Magyarország lakossága egyáltalán nem egészséges, miként azt számos kutatás bizonyítja, több krónikus betegség is jóval az európai átlag felett érinti a magyar lakosságot. Ezek közt szerepel például
- a magas vérnyomás és
- a cukorbetegség,
amelyek az emberek mintegy harmadát veszélyeztetik. A Dokio online tünetellenőrző rendszer adatai alapján gyakoriak a felnőtt lakosság körében az olyan kockázati tényezők, melyek az ilyen krónikus betegségek kialakulásában szerepet játszanak. Ezek a népbetegségek, illetve a súlyosabb állapotok egészségesebb életmóddal és rendszeres orvosi konzultációval sok esetben megelőzhetőek lennének.
A közelmúltban több aggasztó statisztikát is közzétett az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat a magyar népesség egészségi állapotáról. Bár az Eurostat felmérése szerint Magyarországon öt felnőttből három állította azt, hogy az egészségi állapota jó, a 65 éves és annál idősebb magyaroknak már kétharmada beszámolt legalább egy krónikus betegségről, ami
12 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál.
A kockázati tényezők gyakorisága és egyes krónikus betegségek elterjedtsége alapján a magyar lakosság egészségi helyzete kifejezetten rossznak mondható, emiatt nálunk az egyik legmagasabb (Litvánia és Lettország után a harmadik) a megelőzhető és a megfelelő kezeléssel elkerülhető halálozások aránya.
A szomorú mutató jelentős részben az életmóddal kapcsolatos népbetegségekre vezethető vissza. Ezek közül egyértelműen a vérnyomás problémákat kell kiemelni, amelyek minden adat szerint az első számú népbetegségnek számítanak Magyarországon: az Eurostat legfrissebb adatai szerint a 15 évesnél idősebb emberek 32 százaléka él tartósan magas vérnyomással, ami a harmadik legmagasabb arány az uniós országok közül. A Magyar Hipertónia Társaság regisztere hasonló adatokat mutat: a társaság rámutat arra is, hogy a 75 éven felülieknek már több mint 80 százaléka szenved magas vérnyomás miatt. A fenti adatokat a Dokio online tünetellenőrzőjén érkezett válaszok is alátámasztják: az egészségügyi platformon kockázati tényezőként a felhasználók 23 százaléka adta meg a tartósan magas vérnyomást. A válaszadók
- 40 százaléka mondta magát túlsúlyosnak,
- 38 százalék dohányozik,
- 18 százaléknak pedig vagy magas a koleszterinszintje,
ezek pedig mind előszobái a magas vérnyomás kialakulásának esélyét.
Vérnyomásmérő / Fotó: Unsplash
Az elkerülhető kórházi betegfelvétel leggyakoribb oka az Eurostat szerint a pangásos szívelégtelenség, azaz a magas vérnyomással összefüggő szívprobléma volt Magyarországon a vizsgált időszakban. A második helyen ezen a listán a krónikus obstruktív légúti betegség áll, azaz a tüdőt vagy a felső légutat érintő, sokszor gyulladásos betegség. A COPD-ként is rövidített betegség gyakorisága világszerte növekszik, aminek főként a légszennyezés az oka. Hazánkban a helyzetet tovább rontja, hogy az elmúlt években tapasztalható csökkenés ellenére a magyarok a legerősebb dohányosok között vannak az EU-ban, a felnőttek mintegy negyede számít erős dohányosnak.
„A Dokio tünetellenőrzője szintén gyakran figyelmeztette a felhasználókat ezeknek a súlyos betegségeknek a kockázatára – mondta el Radnóczi Gergely, a Dokio alkalmazást fejlesztő Egészségplatform Kft. ügyvezetője. – Tünetellenőrző rendszerünk adatai alapján a 60 év feletti felhasználók között például a második leggyakoribb, feltételezhető betegség a krónikus magas vérnyomás.”
Szintén népbetegségnek számít hazánkban a cukorbetegség, amely a harmadik fő oka a kórházi kezeléseknek is. Ez nem meglepő, hiszen a KSH adatai szerint az országban mintegy 1,1 millió embert érint a betegség. Szembetűnő az is, hogy az Európai Unión belül Magyarországon a legmagasabb a rák okozta mortalitás. A rákkal összefüggő halálozások leggyakoribb okai pedig
- a tüdőrák,
- a vastagbélrák,
- a májdaganat
- és az emlőrák voltak.
Egyes ráktípusok előfordulása szintén összefügg az életmóddal (dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás), azonban a kiugró magyar adat oka inkább a kevés szűrővizsgálat: az Eurostat szerint 2017-ben például az 50–69 éves magyar nők mindössze 41 százaléka vett rész emlőrák szűrésen a megelőző két évben, szemben az Unió egészére jellemző 61 százalékkal. A méhnyakrák szűrési arányok még ennél is alacsonyabbak, a 20–69 éves nők mindössze egyharmada vett részt szűrésen 2017-ben, az uniós átlag alig fele.
Ahogy az egyes országok közötti eltérések is rámutatnak, nem törvényszerű, hogy 60 éves kor körül már biztosan kialakul valamilyen súlyos krónikus betegségünk. Ma is gyakori hozzáállás, hogy csak akkor megyünk orvoshoz, ha éppen rosszul vagyunk, azonban a fenti betegségek a legtöbb esetben megelőzhetők akár életmódváltással, akár megfelelő időben, még a súlyosabb probléma kialakulása előtt elvégzett gyógyszeres vagy kórházi kezeléssel.
