nlc.hu
Aktuális

Kötelező koronavírus oltás és szabadságjogok

Kötelező Covid-vakcina: jogosan érvelnek a választás szabadságával az oltásellenesek?

Egyre több oltásellenes hivatkozik a szabadságjogokra, amikor elutasítja a koronavírus-vakcinákat. De valóban sértené-e a kötelező oltás ezt a jogot?

A „szabadság” és az „ellenállás” jelszavakat a zászlójukra tűzve Európa oltásellenesei nyíltan lázadni kezdtek, és utcára vonulnak egy sor új törvénykezés és korlátozás ellen. A hétvégén több országban is számos, néhol erőszakba fulladó tüntetés zajlott. A Rotterdam polgármestere által pénteken „erőszakorgiának” minősített eseményen a holland rendőrség tüzet nyitott, és számos zavargót letartóztatott, miután az oltásellenes tüntetők autókat gyújtottak föl és köveket dobáltak a rendőrökre az új részleges lezárás és az oltatlanokat még negatív teszttel is korlátozó új törvényjavaslat miatt. De több ezren vonultak fel a szabályozások és korlátozások ellen Belgiumban, Horvátországban, Olaszországban, Észak-Írországban és Svájcban, vagy épp Ausztriában, Bécsben, ahol a szombati, szélsőjobbosok által szervezet tüntetésen kissé ellentmondásos (és ízléstelen)  módon és nem kevés csúsztatással sokan sárga csillagot viseltek a tüntetők közül, rajta a „beoltatlan” szóval, vagy olyan feliratokat vittek, mint például „1938-ban is így kezdődött”, vagy „Schallenberg = Mengele”. A forrongó elégedetlenség azonban nem korlátozódott Európára: Ausztráliában több ezren tiltakoztak a járványtörvény ellen a Melbourne-ben, Sydney-ben, Brisbane-ben, Perthben és Adelaide-ben tartott „szabadság” felvonulásokon. Franciaország különleges rendőri erőket telepített tengerentúli területére, Guadeloupe-ra a több napos zavargások után, amelyek során a tüntetők autókat gyújtottak fel és utakat zártak el a francia vakcina- és egészségügyi intézkedések ellen.

A sorozatos dühkitörések jól mutatják, milyen kihívást jelenthet a nemzetek számára legyőzni az oltással kapcsolatos hezitálást, sőt ellenségeskedést, és közelíteni a nyájimmunitáshoz. Kisebb-nagyobb mértékben, ám mindenütt elmondható, hogy a társadalmak masszívan megosztottá váltak az oltáskérdésben. Az oltásellenesek (akikre ebben a cikkben most nem az oltásokat egyébként is elutasító személyekként, hanem kifejezetten a koronavírus-oltások megtagadóiként gondolunk) úgy vélik, számos megingathatatlan érvük van a legvadabb konspirációs teóriáktól kezdve a legbugyutább áltudományos elvekig arra, hogy miért ne vegyék fel az oltást, a legdivatosabb indok manapság mégis a szabadságjogokra való hivatkozás lett.

„Nincs bajom azokkal, akik be akarják magukat oltani. Ez egy szabad döntés, és azt gondolom, hogy ez rendben van és jogos, de fiatal vagyok és egészséges, engem ne akarjanak olyasvalamire kényszeríteni, amit nem akarok”

mondta Katja Schoissenger, egy kétgyermekes édesanya a bécsi tüntetésen a New York Times-nak. Aki szokott kommenteket olvasni a koronavírus-vakcinákkal kapcsolatos cikkek alatt, annak nagyon is ismerős lehet ez az érvelés.

Kiderül, igazuk van-e az oltást megtagadóknak

Tüntetés Adelaide-ben, a kijárási korlátozás és a kötelező vakcina ellen, 2021. november 20-án (Fotó: Oliver Haynes/SOPA Images/LightRocket via Getty Images)

Vannak, akik megkérdőjelezik az ilyen korlátozások bevezetését. Andrea Ammon, az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ igazgatója a BBC-nek nyilatkozva „kétélű fegyvernek” nevezte a kötelező védőoltásokat, és arra utalt, hogy a szigorú szabályok arra késztethetik az oltásban eddig kételkedő embereket, hogy végül teljes mértékben elutasítsák a vakcinát. Szerinte nem világos, hogy a kemény intézkedések (pl. oltatlanok korlátozása) megérik-e az általuk okozott társadalmi nyugtalanságot, az viszont tény, hogy Olaszországban a védőoltások aránya 4,4 százalékponttal emelkedett a zöld pass törvény kihirdetése utáni két hónapban.

Többféle szabadság

Giovanni Poggi, a Nelson Mandela University politikaifilozófia-tanáraként fontosnak tartja eloszlatni azt a felfogást, hogy az oltásra való felhívás a liberális szabadságjogok megsértését jelenti, és azon a véleményen van, hogy az oltásellenes álláspont, miszerint „az oltás beadására kényszerítés sérti a liberális jogaikat” félreinformált nézőpont, az oltás beadása épp hogy pozitív (vagy nettó) szabadságot teremt. Úgy véli, az oltásellenesek önzőnek tekinthetők, ha abszolút értelemben vett szabadságot követelnek, hiszen amit akarnak, az a teoretikus szerint a negatív szabadság fogalmával írható le. Bár az általuk követelt negatív szabadságban ugyan nincsenek korlátozások és kötelezettségek, csakhogy ez az elképzelés hihetetlenül problémás közegészségügyi szempontból (is). Gondoljunk például a dohányzás helyének korlátozására, ami azt a célt szolgálja, hogy az emberek többsége (a nemdohányzók) védve legyen a passzív füstbelélegzéssel járó kockázatokkal szemben. Poggi szerint hasonló szellemben kellene megdorgálni és szabályozni az oltáselleneseket, amiért nem hajlandók beoltatni magukat. A kérdés etikai középpontjában ugyanis az egyetemes immunizálás és a társadalom minden tagjának pozitív szabadságának előmozdítása áll.

Vagyis lehet-e „választási szabadsága” az oltáselleneseknek? – teszi fel a kérdést Poggi a The Guardian hasábjain. „Az egyéni szabadságjogok fenntartásának szükségessége a modern liberális állam legfontosabb feladata. A szabadság mai liberális demokratikus felfogása több mint 200 éve született ötlet volt. A politikai filozófiában Jeremy Bentham (1789) utilitarizmusa azt sugallja, hogy olyan politikákat kell kialakítani, amelyek a legnagyobb boldogságot biztosítják a társadalom legnagyobb részének. Ez képezi a COVID-19 elleni védőoltásokról szóló beszélgetés lényegét. Jelenleg úgy tűnik, hogy

a közegészségügy és a »közjó« érdekében minden állampolgárnak fel kell vennie a COVID-19 védőoltások egyikét. Ennek az az oka, hogy az átoltottság az adott társadalomban mindenki számára nagyobb nettó szabadságot teremt.

„Az oltás mellőzésének abszolút és korlátlan szabadsága az az alternatíva, amely nyomást gyakorol közös szabadságjogainkra, és meghosszabbíthatja a bezárási intézkedéseket – vélekedik a professzor, aki hozzáteszi, az ártalom elve szerint csakis addig követhetjük szabadon egyéni akaratunkat, amíg azzal nem okozunk kárt másoknak. – Megkérdőjelezhetetlen, hogy valaki, aki visszautasítja a COVID-19 vakcinát, hatékonyan károsíthatja szélesebb közösségét. A tudomány ebben egyértelmű állásponton van, Dél-Afrika zsúfolt kórházaiból arról számolnak be, hogy jelenleg szinte az összes COVID-19-hez köthető kórházi kezelés a társadalom beoltatlan részéből származik. (November eleji adatok szerint Ausztriában az intenzíven ápoltak 75,7 százaléka nem kapta meg a teljes körű védőoltást, azaz oltatlanul vagy csak részben beoltva került súlyos állapotba, nálunk még nem nyilvános az intenzívre kerülő oltottak és oltatlanok aránya – a szerző.)  Ez további roncsolja a pozitív szabadság társadalmi érvényesülését.” Hasonlóan vélekedik Georg Lakoff amerikai nyelvész is, aki rámutat, a szabadság nemcsak az állam, hanem annak polgárai részéről sem lehet önkényes.

Kiderül, igazuk van-e az oltást megtagadóknak

Oltásellenes tüntetők csapnak össze a rendőrökkel Thesszalonikiben, 2021. szeptember 11-én (Fotó: Nicolas Economou/NurPhoto via Getty Images)

Az abszolút és korlátlan szabadságot a teoretikusok negatív szabadságként is ismerik, amely bár csábítónak hangzik, szigorúan alkalmazva súlyosan káros lehet a társadalomra és a közösségekre, kicsit sarkítva:

az ököllendítés szabadsága is ott ér véget, ahol az orrunk kezdődik.

Egy progresszív társadalomban elvárható, hogy elfogadjuk szabadságunk korlátait, hogy ne sértsük meg mások szabadságjogait. Az afrikai ubuntu közösségben például azt vallják, „én vagyok, mert mi vagyunk”, ami azt jelenti, hogy a közösségem része vagyok, ahol az általam tett jó visszatükröződik a társadalomra. „Rendkívül fontos tehát, hogy a polgárok megértsék, hogy az oltás közegészségügyi kérdés, a tudomány ellenőrizhető, és hogy a globális orvosi közösség 99,9 százaléka támogatja a COVID-19 vakcina felvevését. A védőoltás a társadalom „közjavát” szolgálja, és elősegíti a pozitív szabadság kívánatosabb aspektusait” – vélekedik Poggi.

Az összeesküvés-elméletek rabjai

Persze minden hasonló filozófiai okfejtést nehéz megértetni azokkal, akik szerint épp a „vakcinák ártalmasak”, „nincs is járvány”, vagy legalábbis „el van túlozva a súlyossága”, és akik mindig egy kórházban dolgozó ismerősükre hivatkoznak, aki „saját bőrén tapasztalja, hogy tele van az intenzív oltottakkal”. A szabadságjogaikért küzdő oltatlanok ugyanis egyáltalán nem olyan szabadok, mint amilyennek vallják magukat, hiszen különféle konspirációs teóriák és nehéz érzelmek rabjai. Az összeesküvés-elméletek egyik legerősebb fegyvere az emberek függőségének és engedelmességének fenntartására az érzelmi kontroll, a tartós, irracionális félelmek sorozatának való kitettség, amely rémes képek, gondolatok és érzések zárt körforgását indítja el. Mindenki érzékeny erre a fajta befolyásolásra, ha nagy stressznek és bizonytalanságnak van kitéve, az oltásellenes csoportok pedig a közösségi médiát használják arra, hogy olyan üzenetekkel bombázzák célpontjaikat, amelyek kétséget, félelmet és zavart keltenek a COVID-19 vakcinával kapcsolatban. Míg a jogos félelmek jók, mert segítenek megóvni magunkat a veszélyektől, a fóbiák irracionálisak, bekövetkezésüknek esélye nagyon kicsi vagy egyáltalán nem létezik (A vakcina mellékhatásokat feldolgozó amerikai gyógyszerhatóság, az FDA adatai alapján a szívizom- és szívburokgyulladás kórképek előfordulásának együttes esélye 4,8/1000000 az mrns-vakcinák beadása után). Ha azt mondjuk valakinek, hogy évente történnek liftbalesetek, anélkül, hogy megmondanák, hány liftes utazás volt sikeres, azzal megtévesztjük az illetőt, aki biztos, hogy többé nem száll liftbe – kb. így működik a vakcinákkal kapcsolatos megtévesztés is.

A vakcina-mellékhatásokkal kapcsolatos anekdoták – annak megemlítése nélkül, hogy ezek előfordulása mennyire ritka – a fóbia úgynevezett indoktrinációjának ( ideológiai befolyásolásának) egy formája. Az oltásellenesek visszatartják az oltóanyagokkal kapcsolatos információkat, ami miatt az emberek attól tartanak, hogy az oltással súlyos mellékhatások kockázatának teszik ki magukat. Taktikájuk továbbá az információk eltorzítása azáltal, hogy félreértelmezik az adatokat, és kétségbe vonják a tudományos folyamatot. Például sok oltásellenes influenszer állítja azt, hogy a vakcina veszélyes, mert új és gyorsan fejlesztették. A valóságban azonban a COVID-19 vakcinák olyan technológiát alkalmaznak, amelyet évtizedek óta alaposan tanulmányoztak, és az oltóanyagoknak a szokásos szigorú teszteken kellett keresztülmenniük a sürgősségi jóváhagyáshoz. Végül, de nem utolsó sorban ott van a nyílt hazugság eszköze: az oltásellenesek gyakran állítják azt, hogy az oltás pénzkereseti program az elit egy csoportja számára, vagy a Big Pharma keresi vele kíméletlenül a profitot az emberi gyarlóság és hiszékenység kihasználásával. Ide tartozik az is, amikor azt állítják, az állam az egészségügyi válságot használja ki azzal a céllal, hogy Nagy Testvérként vegye uralma alá a népet.

A TASZ állásfoglalása

A Társaság a Szabadságságjogokért (TASZ) koronavírussal kapcsolatos álláspontjában azt írja, az állam feladata, hogy mindent megtegyen azért, hogy az állampolgárok legalább a nyájimmunitáshoz szükséges arányban felvegyék az oltást. Ez alapvetően két módon érhető el: az állampolgárok meggyőzésével az oltás szükségességéről, vagy az oltás kötelezővé tételével. „Bizonyos feltételek teljesülése esetén jogi szempontból mindkét út elfogadható. A TASZ álláspontja az, hogy amennyiben a meggyőzés eszközeivel elérhető a nyájimmunitás, akkor nem szabad jogkorlátozással kikényszeríteni azt. Ezzel nemcsak azok számára garantálható a védettség, akik egészségügyi okból nem adathatják be az oltást, hanem azok számára is, akik lelkiismereti okból utasítják azt vissza. Az állam feladata tehát az, hogy az állampolgárok meggyőzésével érje el a szükséges átoltottságot” – írják. Az első tehát mindenekelőtt a tájékoztatás, az állampolgárok meggyőzése az oltásról, amihez elengedhetetlen az oltóanyagokba, illetve az oltási programba vetett bizalom helyreállítása, amely csak közérthető, hiteles tájékoztatással, átlátható és szakmailag megalapozott döntésekkel, valamint a közszereplők egységes fellépésével és a témának a politikai csatatérből való kiemelésével érhető el. Hogy az oltással kapcsolatos bizalom kiépítésének és helyreállításának a kormány eleget tett-e, a TASZ szerint erősen vitatható, gondoljunk csak arra, hogy még Dr. Merkely Béla is ellentmondásba keveredett önmagával nemrég a vakcinamixeléssel kapcsolatban, amikor két Szputnyikra korábban nem ajánlott egydózisú vektorvakcinát, Janssent vett fel harmadik oltásnak.

Meggyőzhetetlenek

Az összeesküvés-elméletek hívői azonban nemcsak ijedt, pánikba esett emberek, hanem tele vannak haraggal, nehezteléssel és sértettséggel is. Az elmúlt hónapok lezárásai, korlátozásai pedig csak olajat öntöttek a tűzre. Ahogy a tüntetések is mutatják, az oltásellenesek úgy érzik, háborúban állnak, és ezért indokolt a legszélsőségesebb cselekedet is: zaklathatnak, bántalmazhatnak, féligazságokat terjeszthetnek szent küldetésük nevében, hiszen mindezt a többiekért teszik, és olyan igazságtalanság ellen küzdenek, amelyet senki más nem láthat. Az „Ügy” iránti odaadás nagyszerű érzelmi befektetést hoz magával. Nemes küldetésük – legyen az oltásellenes vagy bezárás elleni intézkedések – identitásuk alapvető része lesz.

Kiderül, igazuk van-e az oltást megtagadóknak

Üresek az utcák a karácsonyi fényekben úszó Bécsben, miután kijárási korlátozást vezettek be a járványhelyzet miatt, 2021. november 21-én (Fotó: GEORG HOCHMUTH/AFP)

Mivel ezek a félelmek, világnézetek, érdekek és identitásproblémák, amelyek a tudományellenes attitűdöket vezérlik, és ellenállóvá tesznek a logikával és a bizonyítékokkal szemben, a felszín alatt, a tudattalanban gyökereznek, az oltásellenesek meggyőzése a legtöbb esetben a lehetetlennel határos feladat.

Ahogy a gyereknek is megmondhatod, hogy nincs szörnyeteg az ágya alatt, de azt nem tudod megakadályozni, hogy ne érezze úgy, hogy ott van, úgy az oltáselleneseknek sem fogod tudni bebizonyítani, hogy amiben hisz, az nem létezik.

Valószínűleg erre jött rá Ausztria is, ahol 2022. február 1-jétől pedig kötelező lesz a védőoltás. Ahogy Alexander Schallenberg osztrák kancellár leszögezte, „a vírus nem megy sehova, hanem itt marad velünk, a meggyőzési kísérletek és kampányok dacára túl kevés ember adatta be eddig magának a védőoltást. Nem akarunk ötödik, hatodik és hetedik hullámot.” Van olyan pont tehát, ahol már az edukációs kampányok is elérik a korlátaikat, és nem segítenek a meggyőzésben. Hogy mi elérünk-e idáig, kétséges, ám ahogy George Lakoff fogalmaz, „empátia nélkül, a másokkal való törődés gondolata nélkül nem létezhet demokrácia”.  Ez az empátia pedig akkor sérül, amikor egy olyan krízishelyzetben, mint ez a járvány, a szabadságfelfogásunkból önmagunk érdekein kívül mindenki mást kiiktatunk a társadalomban.

Kötelező oltás? Nincs új a nap alatt

A 17. században kínai orvosok azt találták, hogy ha bizonyos himlőkészítményeket felfújnak az orrba, azok enyhébb betegséghez vezethetnek, mint egy természetes fertőzés, ráadásul immunitást adnak. Végül a technika elterjedt Európában és Amerikában is, ahol általában fertőző anyagot dörzsöltek be a bőrön ejtett szúrásokba. Az amerikai függetlenségi háború idején, 1777-ben George Washington tábornok megkövetelte, hogy minden csapatot beoltsanak himlő ellen. Edward Jenner angol orvos 1796-ban kifejlesztett egy kifinomultabb, enyhébb tehénhimlővíruson alapuló himlőoltást, és alig néhány évvel később megkezdődött a kötelező védőoltás. 1806-ban Elisa Bonaparte, Napóleon testvére elrendelte az újszülöttek és a felnőttek oltását. 1853-ban a kötelező oltásról szóló törvény előírta csecsemők beoltását himlő ellen, Angliában és Walesben is. A védőoltások bizonyos esetekben ma már kötelezőek az iskolalátogatáshoz (például a hepatitis B elleni Szlovéniában), a szervátültetésekhez (az Egyesült Királyság egyes részein veseátültetés esetén), sőt Olaszországban a gyermekek felügyeleti jogának megtartása érdekében is. A védőoltás kötelezővé tétele általános vészhelyzetekben, például világjárvány idején gyakori jelenség – az Egyesült Államok New York állama 2009-ben a sertésinfluenza-járvány idején ideiglenesen kötelező influenza elleni védőoltást írt elő az egészségügyi dolgozóknak.

Kapcsolódó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése