De hát olyan kedves, biztos felidegesítetted! Tudod, kislányom egy nőnek ki kell tartani. Most tényleg szét akarod szakítani a családod? De a gyerekeket nem bántja! A lelki bántalmazásba még nem halt bele senki. – Mondatok, amikről azt gondolnánk, hogy 2021-ben már nem hangzanak el, amikor egy bántalmazott ki szeretne lépni a kapcsolatából. De a szomorú igazság az, hogy a többségnek van/volt olyan ismerőse, akit fizika, verbális erőszak érte a párkapcsolatában, és még mindig gyakori, hogy a bántalmazót mentegeti a környezet.
Többek között ez is kiderült a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) és az IKEA Magyarország sajtótájékoztatóján, ahol prezentálták az IKEA megbízásából a Kantar Hoffmann által Magyarországon is elvégzett nagyszabású nemzetközi kutatást, amelyben azt is vizsgálták, hogy milyen sztereotípiák és tévhitek táplálják a bántalmazást.
Van mit kutatni…
A téma itthon évek óta forró, mondhatni állandó aktualitást élvez, hiszen a szomorú statisztikáink nem javulnak: minden héten meghal egy nő családon belüli erőszak következtében. Érthető, ha a nőjogi szervezetek évek óta kongatják a vészharangot, és kérik a kormányt, hogy az tegyen már végre érdemi lépést a nők és gyermekek védelmében.
Hasztalan.
Eddig ugyanis egyik kormány sem érezte magának az ügyet, így történhet meg, hogy szinte minden hónapra jut egy családirtás, amelyekről aztán rendre kiderül, hogy évek óta eszkalálódott erőszak eredményei, ahogy az is a felszínre bukkan, hogy sok esetben a meggyilkolt nők kértek segítséget a hivatott szervektől, csak általában eredménytelenül. Az emlékezetes rózsadombi mészárlásnál például a családhoz háromszor hívták ki a rendőrséget, kétszer ki is mentek, és egyszer a tűzoltók is jártak náluk. Mégsem történt érdemi lépés, a bántalmazó a család közelében maradhatott. Pedig a férfi korábban egy ismerősének is beszélt arról, hogy gondolkodik a gyilkosságon:
„Amikor még régebben a családról beszélgettünk, azt mondta egy buliban, hogy ő megölné a párját, ha el akarná hagyni. Azt hittük, azért mondja, mert sokat ivott. A tragédia után jöttem rá, hogy ő ezt komolyan gondolta.”
És sajnos nemcsak ő gondolta komolyan, hanem még sok más férfi is, akik végeztek a feleségükkel, barátnőjükkel, exükkel. Gondoljunk csak a dunakeszi, a győri, vagy a tatabányai gyilkosságokra, amelyek során gyermekek is meghaltak, a legutóbb pedig egy nőt vert fejszével úgy fejbe az exférje, hogy az asszony belehalt a sérüléseibe.
Mindezek ellenére a kormány csak ölbe tett kézzel nézi az egymást váltó, brutálisabbnál brutálisabb szalagcímeket, sőt, törvénybe ültettek egy olyan rendeletet, amelyet Varga Judit igazságügyi miniszter dobott az asztalra. E szerint a bíró az egyik szülő kezdeményezésére elrendelheti a gyermek úgynevezett váltott elhelyezését.
Ez Wirth Judit, a NANE egyesület munkatársa szerint tovább nehezíti az bántalmazóiktól szabaduló nők helyzetét, hiszen sok esetben a bíróság az elhelyezésnél nem veszi figyelembe a korábbi bántalmazást. A NANE, a Patent Egyesület és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség – pont emiatt – közös levelet írtak a minisztériumnak.
A három szervezet írásos véleményében egyértelműen jelezte, hogy az egyik szülő kérelmére elrendelhető közös szülői felügyelet, valamint a váltott elhelyezés ötlete súlyos veszélynek tenné ki a családon belüli erőszak áldozatait, és a jelenlegi jogalkalmazói felkészültség mellett kifejezetten ellenzik a bevezetését. A szervezet szakmai hivatkozásokkal, nemzetközi kutatási jelentésekkel és külföldi felhasználási tapasztalatok ismertetésével támasztották alá álláspontjukat. Mindhiába.
Ahogy az Isztambuli egyezményért is hasztalan kardoskodnak immár sokadik éve, a kormány ideológiai okokból nem ratifikálja a nők védelméről szóló egyezményt, pedig az nagy eséllyel mankót nyújtana abban, hogy a bántalmazottak időben kapjanak segítséget, valódi védelmet.
Még mindig erős nálunk az áldozathibáztatás (Képünk illusztráció – Fotó: getty images)
Nem bízunk a magyar jogrendszerben
Egy ilyen, erőszakot negligáló politikai közegben már az is kész csoda, hogy (az IKEA legújabb felmérése szerint) egyre többen gondolják úgy, hogy a családon belüli erőszak egy olyan probléma, amelyet végre orvosolni kéne. A kutatáshoz egyébként 1500 embert kérdeztek 18-65 év között, nőket és férfiakat egyaránt. Az eredményekből jól látszódnak bizonyos trendek, például az, hogy egyre nagyobb a tudás a párkapcsolati erőszak kapcsán, ugyanakkor az is kiviláglik, hogy még mindig erősen élnek egyes sztereotípiák.
Előrelépés, hogy a kérdezettek a családon belüli erőszakot a társadalom nagy részét érintő problémának tartják, és az emberek szerint a téma nagyobb figyelmet érdemelne.
Az is jól látszik, hogy nagy a hazai jogrendszerrel szembeni pesszimizmus és a bizalmatlanság, hiszen a kérdezettek becslése szerint is csak az eseteknek elenyésző hányada kerül büntetőbíróság elé.
A válaszadók kétharmada úgy véli, hogy 100 esetből 50-nél is kevesebb ügy kerül bíróság elé. A tippelések egyébként nem járnak messze az igazságtól, itthon a párkapcsolati erőszak kapcsán hatalmas a látencia, a bántalmazott nők számra 223 ezerre tehető, miközben a rendőrségi statisztikában az esetek mindössze 5 ezreléke jelenik meg. Ez a valószínűsíthető szám pedig a koronavírus-járvány lezárásai során csak nőtt, legalábbis a tavaly tavaszi vészhelyzet idején az elrendelt távoltartási végzések aránya 44%-kal növekedett, és az is látszik, hogy 2019-hez képest 65 százalékkal nőtt a párkapcsolati erőszak regisztrált eseteinek a száma 2020-ban. A megkérdezettek a családon belüli erőszak különböző formáit nagyjából azonos mértékben érzékelik a környezetükben (a verbálistól a fizikai erőszakig), és az is kiderült, hogy
az emberek többsége ismer valakit, aki már megélt vagy feltehetően megélt ilyen tapasztalatokat.
A szexuális erőszak feltételezett előfordulási gyakorisága alacsonyabb, valószínűleg a téma fokozott érzékenysége miatt, de a bántalmazás ezen formája egyébként is hatalmas tabutéma Magyarországon, ezért feltehetően a latencia ezen a téren még nagyobb.
Akadnak még makacs tévhitek
A legtöbb tévhit előfordulási aránya is alacsony, a progresszíven gondolkodó többség tájékozottabb és tisztában van a családon belüli erőszak strukturális okaival. Közöttük felülreprezentáltak a nők és a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők. A ritkább, de továbbra is jelen lévő sztereotip gondolkodás gyakrabban fordul elő a férfiak, az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a fiatalok körében.
Azok az emberek, akik így gondolkodnak, általában kevesebb áldozatot ismernek a környezetükben, jellemzőbben értenek egyet az áldozathibáztatással és általában kisebb mértékűnek tartják a családon belüli erőszak társadalomban való előfordulását.
A válaszokból jól látszik, hogy a felvilágosítás terén van még mit tenni, hiszen sokan például a szegénység velejárójának tartják a családon belüli erőszakot, miközben az mindenféle családot érinthet anyagi, társadalmi helyzettől függetlenül. De az is gyakori tévhit, hogy a kapcsolatból való kilépés után megszűnik a bántalmazás veszélye. Ez sajnos nagyon nem így van, sőt, ilyenkor válik csak igazán veszélyessé a helyzet. Mármint a bántalmazottak számára.
Sok nőt ugyanis akkor ölnek meg, amikor el akarja hagyni a bántalmazót, vagy már el is hagyta.
„A vádirat szerint a férfi a munkahelyén ismerkedett meg későbbi élettársával, akivel összeköltöztek egy XV. kerületi lakásban. Kapcsolatuk azonban rövid idő elteltével megromlott, ezért a nő úgy döntött, elhagyja a férfit. Mikor ezt közölte a férfival, az megütötte őt.
A férfi hosszasan győzködte élettársát, de a nő elkezdett összepakolni.
A férfi ekkor kiment a konyhába egy késért, majd a szobába visszatérve hátulról leszúrta az élettársát. A nő még a helyszínen az életét vesztette.
Ez csak egy példa a sok közül, és sajnos a végtelenbe nyúlna a cikk, valamint a megölt nők névsora, ha az összes hasonló okokból elkövetett esetet megemlítenénk.
Tévhitek és számok a kutatás eredményei alapján
• A párkapcsolati erőszak helyszíne kizárólag a családok otthona (25 százalék)
• Az erőszak kiváltó oka, hogy a nő provokálja férfi partnerét (19 százalék)
• Sok nő bosszúból vádolja partnerét erőszakkal, ami meg sem történt (40 százalék)
• Az áldozatok azért nem szakítanak, mert szeretik a partnerüket (46 százalék)
• A férj joga, hogy szexuális kapcsolatba lépjen a feleségével (51 százalék)
• Ha az áldozat nem lép ki a kapcsolatból, ő is felelős az erőszakért (60 százalék)
• Egy férfi nem lehet a kapcsolati erőszak áldozata (14 százalék)
A rengeteg tragédia ellenére a válaszadók többsége az áldozatot hibáztatja, ha nem képes kilépni a kapcsolatból. Pedig a kilépés, pláne ha már egy gyerek is van a kapcsolatban, közel sem olyan egyszerű, mint azt az áldozathibáztatók gondolják. Kezdjük azzal, hogy a bántalmazás során összeroppan az önértékelés, hiszen a bántalmazók sokszor becsmérlik, hibáztatják a partnerüket, akik egy idő után elhiszik, hogy valóban megérdemlik, ami történik velük. Mindemellett erős érv a a maradásra a félelem is, hiszen a bántalmazó emberek gyakran fenyegetik meg áldozataikat, általában azzal, hogy megölik őket vagy bántani fogják a gyerekeket. De az is lehet, hogy már kialakult a gazdasági függés, azaz a nőnek nincs önálló jövedelme, az áldozat izolálódott, (a bántalmazók általában leválasztják őket a barátokról, családról) így az illető segítség, támogatás nélkül marad. Apropó, barátok és család, sajnos az sem ritka, hogy a szűk környezet nem támogatja a nőt a kilépésben, mert a bántalmazó igazi arcát nem ismerik, vagy mert a betokosodott sztereotípiák miatt szerintük az a helyes, ha egy nő összeszorítja a fogát és kitart. Bármi van.
Még több felvilágosítást
Addig, amíg ezek a tévhitek ilyen mélyen gyökereznek a társadalomban, és nincs központi törekvés a felszámolásukra, nagy szükség van az olyan összefogásokra, mint amilyen az IKEA és a NANE kollaborációja. Az elrettentő adatokat látva döntött úgy az IKEA, hogy összefogva a Nők a Nőkért az Erőszak Ellen Egyesülettel (NANE), közösen állnak ki a családon belüli erőszak ellen.
Az „Egy biztonságos otthonért” című kampány kétéves vállalásában azon dolgoznak, hogy eloszlassanak tévhiteket és hogy minél több hasznos információt szolgáltassanak azok számára, akiknek szükségük van segítségre. Az IKEA oldalán számos hasznos tanácsot találunk a témában, például arra vonatkozóan, hogyan lehet kilépni biztonságosan egy bántalmazó kapcsolatból.
