Nőtt Magyarországon a kapcsolati erőszak száma

Szél Bernadett független egy hosszú posztban számolt be a Facebook-oldalán arról, hogy adatigényléssel fordult a rendőrséghez, hogy kiderítse, hogyan hatott a járványidőszakból fakadó összezártság, kiszolgáltatottság a kapcsolati erőszakot illetően. Kétféle forrásból dolgozott: egyrészt már lezárt eseteket tartalmazó belügyi adatbázisból, másrészt az éves jelentésekből, amelyek 2018-ig visszamenőleg az adott évben elkövetett eseteket tartalmazzák. 

A jelentés szerint 2020-ban a kapcsolati erőszak bűncselekmények 89 százalékában nő volt az áldozat. A tavalyi adat 88 százalékkal több, mint az előző évi (472 vs. 251 eset). Ennek a növekedésnek a 86 százaléka nők elleni erőszak.

Elemzése alapján az alábbi összegzésre jutott:

•  A jelentés szerint a 2020-ban hozzátartozó sérelmére elkövetett bűncselekmények (pl. testi sértés, zaklatás, kapcsolati erőszak, garázdaság stb.) sértettjeinek 72 százaléka nő volt. A tavalyi adat 11 százalékkal magasabb az előző évinél (7522 vs. 6773 eset). Ennek a növekedésnek 84 százalékában nő volt az áldozat.
•  A belügyi adatbázis szerint 2020-ban a rendőrség által lezárt, hozzátartozók közti emberölési/halált okozó testi sértéses esetek 61 százalékában nő volt az áldozat. A tavalyi adat 33 százalékkal magasabb az előző évinél (93 vs. 70). A különbség 83 százalékában nő volt az áldozat.
•  Szintén a belügyi adatbázis adatai alapján írta meg a rendőrség, hogy 2020-ban a partner/volt partner sérelmére elkövetett emberölések lezárt eseteinek 74 százalékában nő volt az áldozat (itt a partner kategóriába beletartozik a jelenlegi/volt párkapcsolat is, ezen kívül a volt/jelenlegi élettárs, bejegyzett élettárs, házastárs). A tavalyi adat 47 százalékkal magasabb az előző évinél (47 vs. 32). A növekedés 87 százalékát teszik ki nők ellen elkövetett gyilkosságok.
•  A partner/volt partner által elkövetett és lezárt testi sértési ügyek éves adatai is árulkodóak. Ezek között rendre 88-90 százalék a női sértettek aránya, 2020-ban 88 százalékban volt nő az áldozat. Az esetek száma 13 százalékkal nőtt, és a növekmény 66 százaléka volt nők elleni, partner/volt partner általi testi sértés.

Szél Bernadett arra is kíváncsi volt, mi a sorsa a kapcsolati erőszak rendőrségi eljárásainak. Mint kiderült, 61 százalékuk végződik vádemeléssel, 27 százalékban magánindítvány hiánya miatt kerül sor a feljelentés elutasítására, vagy a nyomozás megszüntetésére. A nyomozás folytatásához ugyanis az kell, hogy a bűncselekmény utáni 30 napban a sértett magánindítványt tegyen, amiben kéri az eljárás lefolytatását. Ezt sokszor azért nem teszik meg az érintettek, mert nem is tájékoztatják őket róla. Ez is mutatja, hogy a magánindítványhoz kötöttséget meg kellene szüntetni, mert csak akadályozza a további erőszak megelőzését.

Az  adatokból az is kiderült: 2020-ban az eddigi legmagasabb számú távoltartási intézkedés zajlott, összesen 1842, ami 26 százalékkal több, mint az előző évi. Legutóbb 2014-ben volt hasonlóan magas ez a szám, de aztán valamiért jelentősen visszaesett. Az erőszak megelőzésének fontos része az áldozatokkal kapcsolatba kerülő hatóság képzése is. Itt a megküldött adatok alapján azt látjuk, hogy 2020-ban csökkent a hozzátartozók közti erőszak ügyében eljárók évi egyszeri kötelező képzésén résztvevők száma. Tavaly 6007-en kaptak ilyen képzést, 2019-ben 7294-en, 2018-ban 7861-en. Arra is rákérdeztem, hogy évente az állomány hány százaléka részesül képzésben, de erre az ORFK nem tudott választ adni, írja a politikus.

Szél Bernadett szerint a rendőrségi adatok alapján nem igazán lehet teljes képet alkotni a családon belüli erőszakról, mert nehezen hozzáférhetők  a hiányos, nehezen értelmezhető adatok, és azt is problémásnak látja, hogy nem látható az a szándék, ami az erőszak visszaszorítását célozná összehangolt fellépéssel és gondosan végrehajtott intézkedésekkel. 

Fotó: Pexels

Kapcsolódó:

• Új krízisambulanciákkal segítik a kapcsolati erőszak áldozatait
• Telefonszámmal segítheti a média az erőszak áldozatait