nlc.hu
Aktuális
A WHO a plazmaterápiáról

Koronavírus: fenntartásai vannak a WHO-nak a plazmaterápiával kapcsolatban

A WHO szerint a koronavírusos betegek vérplazmával való gyógyítása egyelőre kísérleti terápiának számít, mert az eddigi eredmények nem meggyőzőek.
Koronavírus: fenntartásai vannak a WHO-nak a plazmaterápiával kapcsolatban

A koronavírus-fertőzésen átesett betegek vérplazmájával zajló kezelések továbbra is kísérleti terápiának számítanak – figyelmeztetett kedden az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet (FDA) vasárnap rendkívüli felhatalmazást adott a koronavírusos betegek vérplazmakezelésére. Ennek értelmében a felgyógyultak antitesteket tartalmazó vérplazmájával kezelhetik a kórházban ápolt betegeket. Egyes kísérletek szerint ezzel a módszerrel a lehető legrövidebb idő alatt kiirtható a fertőzött szervezetből a vírus, s a kezelés egyben csökkenti a beteg egyes szervi károsodásainak mértékét is.

A kutatók szerint a felhatalmazás nem jelenti azt, hogy a plazmaterápia biztonságosnak és hatékonynak tekinthető. Ennek megállapítása érdekében számos, a szigorú tudományos kritériumoknak megfelelő tanulmány zajlik.

Az eddigi eredmények nem meggyőzők, bizonyító erejük alacsony – mondta el Soumya Swaminathan, a WHO szakértője egy sajtótájékoztatón. Hozzátette: az Egészségügyi Világszervezet kísérleti jellegűnek tartja a plazmaterápiát, és hatékonyságának további vizsgálata elengedhetetlen. A legnagyobb nehézségek a standardizálás körül merülnek fel: a plazmát különböző egyénektől szerzik be, akiknek szervezete eltérő mennyiségű antitestet termel a vírusra – hangsúlyozta.

Martin Landray, az Oxford Egyetem munkatársa szerint bár a terápiához nagy reményeket fűznek, nincs bizonyíték annak hatékonyságára.„Széles a szakadék az elmélet és a bizonyított hatékonyság között” – írta közleményében. Landray – aki egy brit plazmakutatás vezetője – arra buzdította a koronavírus-fertőzésen átesett embereket, hogy vegyenek részt tudományos vizsgálatokban, hogy mielőbb bizonyítani vagy cáfolni lehessen a kezelés hatékonyságát.

Stephen Griffin, a Leeds-i Egyetem professzora kiemelte: továbbra is nagy a bizonytalanság az immunrendszer koronavírusra adott válaszával kapcsolatban, ami kihívások elé állítja a plazmaterápiát. Szerinte „úgy tűnik, hogy nem tanultunk a hidroxiklorokin-botrányból.

(MTI)

Így halad a koronavírus-vakcina kifejlesztése:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top