Más a medencében és más az élővízben úszni
Sokan nem tudják, hogy a nyílt vízben úszni egészen más, sokkal veszélyesebb, mint az uszoda medencéjében: jóval több körülménnyel kell számolni, mint a steril, medencés környezetben. A Tisza mellett felnövő gyerekként, a szüleim már pár évesen megtanítottak nemcsak jól úszni, hanem arra is, mire figyeljek, ha a folyóba lépek.
Sajnos nem minden gyereket tanítanak meg erre, nem feltétlen felelőtlenségből, hanem mert sokszor a szülők sincsenek a kellő információk birtokában, így magam is gyakran látom, amikor különböző élővizekben fürdőzöm (legyen szó tóról, folyóról, tengerről), hogy sokan túl nagy magabiztossággal mennek be a vízbe.
Olyanok is, akik nem sokat tudnak az élő víz természetéről, vagy nem tudnak rendesen úszni.
Ha pedig nem ismerjük a veszélyeket, nem ismerjük a körülöttünk mozgó vizet, az sajnos tragédiához vagy ijesztő pillanatokhoz vezethet. Édesanyám gyerekkoromban sokszor elmesélte azt a történetet, amikor egyszer egy ismert úszón segített, aki nem ismerve a folyó gödrös medrét, belelépett egybe, és elmerült. Ha az édesanyám nem áll mellette közvetlenül, és nem látja, ahogy a fiatal lány riadt tekintettel a felszínre bukik, majd újra elmerül, tragikus véget is érhetett volna az alig pár perces intermezzo. Itt azt is fontos megjegyezni, hogy az sem mindegy, hogyan próbálunk segíteni, ugyanis az életéért küzdő fuldokló minket is magával ránthat. De erről kicsit később.
Fürdőzők a nagykörűi Tisza-parton (Fotó: MTI / Mészáros János)
Túl sok haláleset
Minden évben sok halálesetet hallunk, amelyek strandolás közben történnek meg, de 2017 nyarán kimagasló volt a vízbe fulladás száma. A szakemberek szerint a balesetek okai mögött az előbb már említett információhiány, az önismeret hiánya, a felkészületlenség vagy az emberi felelőtlenség áll. A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálat munkatársát, Illés Zoltán vízimentőt, oktatásvezetőt arról kérdeztük, hogyan lehet biztonságosan fürdőzni az élővízben, mikre érdemes, kell odafigyelni.
„Fürödni csak kijelölt helyen, vagyis strandon szabad. Úgy gondolom, ha az alapvető szabályokat betartjuk és tisztában vagyunk saját képességeinkkel, sok problémát megelőzhetünk. Érdemes tájékozódni a várható időjárásról, a mederviszonyokról és nem tilos megkérdezni a szolgálatban lévő vízi mentőt arról, hogy van-e valami fontos tudnivaló az adott helyszínnel kapcsolatban. Minden strandon kötelező a 120 cm-es vízmélységet jelölő táblák kihelyezése. Ez azért is fontos támpont, mert 120 centiméteres vízben már lehet úszni, játszani,/ de ez a vízmélység még biztonságos, hiszen leér az ember lába úgy, hogy a feje biztonságos magasságban van a víz felszíne felett. Gyermekek szempontjából is fontos pont a 120 cm-es vízmélység – magyarázza a szakember, hozzátéve, hogy a hasonló tragédiák elkerülése végett szintén nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a saját képességeinkkel, úszástudásunkkal és pillanatnyi állapotunkkal. Mert bár sokan mondják magukra azt, hogy biztonságos úszók, ez az élővízben, ahol egy sor meglepetés érheti az embert, nem biztos, hogy így van.
A Mentőöv program
keretében kihelyezett tájékoztató táblák is fontos információkat tartalmaznak az adott helyre vonatkozó mederviszonyokról, vízbe menetel előtt ezeket célszerű megnézni.
„Nyílt vízi úszókat (akik ezt a sportot űzik) is komoly mentőcsapat kísér edzéseken és versenyeken is. Én vízimentőként sem úszom el a parttól távolra, és ha egyedül megyek a vízbe, mindig elmondom a családtagjaimnak, merre úszom és várhatóan meddig leszek a vízben. A biztonság nem csak az úszón múlik! Az élő víz bármikor okozhat meglepetéseket és kiszámíthatatlan, emiatt a legjobb úszók is könnyen bajba kerülhetnek” – magyarázza Illés Zoltán, kiemelve, hogy az élővizekben más úszni, mint egy uszodában. A szakember szerint még jó úszástudás birtokában is fontos, hogy nem szabad eltávolodni a parttól. Figyelembe kell venni azt, hogy bármi probléma adódhat és esetleges vészhelyzet esetén gyorsan a partra kell jutnunk.
A tévhitekkel ellentétben nem csak a mély víz lehet veszélyes
„Egy élővíz, vagyis egy természetes víz ugyanis mindig ismeretlennek számít. Ha évek óta, nap mint nap ugyanazon a helyen fürdünk, úszunk, akkor is úgy kell a vízbe menni, mint első alkalommal. A víz természetes környezet és átláthatatlan, ezért ismeretlen víznek kell tekintenünk minden esetben” –magyarázza Illés. Azonban a tapasztalatai azt mutatják, hogy az emberek sok esetben nem számolnak a rájuk leselkedő veszélyekkel, az viszont biztos, hogy ha a parthoz közel fürdőzünk, úszunk, vészhelyzet esetén gyorsan ki tudunk jönni. Ha tényleg vészhelyzet van, sokkal több az esélye annak, hogy ezt mások észre veszik és azonnal szólnak a szolgálatban lévő vízimentőnek. Minden esetben ő a leggyorsabb és leghatékonyabb segítség.
Legalább ennyire fontos az is, hogy lehetőleg ne egyedül menjünk a vízbe. Hiába vannak ugyanis körülöttünk sokan, ha nem tudunk egyértelmű jelzést adni baj esetén, kicsi az esélye annak, hogy valaki észleli a problémát.
Ha nincs bent senki velünk a vízben, egy fuldoklást követő alámerülés esetén senkinek nem fogunk „hiányozni” – vagyis nem „lesz kéznél senki”, aki segíteni tud.
A fuldoklás nem minden esetben látványos és jól hallható folyamat
Nem olyan, mint a filmekben, amikor segítségért kiabál a bajba jutott, miközben hevesen csapkod, sajnos ennél jóval észrevétlenebb a fulladás. A szakemberek szerint néhány ritka helyzeten kívül a fuldokló embernek nincs elegendő energiája segítséget hívni, hiszen a fuldokló szája hol a vízfelszín felett, hol alatta van, ezért legfeljebb kapkodni tudja a levegőt, de mivel nincs tartósan a víz felett, így nem tud megfelelően be- és kilélegezni és segítséget hívni.
Az is tévhit, hogy a fuldokló segítségért integet, az ösztönök miatt ugyanis a kezeit arra használja, hogy a testét és a fejét a vízfelszínen tartsa, ezt pedig a karok oldal irányba nyújtásával és evezésével tudja megtenni. Ebben a helyzetben képtelen kontrollálni a kézmozdulatait: nem tud hadonászni, a mentésére siető ember felé vagy esetleg egy mentőeszközért nyúlni.
Kevés idő van a közbeavatkozásra, körülbelül 20–60 másodpercig tud a fuldokló a felszínen küzdeni, mielőtt még elmerülne.
„Fontos lenne a megfelelő helyzetfelismerés és ez alapján – mielőtt kialakul a vészhelyzet – jelzést adni és segítséget kérni addig, amíg van erő a kiabáláshoz és esetleg az integetéshez. Fulladás előtt azonban erre már kevés esély van. A bajbajutott az utolsó pillanatokban már minden erejével azon van, hogy legalább az arcát a felszínen tartsa. Úszni már nincs ereje, kiabálni és kapálózni sem. Nagyon nehéz észrevenni az ilyen eseteket” – mondja a szakember, hozzátéve, hogy az általános közvélekedés szerint a vízimentő jelenléte nem garancia arra, hogy nem lehet baj.
Vízimentő az alsóörsi strandon (Fotó: MTI / Balogh Zoltán)
„Sajnos ez nem így van. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy megelőzzük a baleseteket. Legfontosabb feladatunk az, hogy a veszélyes helyzeteket jó előre felismerve figyelmeztessük a strandolókat, ha erre szükség van. A megelőzést tartjuk a leghatékonyabb mentésnek. Sajnos azonban sokan veszik tolakodásnak kollégáink figyelmeztetéseit, és nagyon sokan gondolják azt, ha baj van a vízimentő hirtelen ott terem és majd mindet megold. Jó lenne nem eljutni a bajig!”
Hogyan segíthetünk a bajba került úszón?
- Amit semmiképpen nem tehetünk: Ha nem vagyunk képzett vízimentők, ne ússzunk oda. Egy pánikban lévő fuldokló személy veszélyes lehet a segítségére siető emberekre.
- Amit mindenképpen meg kell tennünk: Hívjunk segítséget – szóljunk a vízimentőnek, hívjuk a 112-t.
- Töltsük le a Balatonhelp alkalmazását, ezen az applikáción ugyanis egy gombnyomással hívhatunk segítséget úgy, hogy a mentésirányítási központunk látni fogja a segítség kérő helyzetét és pontosan oda küldi a segítséget.
- Emellett maradjunk a helyszínen és tartsuk szemmel a bajbajutott személyt.
- Amit érdemes megpróbálni: Próbáljunk meg egy olyan tárgyat a bajba jutott kezébe juttatni, ami segíti a felszínen maradásban (úszógumi, gumimatrac stb…). Ha van rá lehetőség és olyan eszköz van a közelben, próbáljuk megközelíteni például egy vízibiciklivel, vagy csónakkal. Ha part közelében, vagy kikötőben történt az eset, a partról is dobhatunk valamit, ami lehet mentőgyűrű (kikötőkben van kihelyezve), vagy akár egy kötél is. Bármi, amivel a partra, vagy a part közelébe tudjuk segíteni, alkalmas lehet erre.
A mentőmellény nem ciki, ellenben életet menthet
A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata sokat tesz azért, hogy a közgondolkodásban minél inkább hangsúlyozza a biztonságos fürdőzés és az úszás fontosságát. Most egy online felmérést indítottak annak érdekében, hogy pontos képet kapjanak arról, miért nem hordanak a legtöbben mentőmellényt, amikor vízre szállnak kajakkal, kenuval, SUP-pal vagy hasonló eszközökkel. „Szakszolgálatunk 22 éve végzi a vízimentés feladatait, elsősorban a Balatonon. Ennyi tapasztalattal a hátunk mögött határozottan állítjuk, a vízbefulladásos esetek nagy része elkerülhető lenne, ha az emberek felvennének egy mentőmellényt, mielőtt vízre szállnak. Sajnos, mi ezt sokszor már csak a tragédiát átélő családtagoknak tudjuk elmondani. Szeretnénk minél többeknek szólni arról, hogy mi mindentől ment egy mentőmellény: milyen, a széles társadalom számára akár ismeretlen helyzetek alakulnak ki élő vizeinken, amelyekben az életünk múlhat azon, hogy felvesszük-e a mellényt. Ezt megalapozandó kérünk minél több hobbisportolót, hogy töltse ki ezt a kérdőívet” – írták sajtóközleményükben, míg egy korábbi haláleset kapcsán így fogalmazott munkatársuk, Bagyó Sándor:
„Az ésszerűség azt diktálja, hogy főleg ismeretlen területen mindenképpen vegyük fel a mentőmellényt, függetlenül attól, hogy kötelező vagy nem.”
A kérdőívet itt tudjátok kitölteni.
