában valaha észlelt legnagyobb tűzvész. A katasztrófa által érintett terület 832 gerinces állatfajnak adott otthont, ezek közül 70 faj teljes életterének nagyjából a harmada pusztult el. Súlyosbító körülmény, hogy ebből a 70 fajból 21 már eleve szerepelt az ausztrál kormány veszélyeztetett fajokat összesítő listáján. Olyan fajok találhatóak közöttük, mint a koalák, több kengurufaj, de a Sminthopsis aitkeni néven emlegetett, egérhez hasonló apró erszényes állatok populációjában is komoly pusztítást végzett a tűz, az ő életterük több mint 80 százaléka pusztult el a lángokban.

Magyarországnál nagyobb terület égett az ausztrál bozóttüzekben

A klímaváltozás miatt intenzívebb és pusztítóbb tűzvészek jöhetnek (Fotó: Getty Images)

Ennél is szívszorítóbb, hogy a több mint 800 fajt képviselő állatok életterének mekkora hányada vált a lángok martalékává: 196 állatfaj esetében az egyedek által benépesített terület 10-30 százaléka pusztult el, 51 faj esetében ez az arány már 30-50 százalék, 16 fajnál 50-80 százalék, míg három faj életterének több mint 80 százaléka szűnt meg létezni.

„Fontos megjegyezni, hogy a tűzvész által érintett állatfajok egy részének már eleve zsugorodott a populációja az életterük letarolása, a szárazság, betegségek és más invazív fajok miatt” – magyarázta a Wirednek nyilatkozva Michelle Ward, a University of Queensland ökológus szakértője, a fenti kutatási anyag egyik szerzője. „Ezek a tüzek sok őshonos faj koporsójába beütötték az utolsó szöget.”

A bozóttüzek, bár ijesztően néznek ki, normál esetben fontos részei az ausztrál élővilágnak, mivel a gyors lefolyású égés rengeteg növényi hulladékot megsemmisít, értékes tápanyagokat juttat vissza a talajba, egyes növényfajok magvainak pedig a hőre van szüksége, hogy fejlődésnek induljanak. A tűz így ezzel jarul hozzá az élet körforgásához.

„Azonban ha a tüzek túl gyakoriak, a fák nem tudnak megerősödni és maggot hozni” – mutatott rá Ward. „A túl heves lángok pedig elpusztítják a már a földön heverő magokat. Az Ausztráliában megszokott bozóttüzek sajnos egyre forróbbá és egyre gyakoribbá válnak, ráadásul egyre hamarabb következnek be az év során, amelyhez a növények és az állatok nem tudnak alkalmazkodni.”

A tűzvész számos madárfaj egyedeit is pusztította, mert bár a szárnyasok el tudnának repülni a tűz útjából, a hatalmas füst miatt eltévedhetnek, sokuk így vált a tűz áldozatává. Az Ausztrália dél-keleti részén őshonos pilótamadarak élőhelyének több mint 30 százalékát elpusztította a tűzvész, emiatt a tanulmány szerzői javasolják, hogy a pilótamadár kerüljön fel a veszélyeztetett fajok listájára.

Kiderült, mekkora pusztítást végeztek az ausztrál erdőtüzek

A mostani hatalmas tűzben a madarak is eltévedtek a sűrű füst miatt (Fotó: Getty Images)

A tűz további váratlan hatása, hogy a korábbi, gyors lefolyású bozóttüzek nem perzselték fel a nagyobb fákat és bokrokat, most azonban a lángok nem kegyelmeztek a növényzetnek. Emiatt sok terület vált kopár pusztasággá, ami viszont egyenlő volt az ott élő állatok számára a halálos ítélettel, mivel nem tudtak elrejtőzni a növényzetben a ragadozók elől.

A helyreállítást nehezíti több úgynevezett invazív faj megjelenése is: az afrikai eredetű fűféle, az Eragrostis curvula például sokkal gyorsabban nő, mint az ausztrál aljnövényzet bizonyos fajtái, így nagy területekről szorítja ki az őshonos növényeket. Az állatvilágban pedig a tűz miatt elszabadult, elvadult kutyák és macskák boríthatják fel az érzékeny egyensúlyt.

Állat-, és növényfajok tűnhettek el az ausztrál bozóttűzben

A mostani ausztrál bozóttűz nyomán csak kopár pusztaság maradt hátra (Fotó: Getty Images)

A tüzek korát éljük

Pontosabban a lángok korának, azaz pyrocénnek nevezte el korunkat Stephen Pyne, aki történészként a nagy tüzek kutatására specializálódott. Az emberi működés miatt történő klímaváltozás ugyanis pusztítóbbá teszi az erdő-, és bozóttüzeket. A magasabb hőmérséklet és az aszályok miatt ugyanis a sok helyen kiszáradó növényzet ideális táptalajt jelent a lángoknak, ahogy pedig az emberek egyre nagyobb területet alakítanak át saját céljaikra, egyre gyakoribbak lesznek a Kaliforniai erdőtűzhöz hasonló esetek is. Az egyik megoldás az úgynevezett kontrollált erdőtüzek gyújtása lenne, a legtöbb helyen azonban erre egyrészt nincs megfelelő kapacitás, különösen a koronavírus megjelenése óta, arról nem beszélve, hogy bármennyire is vigyáznak egy-egy ilyen tűz gyújtása során, ilyenkor a lángok könnyen átterjedhetnek máshová is, ahol már az emberek nem tudják az uralmuk alatt tartani a tüzet.

„Egy faj elvesztése borzasztó, több faj elvesztése tragédia” – értékelte Ward. „Ausztráliában az elmúlt 200 év során száz állatfaj pusztult ki.”

További cikkeink természeti katasztrófákról:

  • Borzasztó látvány, ahogy a földcsuszamlás a tengerbe taszítja a házakat – videó
  • „Ha nem kapunk segítséget, jön az éhínség” – százezrek életét fenyegeti a pusztító szomáliai árvíz
  • Miközben mindenki Brazíliára figyel, Bolíviában még nagyobb környezeti katasztrófa készül

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése