Pisztolylövés hangjára riadtak fel a lakók az egyesült államokbeli Michigan Ypsilanti városában 2019. július 11-én. Hajnali kettőkor ugyanis az egyik lakó, Bryan Anthony James szörnyű „hibát” vétett. Azt hitte feleségéről – aki éppen a mellékhelyiségről tért vissza –, hogy egy betörő, ezért, állítása szerint önvédelemből lelőtte a 31 éves nőt. A tragédia idején két kiskorú gyermekük szintén a házban aludt.
Ha ismerős a történet, nem véletlen. Oscar Pistorius paralimpia bajnok 2013- ban barátnőjével, Reeva Steenkamppel végzett nagyon hasonló körülmények közt. Abban az esetben azonban a fiatal nőt a WC ajtón keresztül lőtték meg többször.
A korábbi sztársportolónak nem hitte el a bíróság, hogy tévedésből, és félelemből cselekedett és jelenleg is szándékos emberölésért kirótt büntetését tölti. Az, hogy a Michiganben élő Bryan Anthony Jamesnek mi lesz a sorsa, még nem lehet tudni. A felesége, Ashley James meggyilkolásával vádolt férfinak ugyanis egyelőre zajlik a tárgyalása. Kilátásai azonban nem túl jók. Kiderült ugyanis többek közt, hogy a tragikus este előtt Bryan Anythony James alaposan tanulmányozta a Pistorius ügyet.
A tárgyalásokon a védelem azt próbálja bebizonyítani, hogy a 13 éve a feleségével élő vádlottnak hitvese a lelki társa volt, és az asszony halála csupán egy borzasztó véletlen következménye. Ezzel szemben a vád azt igyekszik alátámasztani, hogy a férfi úgy érezte, házassága csapda, amelyből a legkönnyebben nejének halálával szabadulhat, ezért előre megfontolt szándékból húzta meg a ravaszt július 11-e hajnalán. Utóbbi verziót támasztja alá szerintük többek közt az is, hogy kevesebb, mint egy hónappal a gyilkosság után Bryan Anthony James már új profilt hozott létre magának a Tinder nevű párkereső oldalon, és szinte azonnal felvette a felesége után járó, több mint 24 millió forint értékű életbiztosítást. Szintén megkérdőjelezi a terhelt történetét, hogy a környék, ahol élnek, kifejezetten jó közbiztonságnak örvend. Olyan hely, ahol – a szomszédok szerint – rendszerint még a bejárati ajtókat sem zárják a helyiek.
Egyidős a bűnözéssel
Amennyiben kiderül, Bryan Anythony James valóban megpróbálta lemásolni a nagy nemzetközi figyelmet kapott dél-afrikai ügyet, nem ez lesz az első alkalom a történelemben, hogy ilyesmi megtörtént. Az úgynevezett másolt (copy cat) bűnözés feltehetően majdnem azóta létezik, mint maga a bűnözés, és az ilyen jellegű bűncselekmények esetén a minta épp úgy lehet fiktív, mint valóságos.
2016-ban például az Egyesült Állakban elindítottak egy Copycat Killers című dokumentumfilmsorozatot, amelynek alkotói minden részben egy-egy, a hollywoodi filmek ihlette esetet dolgoznak fel. A jelek szerint bőven van muníciójuk, ugyanis a sorozat a mai napig fut. Fontos megjegyezni, hogy az utánzók sokszor az eredeti eseteknek csak egy-egy mozzanatát veszik át, másolják le. Olyan is előfordul, hogy egy adott esetből olyan módon merít egy elkövető, hogy az a külső szemlélő számára nem is értelmezhető.
Bár a statisztikák szerint a leggyakrabban az eredeti bűncselekményt követő két évben fordul elő legnagyobb valószínűséggel az ilyen jellegű mintakövetés, előfordul, hogy jóval hosszabb idő múlva is akad, aki lemásol egy-egy bizonyos esetet – mutat rá cikkében a Psychology Today. Az 1999 április 20-án véghez vitt columbine-i iskolalövöldözés például – melyben két diák 13 emberrel végzett és további 24-et megsebesített – a hatóságok szerint az elmúlt több mint két évtizedben legalább 74 eltervezett, vagy meg is valósított támadáshoz szolgált ihletként az Egyesült Államok szerte.
A bűncselekmények lemásolásának rettenetes példája lehet az a lövöldözés is, amely a minap Texas államban, egy általános iskolában történt. Az elkövető egy 18 éves kamasz volt, aki ámokfutásával pillanatok alatt tizenkilenc gyermek és két felnőtt életét oltotta ki. A hatóságok nem kötötték össze hivatalosan a két esetet, de nem zárható ki, hogy a gyilkos számára – akit helyszínen agyonlőttek – mintaként szolgált az alig több mint egy héttel korábban Buffalóban, egy bevásárlóközpontban történt lövöldözés. Abban az esetben szintén 18 éves volt a lövöldöző, aki, rasszista indítékkal, tíz embert mészárolt le. Mindkét esetben golyóálló mellényt viselt az elkövető.
Hasfelmetsző Jackek
A gyanú, és félelem attól, hogy bűnesetekről készült beszámolók, fiktív, vagy valós történetek újabb bűncselekményeket, öngyilkosságokat „provokálnak” több száz éves. Maga a „copycat crime” kifejezés a nyomtatott sajtóban azonban az Egyesült Királyságban 1961-ből származik és a Daily Telegraph hasábjain jelent meg. A bűnügyi tudósítás arról szólt, hogy megtalálták egy férfi naplóját, aki gyilkosság áldozata. Az, ahogyan megölték hasonlóságokat mutatott egy kilenc hónappal korábban elkövetett gyilkossággal.
A jelenség azonban valamivel korábban, a Hasfelmetsző Jackként ismerté vált, de igazából soha be nem azonosított sorozatgyilkos, illetve az általa elkövetett brutális gyilkosságok utóélete kapcsán keltett riadalmat. Feltételezések szerint az elkövető 1888-ban legalább öt nővel végzett elképesztő kegyetlenséggel a londoni Whitechapel nyomornegyedben.
Első áldozata egy 44 éves, prostitúcióból tengődő nő, Mary Ann Nichols volt, akinek testét 1888. augusztus 31-én találták meg. Utolsó áldozataként pedig Mary Jane Kellyt tartják számon, aki saját ágyában találtak meg rettenetesen megcsonkítva 1888. november 9-én. Az esetek érthetően nagy sajtófigyelmet kaptak, hasonló bűncselekmények közül azonban jóval több történt ebben az időszakban, illetve a következő években. Ezeket hol maguk a hatóságok, hol csupán a sajtó, és a szóbeszéd hozta összefüggésbe az eredeti bűncselekményekkel.
Az mindenesetre kijelenthető, hogy több esetben olyanok követtek el az évek során hasonló bűncselekményeket, akiknek Hasfelmetsző Jack hírneve és a férfi kegyetlensége imponált. Ilyen volt például egy Arthur Miller nevű férfi, akit a közelmúltban – több mint 120 évvel a bűncselekmény elkövetése után – Jan Bondeson bűnügyi történész összekötött egy Elizabeth Camp nevű felszolgálónő 1897-es meggyilkolásával.
A korabeli nyomozati anyagok alapján Bondeson arra jutott, hogy a a férfi azért végzett a vonaton utazó nővel, mert hasonlított a korábbi barátnőjéhez, aki elhagyta, és az Egyesült Államokba emigrált. A nyomozati anyagokból az is kiderült, a gyilkosság után azzal hencegett, hogy ő is „csinált egy hasfelmetszsőset”.
Szintén példaként tekintett Hasfelmetsző Jackre Peter Sutcliffe. A Yorkshire-i hasfelmetszőként (Yorkshire Ripper) ismertté vált férfi, aki az 1970-es években fél évtizeden át tartotta rettegésben Angliát. Viktoriánus korabeli elődjéhez hasonlóan, prostituáltakat vett célba, és összesen tizenhárom nővel végzett brutális kegyetlenséggel mielőtt az Egyesült Királyság egyik legszéleskörűbb nyomozásának köszönhetően 1981-ben elfogták. Különös, morbid hasonlóság az eredeti üggyel, hogy a rendőrség a nyomozás alatt több ízben is kapott leveleket, melyeket úgy írtak alá, hogy „The Ripper”, ám, hasonlóan az egy évszázaddal korábbi esethez, ezeknek egy részéről is bebizonyosodott, hogy hamis.
Hasonló, de nem biztos, hogy másolt
Noha egyáltalán nem ritkák a másolt bűncselekmények, a szakértők arra figyelmeztetnek, óvatosan kell kezelni ezt a kategóriát. Bármilyen típusú bűncselekmény lehet másolt bűncselekmény, azt azonban, hogy két eset közt valóban létezik összefüggés, kétséget kizáróan csak akkor lehet megállapítani, ha az elkövető beismeri. Gyakran a média fókusza miatt alakul ki az az érzés szélesebb körökben, hogy egy bizonyos bűncselekményt sokan másolnak le.
2016-ban például sokszor számoltak be a hírekben a New Yorki-i metró területén elharapódzó „kaszabolásokról”. Ezek olyan incidensek voltak, amelyeket a földalatti érkezésekor követtek el: a szerelvény megérkezésekor egy idegen a pillanat töredéke alatt éles pengével vágott meg közlekedőket, majd a tömeget kihasználva elmenekült. 2015 decembere és 2016 májusa közt – azaz kevesebb mint fél év alatt – ilyen támadásokból 24 történt, ami értelemszerűen riadalmat keltett a lakosság körében.
Bár a sajtóban találgatások indultak el azzal kapcsolatban, hogy az első eseteket másolhatják sorozatban különböző elkövetők, a New York-i rendőrség azt állította, ezt semmi sem támasztja alá. Az ugyanis, hogy a hírekben gyakrabban kapott szerepet ez a fajta bűncselekmény nem jeltette azt, hogy valójában gyakrabban fordult elő, mint korábban. Akkor sem beszélhetünk másolt bűncselekményekről értelemszerűen, ha ez elkövető, vagy elkövetők ugyanazok – mutatott rá a JSTOR Daily.
A másolt bűncselekményeknek magyar vonatkozása is van, méghozzá a móri mészárlás esete. A magyar kriminológia történet legdurvább este kapcsán például lehet tudni, hogy az egyik elkövető, Nagy László – aki a zárkájában felakasztotta magát még azelőtt, hogy elítélték volna – nagyon sokszor megnézte és rendszeresen idézett a Testvérbosszú című filmből. Azt azonban, hogy pontosan hogyan értelmezte a látottakat, és milyen módon vonatkoztatta azokat saját életére, nem derült ki.
A férfiak gyakrabban másolnak
A copycat crime létezik, ugyanakkor a kriminológiai kutatásoknak nem régóta képezi a részét ez a tudományosan nehezen mérhető jelenség. A másolt bűncselekmény kategóriája olyasmi, amely Ray Surette professzor szerint napjainkban jelentős közérdeklődésnek örvend, de kevesén értik, hogy mi is valójában. A University of Central Florida professzora – aki a közelmúltban Copycat Crime and Copycat Criminals címmel publikált könyvet – régóta, többek közt rabokkal készített interjúkon keresztül igyekszik felmérni a jelenség előfordulásának gyakoriságát és jellemzőit. Kutatásai során arra jutott, hogy a felnőtt bűnelkövetőknek körülbelül negyede állítja, életében követett már el egy korábbi bűncselekményre mintázott bűncselekményt, erre pedig az esetek jelentős részében még kamaszkorukban volt példa. Úgy tűnik. hogy a fiatal korban elkövetett, lemásolt bűnesetek sok esetben a bűnözői életmódhoz szolgálnak ugródeszkaként.
Könyvében arról beszél, hogy több ok is van, amiért napjainkban érdemes a média által generált copycat crime-mal foglalkozni. Ezek közt szerepel, hogy a technológia fejlődésével folyamatos változásban van és egyre intenzívebb a média/közönség kapcsolat. A másik, hogy fiatalkorú bűnelkövetők esetén úgy tűnik, sok esetben jelentős szerepe van a médiának abban, hogy elindul az illető a bűnözés útján. A harmadik, hogy napjainkban a jelek szerint a copycat crime-ok száma nő. Ez utóbbiban például a közösségi médiában megosztott és lemásolt tartalmaknak jelentős szerepe van.
Ray Surette professzor az nlc-nek arról beszélt, hogy foglalkozik többek közt a nemek közti különbségekkel a copycat crime-on belül és egyik kutatásából az derült ki, hogy a másolt bűnözés sokkal gyakrabban fordult elő férfi rabok körében mint női rabok esetén.
Ez szerinte több tényezővel és néhány feltételezéssel magyarázható. Szerepet játszik benne a bűnözési magatartással kapcsolatos általános különbség a férfiak és nők közt. A férfiak ugyanis eleve gyakrabban követnek el bűncselekményeket és ebből kifolyólag, másolt bűncselekményeket is gyakrabban hajtanak végre. Ezen kívül a férfiak nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy bűnözői csoportokhoz csatlakozzanak, illetve csoportosan végrehajtott bűncselekményekben vegyenek részt. Ezek közül mindkettő olyan, ami valószínűsíti a másolt bűncselekmények elkövetését. A professzor megemlítette azt is, hogy szintén befolyásoló tényező lehet, hogy, beszámolóik alapján, a férfiak nagyobb arányban játszanak rendszeresen videojátékokkal. Bár – tette hozzá – az ilyen játékok és a bűncselekmények elkövetése közti összefüggések egyelőre tisztázatlanok.
Ray Surette rámutatott, arra is, hogy a bűnözői magatartások terén változások tapasztalhatók. Noha a nők és férfiak esetén a bűnelkövetés gyakorisága továbbra is eltérő, ez nemek közt rés ezen a téren egyre kisebb. A professzor szerinte ennek mentén a jövőben várhatóan a copycat crime elkövetésének gyakorisága terén is csökken majd a nemek közti különbség. A nők ebben a tekintetben tehát kezdik „beérni” férfi társaikat, ugyanakkor nem csak a gyakoriság, hanem a lemásolt bűncselekmények típusában is van különbség a nemek közt. A professzor kutatása szerint a férfiak hajlamosabbak szexuális és erőszakos bűncselekményeket lemásolni, mint a nők.