„Madaras Attila gátőr tegnap hajnalban látta meg az első haltetemeket a Szamosban. Most sokan úgy tartják: az élővilág holttá vált a folyóban. Pontos válasz erre azért nincs, mert a jégzajlás itt-ott megakadályozza a kár felmérését. Hiába tömték be szerdára virradóra a Nagybánya melletti Zazár falu határában lévő derítő gátját, addig Romániából összesen százezer köbméternél is több ciánokkal és nehézfém-vegyületekkel súlyosan szennyezett — víz került előbb a földekre, majd onnan a Láposon keresztül a Szamosba”
– így számolt be 2000 februárjában a Népszabadság arról a cianidszennyezésről, ami végül a Tiszát is elérte, és ami komoly pusztítást végzett az élővilágban, 2000. áprilisi becslés szerint a Tisza magyarországi szakaszán 1241 tonna hal pusztult el.
Hallani lehetett a halak segélykiáltásait
– fogalmazott Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere. A Tiszán levonuló, másik országból érkező szennyezésről volt, aki azt mondta, hogy a csernobili atomerőmű-baleset után ez volt a legsúlyosabb környezeti katasztrófa. Azóta eltelt több mint 20 év, és a szomszédban ismét súlyos a helyzet.
A Sajó folyó elszíneződött vize az egykori vasércbánya közelében a felvidéki Szalóc (Slavec) közelében (Fotó: MTI/Komka Péter)
Februárban észlelték, hogy a Sajó folyót a szlovákiai szakaszon vörösre festette egy szennyeződés, aminek a forrása – mint kiderült – az egykori Siderit bányavállalat területén található vasércbánya. A Siderit bányaüzem 1975-től egészen 2008-ig üzemelt Alsósajóban, a csőd után tulajdonjoga visszaszállt az Ércbányák Állami Vállalatra, és vélhetően a nem megfelelő rekultiváció vezetett a mostani helyzethez.
„A 13 szint mélységben húzódó bánya második szintjén oldották meg a víz kivezetését. 2011-ben lekapcsolták az áramot, így leállították a szivattyút, ezzel a bánya elkezdett megtelni vízzel” – idézi a Felvidék.ma Dr. Varga Tibort, a Rozsnyói Horgászegyesület elnökségi tagját, a helyi kórház baleseti sebészét. Egy másik nyilatkozatban elmondta, az illetékesek úgy tervezték, hogy a szivattyúzás felhagyása után is leghamarabb 2030-2035-ben telnek meg a járatok, de elszámították magukat. Varga arról is beszélt, hogy a bányásztársaság 2017-ben kialakított egy alagutat, amelyből most közvetlenül folyik ki a víz a Sajó-partra, aminek szerinte az lehetett az oka, hogy második szinttől ne menjen feljebb a vízszint, hiszen az már veszélyeztetné az országutat. Szerinte egyébként borítékolható volt, hogy ilyen szennyezés fog történni, tíz évvel ezelőtt például a a csucsomi Mária-bányából került kioldott vas-oxid a folyóba.
A Sajó (szlovákul Slaná) a Tisza jelentős mellékvize. Szlovákiában, a Gömör–Szepesi-érchegységben ered, a folyó Ózd térségében található Sajópüspöki mellett lépi át a magyar határt, magyarországi szakaszának hossza 124 km.
A vas az egyébként, ami vörösre színezi a vizet, igaz, ott, ahol az előbb említett alagút véget ér, ebből még semmi sem látszik, ennek pedig Varga Tibor szerint az az oka, hogy míg a bányavíz kémhatása inkább savas, addig a folyóé lúgos. A Telexnek nyilatkozva elmondta, ugyan a vas-oxidot nem tartják mérgezőnek, de igenis lehet hatása az élőlényekre.
„A rozsda belepi a halak kopoltyúit, aztán lassan megfulladnak. Tömeges halpusztulást még nem tapasztaltunk, de találtunk már döglött pisztrángokat, vagy a víz szélére kihúzódó domolykót, ami szokásától eltérően nem menekült el reflexszerűen az ember elől. Ahogy melegszik a víz, még több oxigénre lesz szükségük a halaknak, kérdés, hogy bírni fogják-e így.” Arról pedig, hogy mi a helyzet az emberekkel, egy szlovákiai újságnak azt mondta, a veszélyt abban látja, hogy gázok is keletkeznek ebben a bányában, ezek közül a kén-hidrogén lehet veszélyes, amelyet magas koncentrációban mértek már a helyszínen.
Ugyan azóta, amióta az egyesület először tett jelentést vörösre színeződött Sajó folyó miatt a környezetvédelmi felügyelőségnek, már eltelt három hónap, úgy tűnik, egyelőre nem sikerült megállítani a szennyezést, egy petíció szerint, amit többek között a problémáról elsők között beszámoló Orosz Örs, Nyitra megyei képviselő indított,
naponta 1 millió 500 ezer liter erősen szennyezett víz kerül a folyóba, mely 4,2 tonna vasat, 38 tonna szulfátot, 1,7 tonna cinket, fél tonna mangánt és 5 kg arzént tartalmaz.
Fotó: MTI/Komka Péter
A petíció szerint egyébként a vízvizsgálatok eredményei már februárban ismertek voltak, és ugyan elhangzottak ígéretek, érdemi előrelépés nem történt az ügyben, és az aktivisták arra kérik a kormányt, hogy sürgősen hirdesse ki a vízminőség rendkívüli romlását vagy ennek rendkívüli veszélyét.
És hogy mennyire komoly a helyzet? Szlovákiában nemrég három szakaszon is megvizsgálták az élővilág állapotát, és sehol nem találtak egyetlen pisztrángot, pénzes pért, fejes domolykót sem a folyó 10 kilométeres szakaszán, holott ezek azért korábban előfordultak itt. „Rengeteg tetemet találtunk, szinte ellepték az elpusztult folyami rákok tetemei a partot. Nem tudtam, hogy ennyi rák élt a Sajóban. A pusztulás nagysága a vizsgálatot végző állatorvost, Rastislav Grohol környezetvédelmi szakembert is megrázta, könnyes szemmel mondta, hogy ő még ilyet nem látott” – számolt be Dr. Varga Tibor.
A szennyezés nem ismer határokat?
Az ügy pedig nemcsak Szlovákiában, itthon is nagy hullámokat vetett. Ugyan a szennyezés által súlyosan érintett folyószakasz a magyar határtól több tíz kilométerre van, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság május 18-ai közlése szerint a hazai szakaszon a helyszíni mérési eredmények (pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, oldott oxigéntartalom, oxigéntelítettség) alapján itthon minden határérték alatti, ugyan volt némi ingadozás, de folyamatosan növekvő tendenciát egyik vizsgált értéknél sem tapasztaltak.
Az igazgatóság állításuk szerint egyébként nem hivatalos forrásból, hanem a közösségi médiából értesült a szennyezésről, mégpedig március közepén, de amint tudomásukra jutott, hogy mi történt, azonnal II. fokú vízminőségi készültséget rendeltek el. Ez a többi közt azt jelenti, rendszeresen vesznek vízmintákat arra az esetre, hogyha a határértékeket meghaladó terheléssel érkezne, akkor rögtön korlátozhassák a vízhasználatot, de erre egyelőre nem volt szükség, „kifolyó szennyezett bányavizet már a Sajó külföldi vízgyűjtő-területén is több százszorosan hígítja a kisvízfolyások és a Rima vízhozama, és ez a hazai szakaszon betorkolló mellékvíz-folyásoknak és az eseti vízpótlásoknak köszönhetően tovább folytatódik”.
Persze a helyzet változhat, ezért például, ha emelkedik a vízállás, nemcsak heti rendszerességgel, hanem naponta mérnek a szakemberek. Ha nagyobb mennyiségű csapadék hullik egyszerre, az több tényezőre is hatással lehet, például elszíneződhet a víz, ez történt akkor is, amikor a csapadékosabb időjárás következtében levonuló kisebb árhullámok idején Sajópüspökinél megnőtt a lebegő hordalék mennyisége. Ami pedig az élővilág pusztulását, valamint egyéb jellemzőket (szag, habzás) illeti, ilyet nem tapasztaltak, és állításuk szerint a Magyar Országos Horgász Szövetségtől sem érkezett erről bejelentés.
Ugyan a fentiek alapján egyelőre úgy tűnik, Magyarországon egyelőre nincs következménye a szennyezésnek, de lehet, hogy később adódhatnak problémák.
A vízben felhígult a vas-oxid, de az üledékben olyan toxikus fémek, mint a cink és a nikkel, illetve az arzén, felhalmozódnak. Csak idő kérdése, hogy ez az üledék mikor fog megjelenni nálunk
– nyilatkozta a Telexnek Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője, aki hozzátette, az olyan anyagok, mint a cink vagy az arzén, jól akkumulálódnak, és képesek hamar megjelenni a táplálékláncban, így az ember is érintett lehet.
A Sajó folyó Sajópüspökinél, a magyar-szlovák határ közelében (Fotó: MTI/Komka Péter)
A problémával pedig már az Országgyűlésben is foglalkoznak. Keresztes László Lóránt, a LMP képviselője május közepén napirend előtti felszólalásában a Sajót ért szennyezésről beszélt, felhívva a figyelmet arra, hogy mielőbb meg kell szüntetni a szennyeződést. A kormány részéről erre több alkalommal az a válasz érkezett, hogy itthon egyelőre nincs baj a vízminőséggel, de természetesen folyamatosan monitorozzák azt, és persze a szlovákiai hatóságoktól együttműködést várnak el.
Nagy István agrárminiszter pedig néhány nappal ezelőtt Facebook-oldalán be is jelentette, hogy szeretne személyesen egyeztetni a szlovák környezetvédelmi miniszterrel. „A Sajó folyó és annak élővilága közös természeti örökségünk. Az agrárminiszteri beiktatásom utáni első hivatalos nemzetközi utam Szlovákia környezetvédelmi miniszteréhez vezet majd. Találkozót kezdeményeztem ugyanis a folyón kialakult szennyezés miatt, amit haladéktalanul orvosolnunk kell. Ne feledjük, teremtett világunk megóvása és a biológiai sokféleségének fenntartása közös kötelességünk!” – írta.
Mindeközben itthon aláírásgyűjtés indult a Sajó folyó megmentéséért. A Momentum Mozgalom a petícióban arra szólítja fel a magyar kormányt, hogy „minden rendelkezésre álló eszközzel kényszerítse ki a helyzet megoldását a szlovák kormánytól”.
Mi a megoldás?
Nekem a Sajó volt a kedvenc folyóm…Úgy is lehet mondani, hogy azért maradtam Rozsnyón, a rozsnyói kórházban dolgozni, mert húzott a szívem ehhez a folyóhoz
– nyilatkozta a hvg.hu stábjának Dr. Varga Tibor, aki úgy döntött, az Európai Bizottság elé viszi az ügyet amiatt, mert a hatóságok szerint nem tesznek eleget annak érdekében, hogy elhárítsák a veszélyt, és egyeztetett is Michal Wiezik európai parlamenti képviselővel. „Az illetékes hatóságok minden héten új jelentéssel állnak elő arról, hogy hogyan találtak megoldást, de a valóság az, hogy február közepe óta semmi sem változott” – fogalmazott.
Az elmúlt hetekben számos hír érkezett arról, hogy ki kit tart felelősnek, és mit kellene tenni. A szlovák környezetvédelmi felügyelet még márciusban elrendelte, hogy az Ércbányák Állami Vállalat egy héten belül álljon elő a Sajóba folyó bányavíz tisztítására vonatkozó műszaki megoldással. Peter Žitňan, a vállalat igazgatója elutasítja a kötelességmulasztás vádját, és bejelentette, büntetőfeljelentést tesz a szennyezés miatt. „Szeretnénk, ha alaposan kivizsgálnák, hogy ki mit hanyagolt el, és hogy miért nem foglalkozott senki ezzel a problémával, amely több mint tíz éve keletkezett a föld alatt” – fogalmazott Žitňan. Hozzátette: figyelemmel kísérik a helyzet alakulását, és együttműködnek a Rozsnyói Járási Hivatallal, a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelőséggel és a környezetvédelmi minisztériummal is.
Utóbbi egyébként május 17-én a Kassai Járási Hivatalhoz fordult, hogy
hirdessenek ki rendkívüli helyzetet a Sajó folyó térségében.
Levelükből az is kiderült, hogy május elején vett vízminták szerint a bánya közvetlen közelében még néhány határérték magasabb a megengedettnél, de a Magyarországhoz legközelebb eső mintavételi helyen az elszíneződés ellenére az egészségügyi határértéknek megfelelőek a mutatók.
Legutóbbi hírek szerint a szlovák környezetvédelmi minisztériumban most annak a lehetőségét vizsgálják, hogy lehetne elterelni a patakot és vízfolyásokat, amelyek átfolynak a bánya területén és bemossák a vegyszereket a Sajóba, egy másik lehetséges megoldás pedig az lenne, hogy építenének egy szűrőberendezést, ami a szennyezést visszatartaná.
Dr. Varga Tibor szerint ha mostantól már nem kerülne több szennyezett bányavíz a folyóba, legalább egy évbe telne, amíg a fenék megtisztulna az üledéktől annyira, hogy néhány rovarlárva újra elkezdhetne élni a kövek alatt, és még több időre lenne szükség ahhoz, hogy a halak is visszatérjenek.
„Csak a táplálékbázis teljes helyreállítása után lehet egyes halfajokat mesterségesen betelepíteni, de néhány úgynevezett társas második halnak, amelyeket nem kereskedelmi céllal nevelnek, maguktól kell visszatérniük a mellékfolyókból és a folyó feljebb eső részeiből” – tette hozzá.
