Ehhez azonban arra is szükség van, hogy maguk a nők is felismerjék, hogy az, ami történt velük, bűncselekmény. Magyarországon ugyanis, ahol a családon belüli erőszak áldozatai sokszor nem kapnak megfelelő segítséget, védelmet az arra hivatott szervektől, ahol a felnőtt nők generációi úgy szocializálódtak, hogy a rossz bánásmódot, zaklatást el kell tűrniük, és ahol a nőverő politikusok maradhatnak a közéletben, ott sajnos sok esetben maguk az érintettek sem ismerik fel, hogy bántalmazás éri őket. A nőjogi szervezetek nem hiába hívják fel újra és újra a döntéshozók figyelmét arra, hogy a nők elleni erőszak határozottabb fellépést követelne. Ajánlásaikat a kiugróan magas számok is megerősítik:
Hazánkban jelenleg is több mint 223 ezer nő él olyan párkapcsolatban, amelyben partnere fizikailag és/vagy szexuálisan bántalmazza.
És akkor még nem beszéltünk a nők elleni erőszak kevésbé kibeszélt formáiról, mint a szexuális erőszakról, randierőszakról, szexuális zaklatásról, utcai zaklatásról, fenyegető zaklatásról, vagy akár bosszúpornóról. Ezek az esetek rengeteg nőt érintenek, ugyanakkor mégis hatalmas a látencia velük kapcsolatban, és sok esetben maguk az áldozatok is úgy érzik, nekik ezt el kell tűrni.
„Olyan a társadalmi működésünk, ami normalizálja azokat a viselkedéseket, amelyek erőszaknak tekinthetők, ezért nehéz felismerni ezeket az érintetteknek is, hiszen sokkal erősebbek azok az ingerek, behatások, amik azt erősítik bennük, hogy rendben van az, ami velük történik” – magyarázza Les Krisztina, az újonnan indult Segítők Hálózata szakmai koordinátora, majd hozzáteszi. „Üdvözlendő, hogy a szimbolikus jelentőségű ügyek a média által bekerülnek a közbeszédbe, ugyanakkor a bántalmazások egyéb formái még mindig nem kapnak elég hangsúlyt, ahogy arról is keveset hallani, hogy a nők elleni erőszak milyen széles skálán mozog” – mondja, hozzátéve, hogy a Segítők Hálózata a Patriarchátust Ellenzők Társasága egyesület (Patent) és a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen egyesület (NANE) közös kezdeményezéseként többek között azzal a céllal jött létre, hogy a nőket a lehetőségeik mellett arról is informálják, milyen tevékenységek, viselkedési formák számítanak bántalmazásnak.
Zaklatásnak nemcsak az minősül, amikor az ex rendszeresen megjelenik az ajtónk előtt (fotó: getty images)
„Például, ha valakinek megfogják a fenekét a villamoson, ha a párja szexuális aktusra kényszeríti, vagy bosszú pornót tölt fel róla az internetre, az is a nők elleni erőszak ernyője alá tartozik “– mondja Bárdits Éva, a projekt önkéntes koordinátora, hozzátéve, hogy direkt úgy állították össze a Segítő Hálózat formanyomtatványát, (ezt minden jelentkezőnek ki kell tölteni, ahhoz, hogy segítségnyújtást kapjon), hogy azon szerepeljen, milyen fajtái vannak a nők elleni erőszaknak. Ezzel is tudatosítva, szélesebb körben terjesztve az égetően fontos információt, hogy a nők elleni erőszak nem merül ki a fizikai, mentális bántalmazásban, vagy a nemi erőszakban.
A jelentkezési dokumentumból kiderül, hogy a Hálózat nem csak párkapcsolati vagy családon belüli erőszak, de szexuális erőszak, randierőszak, szexuális zaklatás, utcai zaklatás, fenyegető zaklatás, vagy akár bosszúpornó esetében is az érintettek rendelkezésére áll, hogy tájékoztassák őket a különböző rendőrségi, jogi, szociális és a bűncselekmények áldozatai számára elérhető anyagi támogatási lehetőségekről.
Továbbá a Hálózattal nemcsak az érintett nők, hanem az őket segítő szakemberek, valamint barátok, családtagok, támogatók is fel tudják venni a kapcsolatot (ugyanennek az igénylőlapnak a kitöltésével). Ez nagyon jól jöhet akkor, amikor segítenénk a környezetünkben lévőnek, de nem tudjuk, hogyan tehetnénk azt meg. Fontos azonban tudni az új szolgálattal kapcsolattal, hogy a NANE segélyvonalával ellentétben a Segítők Hálózata önkéntesei nem nyújtanak lelki segítségnyújtást, ők telefonon és online praktikus kérdésekre adnak válaszokat. A fő céljuk az, hogy az érintett nők információt, segítséget kapjanak olyan feladatok elvégzésében, mint például az online feljelentés megtétele, a panasztétel vagy a különleges bánásmód igénylése. Illetve információt tudnak adni többek között a távoltartással vagy szociális támogatásokkal kapcsolatban is.
Mi az a távoltartás?
Többféle távoltartás létezik Magyarországon. Az egy egyik a hozzátartozók közötti erőszak visszaszorítása és megelőzése érdekében alkalmazható intézkedés , amelynek két fajtája van, illetve a büntetőeljárásban alkalmazott kényszerintézkedés.
Akivel szemben elrendelik, az kötelezhető arra, hogy:
- tartsa magát távol a bántalmazottól,
- tartsa magát távol a bántalmazott ingatlanjától,
- tartsa magát távol a határozatban megjelölt más személytől,
- nem léphet érintkezésbe a bántalmazottal közvetlenül és közvetve sem
Forrás: Lórik Ügyvédi iroda
Mivel a legtöbb áldozatnak nincs jogi képesítése, és egész addig, ameddig ilyen helyzetbe nem került, nem is kellett azon gondolkodnia, hogy például miként zajlik egy feljelentés megtétele. Így teljesen érthető, ha ezek a feladatok eleinte ijesztő és megugorhatatlan akadályoknak tűnnek számukra. A Segítők Hálózatának önkéntesei a kezdeti bizonytalanságot, félelmet próbálják oldani azzal, hogy segítenek felruházni az érintetteket a szükséges tudással, és hozzásegítik őket az informált döntés meghozatalához. Ez azonban nem jelenti azt, hogy bármire is rábeszélnék a hozzájuk forduló nőket. „Senki sem fogja feljelentésre, lépésekre buzdítani őket – ezt egy önkéntes nem is teheti meg – hiszen ezeket a döntéseket mindenkinek saját magának kell meghozni” – magyarázza Les Krisztina. Éva pedig hozzáteszi, hogy a két egyesület szakértői az elmúlt hónapokban huszonhét budapesti és vidéki önkéntest készítettek fel, hogy a felmerülő gyakorlati lépések megtételében, és az ezekkel kapcsolatos konkrét kérdések megválaszolásában hatékonyan tudjanak segíteni.
Nem udvarlás a zaklatás!
A nők elleni erőszak egyik fajtája, a zaklatás, amellyel a projektjükben kiemelten foglalkoznak (és amely szintén viszonylag keveset taglalt téma a közbeszédben), rengeteg nő problémája, arról nem beszélve, hogy egy eszkalálódó párkapcsolati erőszakban piros jelzés lehet a hatóságok számára. Feltéve persze, ha annak tagjai megfelelően informáltak a párkapcsolati erőszak természetrajzával kapcsolatban, hiszen – ahogy azt már mi is nagyon sokszor leírtuk – a bántalmazó kapcsolatokból való kilépés jelenti a legnagyobb veszélyt a nők számára. Ilyenkor történnek meg azok a gyilkosságok, amelyeket a média egy része sokáig, és hibásan, – szerelemféltésből elkövetett gyilkosságokként tálalt. Ezeknek a bűncselekményeknek az egyik legnagyobb tragédiája, (túl azon, hogy megöltek valakit), hogy az esetek nagy része megelőzhető lett volna. Mert ahogy az a legtöbb ügy kapcsán kiderült, az elkövetők megelőzően zaklatták, és sok esetben halálosan megfenyegették a meggyilkolt áldozatokat. Az ilyen eseteknek a felismerését, (így a beavatkozás lehetőségét is) nehezíti, hogy feljelentés csak nagyon kevés esetben történik.
A zaklatás kapcsán iszonyú magas a látencia
– erősít meg Les Krisztina, és azt is elmondja, hogy ez pont egy olyan bűncselekmény, amely kapcsán a nők arra lettek szocializálva, hogy ez “rendben van”, hiszen ez “az udvarlás része, a “szerelem jele”.
A zaklatás azonban nem más, mint birtoklásvágy, amit az irányítást elvesztő bántalmazó dühe, és nem a szerelme éltet.
„A vágyott célunk az, hogy az önkéntes segítők segítségével, több feljelentés szülessen, és ezáltal kicsit előtérbe kerüljön, hogy ez mennyi nőt érint a zaklatás problémája” – mondja Krisztina, hozzátéve, hogy sajnos sok nőt eltántorítja a feljelentéstől az, hogy nem tudja, milyen rendőri eljárásra számíthat, ha feljelenti a zaklatóját. Jelenleg ugyanis a mai Magyarországon ez az elbánás nagyban függ attól, hogy a rendőr mennyire érzékeny, mennyire informált a témában. Nagy általánosságban a magyar rendőrök rosszul, vagy sehogy sincsenek felkészítve a családon belüli erőszak kezelésére, így előfordulhat, hogy a rendőrség nem tudja megfelelően meghozni a távoltartó határozatokat sem, amelyre lehetősége van megelőzési célból abban az esetben is, ha erőszakos cselekmény még nem történt, és az áldozat a határozat meghozatalát nem is kérvényezi.
A Segítők Hálózata tehát abban is segítenek a nőknek, amit egyébként az ellátórendszer tagjainak kellene megtenni, pontosan informálni őket a lehetőségeikről, a jogaikről. Ilyen például az, hogy milyen anyagi támogatásra számíthat egy bántalmazott nő, vagy hogy milyen esetekben kérhet távoltartást.
Ezt teheted, ha zaklatnak!
Zaklatásnak nem csak az minősül, amikor az ex rendszeresen megjelenik az ajtónk előtt, úgy hogy senki sem hívta, ennél már jóval kevesebbért is fel lehet jelenteni az illetőt. Az Országos Bírósági Hivatal által közzétett cikk szerint zaklatásnak minősül már az is, ha a Facebook oldalunkon napi 20 üzenetet, vagy megannyi e-mailt kapunk ugyanazon személytől, vagy ha elhangzik a vita során az egyik fél részéről, hogy „meg foglak ölni”, és az is zaklatás, ha az áldozat hozzátartozóját fenyegetik hasonló kijelentésekkel. Sokan nem tudják, de bűncselekményt követ el az is, aki életet, testi épséget vagy egészséget károsító eredmény bekövetkezésének látszatát kelti. Például elhitetik, hogy mérget tettek a levesünkbe.
Nagyon fontos tudni, hogy a zaklatás csak magánindítványra büntetendő, vagyis az áldozatnak feljelentést kell tennie, amelyben kéri az elkövető elleni eljárás lefolytatását és büntetőjogi felelősségre vonását. Ez azért is szükséges, mert a védelmünkre hivatott szervek is csak így szerezhetnek tudomást arról, hogy zaklatva, fenyegetve vagyunk. A szakemberek szerint, ha zaklatnak minket – fontos, hogy ne válaszoljunk az üzenetekre, levelekre, hanem mentsük a bizonyítékokat, (pl. készítsünk képernyőfotót). A zaklatás már említett alapesetében a büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, míg ha már konkrét élet, testi épség elleni fenyegetés is elhangzik, akkor két évig terjedő szabadságvesztés is lehet.
