nlc.hu
Aktuális

Öngyilkosság statisztikák 2019

Bár csökkent az öngyilkosságok száma itthon, még mindig hiányzik a segítségkérés kultúrája

Tavaly Magyarországon 107-tel kevesebben lettek öngyilkosok, mint 2018-ban, és bár ez jelentős csökkenésnek számít, az 1550 öngyilkosság még mindig magas szám, miközben a pszichoterápia továbbra sincs finanszírozva.

A Telex.hu ismertette a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) 2019-es évre vonatkozó hivatalos magyarországi öngyilkossági statisztikáit, amelyből kiderült: tavaly összesen 1550 öngyilkosság történt Magyarországon, 107-tel kevesebb, mint 2018-ban, és 214-gyel kevesebb, mint 2017-ben.

Ez a javulás azonban csak a férfiaknál jelentkezik, 2018-hoz képest több nő lett öngyilkos, valamint a fiataloknál és az időseknél nem javult érdemben a statisztika.

A 30–70 éves korosztályban történt a legnagyobb csökkenés az öngyilkosságok számát tekintve, de továbbra is magas és alig csökkent a fiatalon (29 évnél fiatalabbak) elkövetett öngyilkosságok száma, tavaly ez több mint 100-120 életet jelentett. Ugyanez igaz a 70 évnél idősebbekre is. 2019-ben közel 400 idős lett öngyilkos, egy évvel korábban ennél is többen.

A Telex.hu Dr. Németh Attila pszichiátert, az OPAI nemrég nyugdíjazott főigazgató főorvosát idézve azt írja, a javuló tendencia mögött az állhat, hogy maga a pszichiátriai ellátás is javult. Megkerestük Dr. Németh Attilát (a vele készült korábbi interjúnkat itt olvashatjátok), hogy megtudjuk, miben javult pontosan az állami ellátás. „A 2007-es egészségügyi reform szétzilálta a pszichiátriai ellátó rendszert. Sok beteg elvesztette az orvosát, a pszichiáterek egy részét nyugdíjazták (főleg akik az OPNI-ban dolgoztak), egy másik jelentős rész kiment külföldre. A kivándorlás üteme évekig nőtt. A pszichiátriai betegségek általában hosszabb ideig tartó gondozást igényelnek ugyanúgy, mint a cukorbetegek vagy a magas vérnyomással küzdők. Ahogyan a nők is ragaszkodnak a nőgyógyászukhoz, úgy a pszichiátriai betegek is a kezelőorvosukhoz. Ezt borította fel ez az átgondolatlan átalakítás, átszervezés. Egy új orvos-beteg kapcsolat kialakítása hosszú időt vesz igénybe, és sok beteg nem is keresett új orvost. 2010-ben rendezték a Pszichiátriai Gondozók finanszírozását, és addigra már kiépültek az új betegutak, előbb-utóbb a betegek számára is tisztázódott, hogy melyik ellátóhoz fordulhatnak. Az elmúlt évtizedben egyre többen választották a pszichiátriai pályát, javult a rezidensképzés színvonala, és egyre több pszichiátriai és pszichoterápiás magánrendelés nyílt országszerte. Nagyon fontos a kockázati tényezők felmérése, a depresszió, különösen a bipoláris hangulatzavar felismerése és hatékony kezelése. Nem elhanyagolható, hogy az elmúlt 10 évben az egy főre eső alkoholfogyasztás nem nőtt, hanem kismértékben mérséklődött, és a munkanélküliek száma is csökkenő tendenciát mutat.” 

Napjainkban már nem akkora stigma a depresszió, mint 20-30 éve

Dr. Németh Attila pszichiáter (Fotó: Neményi Márton)

A pszichiáter hozzáteszi, „napjainkban már nem akkora stigma a depresszió, mint 20-30 éve. Nőtt a pszichológiai kultúra hazánkban is. Elfogadottabbá vált, hogy ez egy kezelendő pszichiátriai zavar, ami nem keverendő össze a szerelmi csalódással, az iskolai kudarccal vagy a gyászreakcióval. Kétségtelen, hogy a betegek jelentős része nem szívesen vállalja fel a környezete felé, hogy pszichiáterhez jár, de itt is javuló a helyzet.” 

Van segítség!

Ha te vagy valaki a környezetedben krízishelyzetben van, hívd mobilról is a 116-123 ingyenes lelkielsősegély-számot!

Kevésbé látja optimistán a helyzetet Oriold Károly, az öngyilkosság-megelőzéssel foglalkozó Lélekben Otthon Alapítvány alapítója, aki szerint ugyan valóban nagyon jók a számok, az 1550 öngyilkosság viszont még mindig rengeteg embert jelent, és a pszichoterápia továbbra sincs finanszírozva, így akinek szüksége lenne rá, sokszor egyszerűen nem jut segítséghez. „Tegyük azt is hozzá, hogy az egymillió alkoholista országában a magánellátással együtt becslésem szerint 30-40 ezer ember járhat csak pszichoterápiára. Kérdés az is, hogy egy sarudi, egy sarkadi vagy egy komlói embernek ugyanannyi esélye van-e eljutni pszichoterápiába, mint mondjuk egy győri vagy egy budapesti betegnek. Magyarországon egyébként egyedülálló módon az öngyilkosok hátramaradt hozzátartozói semmilyen speciális segítséget nem kapnak. Nekik fel kéne ajánlani egy olyan segítséget, amilyent hasonló helyzetben levők például Ausztriában is megkapnak, nálunk az intézményrendszer egy olyan rettenetes helyzetben hagyja magukra az érintetteket, amikor fogalmuk sincs, hogy egyáltalán milyen segítség érhető el” – fogalmaz a szakember.

Bár csökkent az öngyilkosságok száma itthon, még mindig hiányzik a segítségkérés kultúrája

Oriold Károly (Fotó: József Attila Társaság)

Oriold Károly szerint az egyik legnagyobb probléma az, hogy a társadalombiztosítás még mindig nem fedezi az öngyilkosság-prevenciót, így az továbbra is az alulról szerveződő kezdeményezések és a civilek ügye marad. „Míg minden normális országban a társadalombiztosítás prevenciós programokat működtet, vásárol, addig Magyarországon, ahol több mint 30 ezer elkerülhető halálok van, amiből 1550 az öngyilkosság, tudomásom szerint a NEAK egyszerűen semmilyen prevenciót nem csinál” – mondja. Szerinte öngyilkosság szempontjából preventív kezdeményezés lenne az állam részéről az is, ha három fontos betegjogot – amelyek a beteget az orvos partnerévé emelik – nálunk is törvénybe foglalnának. Az Európia Unió 14 betegjogából Magyarország ugyanis csupán 9-cel rendelkezik. „Az egyik ilyen hiányzó betegjog a szűrésekre való jog, ebbe tartozik a depresszió szűrése is. Angliában például, ha pszichiáterhez megy valaki, kötelező egy öngyilkossági kockázati kérdőívet kitöltenie a szakembernek, Magyarországon viszont ez nem így van. A másik jog, amiért küzdünk, a páciensek idejének tiszteletben tartásának joga. Ha ez a jog itthon is érvényesülne, akkor az ellátó intézményeknek kötelező lenne megszüntetni a sürgősségi osztályokon jelenleg uralkodó állapotokat, illetve forrást rendelni az áldatlan, emberi méltóságot sértő viszonyok felszámolásához. A harmadik betegjog a felesleges fájdalmak elkerülésének joga. Ha lenne nálunk olyan betegjog, hogy a felesleges fájdalmakat jogunkban áll elkerülni, akkor ez is preventív lehetne az öngyilkosság szempontjából, hiszen például egy rákos ember kevesebb eséllyel vetne önkezével véget az életének a fájdalom fenyegetésében. Ugyan a jogszabályok lehetőséget adnának ezen jogok érvényesítésére, az ellátórendszer senki által nem tudott okok miatt nem érvényesíti ezen jogokat, ezért lenne fontos beemelni ezeket a betegjogok körébe.”

A szakember szerint sokat segítene a prevencióban, ha a háziorvosokhoz is eljutnának a fontosabb statisztikák, hiszen ők találkoznak a leginkább az öngyilkosság problémájával, például felmérések szerint az idős öngyilkosok az öngyilkosságot megelőző két hétben jártak a háziorvosuknál. A kérdés csak az, vajon tudja-e a háziorvos, mit kell csinálnia, ha az idős ember azt mondja, azon gondolkodik, hogy öngyilkos lesz. „Veres Előd statisztikus kutatásában több mint tízezer magyar öngyilkosság adatait dolgozta fel. Ebből szignifikánsan az derült ki, hogy az elvált, 45-65 év közötti alkoholbeteg férfiak jelentős része a nyári hónapokban, születésnapjuk utáni hétfő reggel lesznek öngyilkosak. Ha a háziorvos látná, hogy a páciensének július 15. és szeptember 15. között van a születésnapja, és az azelőtti héten behívná, és megkérdezné, hogy érzi magát, akkor az újabb faktora lehetne az öngyilkosság csökkentésének” – fogalmaz a szakember.

Magyarországon a férfiak nem sírnak

Itthon háromszor annyi férfi hal meg évente öngyilkosság következtében, mint nő. A legújabb adatok szerint továbbra sincs változás a nemenkénti megoszlást tekintve, több férfi lesz öngyilkos, mint nő (1158, illetve 392), viszont 2018-hoz képest még valamelyest nőtt is a női öngyilkosságok száma. Oriold Károly szerint komplex okai vannak, miért gyakoribb az öngyilkosság a férfiak körében. „A legfontosabb ok, hogy a segítségkérés kultúrája nálunk hiányzik. A férfiaktól azt várják, hogy erősek legyenek, egyedül is meg tudjanak küzdeni a problémáikkal – ez a »férfias« magatartás. Létezik egy érdekes felmérés arról, melyik országban mennyit sírnak a férfiak, és az derül ki, hogy a magyar férfiak keveset sírnak. Az öngyilkosság szempontjából veszélyeztető tényezők – mint az alkohol- és drogfüggőség, nikotinfüggőség – sokkal gyakoribbak a férfiaknál. Illetve van a módszerben is különbség: míg a nőknél a gyógyszeres öngyilkossági kísérlet a gyakoribb, addig a férfiaknál a fatális kísérletek, például az önakasztás.”

Bár csökkent az öngyilkosságok száma itthon, még mindig hiányzik a segítségkérés kultúrája

Fotó: Getty Images

A statisztikák szerint az egyedülálló nők körében, ha minimálisan is, de nőtt az öngyilkosságok száma, 2019-ben 400-450 körül alakult. Dr. Németh Attila azonban arra figyelmeztet, hogy a statisztikai adatokkal óvatosan kell bánni. „Mindig több évet kell összehasonlítani. 2013-ig mindig több mint 500 szuicid halálozás volt, és csak 2017-től ment le 400 alá. Az utolsó három évben statisztikailag nem volt érdemi változás (393-382-392), de az elmúlt 5 vagy 10 vagy 20 évet tekintve már jelentős – statisztikailag ún. szignifikáns – csökkenés mutatható ki. Természetesen még további erőfeszítéseket kell tennünk a megelőzés érdekében” – mondja a pszichiáter. 

Az orvos nem győzi hangsúlyozni, hogy mindkét nem esetében problémát jelent, hogy a bajban lévők nem, vagy nehezen tudnak segítséget kérni. Oriold Károly szerint nálunk nincs kultúrája annak, hogy az, aki bajban van, kimondja, megfogalmazza érzéseit. „A segítségkérés kultúrája azt jelenti, hogy anélkül tudok segítséget kérni, hogy megszégyenülnék. Nálunk, ahol elzárással büntethető szabálysértés a közterületi hajléktalanság, az a társadalmi üzenet, hogy ha bajba kerülsz, csak magadra számíthatsz. Az egyik legfőbb emberi igényünk, hogy találkozzunk egymással, elismerve legyünk, lássuk a másik tekintetében önmagunkat. Viszont az a tendencia, hogy a rászorulók csak kirekesztést kapnak, aláássa a társadalmi bizalmat, azt sugallja, hogy nem lehet megbízni a társadalmi intézményekben. Nagyon fontos a bizalom. Akkor tudom kimutatni, hogy bajban vagyok, ha bízhatok abban, hogy nem aláznak meg.”

Pandémia és az öngyilkosságok

Bár a szakértők egyetértenek abban, hogy a koronavírus-járvány hatásai fokozhatják az önkárosítás kockázati tényezőit, ide értve az elszigeteltséget, a szorongást, a gazdasági veszteségeket, valamint az alkohol- és drogfogyasztás növekedését, egyelőre még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni arról, hogyan befolyásolja a befejezett öngyilkosságok számát a járvány. Oriold Károly szerint idén fontos előrelépés volt a telemedicina, a telefonon keresztül történő gyógyszerfelírás lehetőségének kiterjesztése, ami annyit jelent, hogy a diagnózis és a terápiás javaslat adásán túl az orvos tanácsadást, betegirányítást, gondozást is elláthat, rehabilitációs tevékenységet végezhet, beutalót adhat, gyógyszert és gyógyászati segédeszközt írhat fel anélkül, hogy személyesen találkozna a beteggel. A szakember szerint azonban a pandémia alatt szükséges volna a pszichiátriai osztályok honlapján az új eljárásrendet frissíteni. „Ezt tíz esetből nyolcan nem tették meg arra hivatkozva, hogy nincs rá rendszergazdájuk. Pedig ha én öngyilkos akarok lenni, és azt látom az osztály honlapján, hogy nincsenek megbízható információik, akkor úgy érzem, egy egész várat kell bevennem. Ez nem erősíti a betegek egészségügybe fektetett bizalmát.”

Kapcsolódó cikkeink

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése