Pisztolylövés hangjára riadtak fel a lakók az egyesült államokbeli Michigan Ypsilanti városában 2019. július 11-én. Hajnali kettőkor ugyanis az egyik lakó, Bryan Anthony James szörnyű „hibát” vétett. Azt hitte feleségéről – aki éppen a mellékhelyiségről tért vissza –, hogy egy betörő, ezért, állítása szerint önvédelemből lelőtte a 31 éves nőt. A tragédia idején két kiskorú gyermekük szintén a házban aludt.
Ha ismerős a történet, nem véletlen. Oscar Pistorius paralimpia bajnok 2013- ban barátnőjével, Reeva Steenkamppel végzett nagyon hasonló körülmények közt. Abban az esetben azonban a fiatal nőt a WC ajtón keresztül lőtték meg többször.
A korábbi sztársportolónak nem hitte el a bíróság, hogy tévedésből, és félelemből cselekedett és jelenleg is szándékos emberölésért kirótt büntetését tölti. Az, hogy a Michiganben élő Bryan Anthony Jamesnek mi lesz a sorsa, még nem lehet tudni. A felesége, Ashley James meggyilkolásával vádolt férfinak ugyanis egyelőre zajlik a tárgyalása. Kilátásai azonban nem túl jók. Kiderült ugyanis többek közt, hogy a tragikus este előtt Bryan Anythony James alaposan tanulmányozta a Pistorius ügyet.
(Fotó: Fox News)
A tárgyalásokon a védelem azt próbálja bebizonyítani, hogy a 13 éve a feleségével élő vádlottnak hitvese a lelki társa volt, és az asszony halála csupán egy borzasztó véletlen következménye. Ezzel szemben a vád azt igyekszik alátámasztani, hogy a férfi úgy érezte, házassága csapda, amelyből a legkönnyebben nejének halálával szabadulhat, ezért előre megfontolt szándékból húzta meg a ravaszt július 11-e hajnalán. Utóbbi verziót támasztja alá szerintük többek közt az is, hogy kevesebb, mint egy hónappal a gyilkosság után Bryan Anthony James már új profilt hozott létre magának a Tinder nevű párkereső oldalon, és szinte azonnal felvette a felesége után járó, több mint 24 millió forint értékű életbiztosítást. Szintén megkérdőjelezi a terhelt történetét, hogy a környék, ahol élnek, kifejezetten jó közbiztonságnak örvend. Olyan hely, ahol – a szomszédok szerint – rendszerint még a bejárati ajtókat sem zárják a helyiek.
Egyidős a bűnözéssel
Amennyiben kiderül, Bryan Anythony James valóban megpróbálta lemásolni a nagy nemzetközi figyelmet kapott dél-afrikai ügyet, nem ez lesz az első alkalom a történelemben, hogy ilyesmi megtörtént. Az úgynevezett másolt (copy cat) bűnözés feltehetően majdnem azóta létezik, mint maga a bűnözés, és az ilyen jellegű bűncselekmények esetén a minta épp úgy lehet fiktív, mint valóságos.
2016-ban például az Egyesült Állakban elindítottak egy Copycat Killers című dokumentumfilmsorozatot, amelynek alkotói minden részben egy-egy, a hollywoodi filmek ihlette esetet dolgoznak fel. A jelek szerint bőven van muníciójuk, ugyanis a sorozat a mai napig fut. Fontos megjegyezni, hogy az utánzók sokszor az eredeti eseteknek csak egy-egy mozzanatát veszik át, másolják le. Olyan is előfordul, hogy egy adott esetből olyan módon merít egy elkövető, hogy az a külső szemlélő számára nem is értelmezhető.
Bár a statisztikák szerint a leggyakrabban az eredeti bűncselekményt követő két évben fordul elő legnagyobb valószínűséggel az ilyen jellegű mintakövetés, előfordul, hogy jóval hosszabb idő múlva is akad, aki lemásol egy-egy bizonyos esetet – mutat rá cikkében a Psychology Today. Az 1999 április 20-án véghez vitt columbine-i iskolalövöldözés például – melyben két diák 13 emberrel végzett és további 24-et megsebesített – a hatóságok szerint az elmúlt több mint két évtizedben legalább 74 eltervezett, vagy meg is valósított támadáshoz szolgált ihletként az Egyesült Államok szerte.
A Robb Általános Iskola áldozataira emlékeznek a texasi Uvalde főterén (balra). Az elkövető Salvador Ramos (jobbra) – Fotó: Eric Thayer/Getty Images
A bűncselekmények lemásolásának rettenetes példája lehet az a lövöldözés is, amely a minap Texas államban, egy általános iskolában történt. Az elkövető egy 18 éves kamasz volt, aki ámokfutásával pillanatok alatt tizenkilenc gyermek és két felnőtt életét oltotta ki. A hatóságok nem kötötték össze hivatalosan a két esetet, de nem zárható ki, hogy a gyilkos számára – akit helyszínen agyonlőttek – mintaként szolgált az alig több mint egy héttel korábban Buffalóban, egy bevásárlóközpontban történt lövöldözés. Abban az esetben szintén 18 éves volt a lövöldöző, aki, rasszista indítékkal, tíz embert mészárolt le. Mindkét esetben golyóálló mellényt viselt az elkövető.
Hasfelmetsző Jackek
A gyanú, és félelem attól, hogy bűnesetekről készült beszámolók, fiktív, vagy valós történetek újabb bűncselekményeket, öngyilkosságokat „provokálnak” több száz éves. Maga a „copycat crime” kifejezés a nyomtatott sajtóban azonban az Egyesült Királyságban 1961-ből származik és a Daily Telegraph hasábjain jelent meg. A bűnügyi tudósítás arról szólt, hogy megtalálták egy férfi naplóját, aki gyilkosság áldozata. Az, ahogyan megölték hasonlóságokat mutatott egy kilenc hónappal korábban elkövetett gyilkossággal.
A jelenség azonban valamivel korábban, a Hasfelmetsző Jackként ismerté vált, de igazából soha be nem azonosított sorozatgyilkos, illetve az általa elkövetett brutális gyilkosságok utóélete kapcsán keltett riadalmat. Feltételezések szerint az elkövető 1888-ban legalább öt nővel végzett elképesztő kegyetlenséggel a londoni Whitechapel nyomornegyedben.
Első áldozata egy 44 éves, prostitúcióból tengődő nő, Mary Ann Nichols volt, akinek testét 1888. augusztus 31-én találták meg. Utolsó áldozataként pedig Mary Jane Kellyt tartják számon, aki saját ágyában találtak meg rettenetesen megcsonkítva 1888. november 9-én. Az esetek érthetően nagy sajtófigyelmet kaptak, hasonló bűncselekmények közül azonban jóval több történt ebben az időszakban, illetve a következő években. Ezeket hol maguk a hatóságok, hol csupán a sajtó, és a szóbeszéd hozta összefüggésbe az eredeti bűncselekményekkel.
Jelenet az 1959-es Hasfelmetsző Jack c. filmből (Fotó: Paramount/Getty Images)
Az mindenesetre kijelenthető, hogy több esetben olyanok követtek el az évek során hasonló bűncselekményeket, akiknek Hasfelmetsző Jack hírneve és a férfi kegyetlensége imponált. Ilyen volt például egy Arthur Miller nevű férfi, akit a közelmúltban – több mint 120 évvel a bűncselekmény elkövetése után – Jan Bondeson bűnügyi történész összekötött egy Elizabeth Camp nevű felszolgálónő 1897-es meggyilkolásával.
A korabeli nyomozati anyagok alapján Bondeson arra jutott, hogy a a férfi azért végzett a vonaton utazó nővel, mert hasonlított a korábbi barátnőjéhez, aki elhagyta, és az Egyesült Államokba emigrált. A nyomozati anyagokból az is kiderült, a gyilkosság után azzal hencegett, hogy ő is „csinált egy hasfelmetszsőset”.
Szintén példaként tekintett Hasfelmetsző Jackre Peter Sutcliffe. A Yorkshire-i hasfelmetszőként (Yorkshire Ripper) ismertté vált férfi, aki az 1970-es években fél évtizeden át tartotta rettegésben Angliát. Viktoriánus korabeli elődjéhez hasonlóan, prostituáltakat vett célba, és összesen tizenhárom nővel végzett brutális kegyetlenséggel mielőtt az Egyesült Királyság egyik legszéleskörűbb nyomozásának köszönhetően 1981-ben elfogták. Különös, morbid hasonlóság az eredeti üggyel, hogy a rendőrség a nyomozás alatt több ízben is kapott leveleket, melyeket úgy írtak alá, hogy „The Ripper”, ám, hasonlóan az egy évszázaddal korábbi esethez, ezeknek egy részéről is bebizonyosodott, hogy hamis.
A Yorkshire-i hasfelmetsző Peter Sutcliffe a bíróságon (Fotó: Getty Images)
Hasonló, de nem biztos, hogy másolt
Noha egyáltalán nem ritkák a másolt bűncselekmények, a szakértők arra figyelmeztetnek, óvatosan kell kezelni ezt a kategóriát. Bármilyen típusú bűncselekmény lehet másolt bűncselekmény, azt azonban, hogy két eset közt valóban létezik összefüggés, kétséget kizáróan csak akkor lehet megállapítani, ha az elkövető beismeri. Gyakran a média fókusza miatt alakul ki az az érzés szélesebb körökben, hogy egy bizonyos bűncselekményt sokan másolnak le.
2016-ban például sokszor számoltak be a hírekben a New Yorki-i metró területén elharapódzó „kaszabolásokról”. Ezek olyan incidensek voltak, amelyeket a földalatti érkezésekor követtek el: a szerelvény megérkezésekor egy idegen a pillanat töredéke alatt éles pengével vágott meg közlekedőket, majd a tömeget kihasználva elmenekült. 2015 decembere és 2016 májusa közt – azaz kevesebb mint fél év alatt – ilyen támadásokból 24 történt, ami értelemszerűen riadalmat keltett a lakosság körében.
Bár a sajtóban találgatások indultak el azzal kapcsolatban, hogy az első eseteket másolhatják sorozatban különböző elkövetők, a New York-i rendőrség azt állította, ezt semmi sem támasztja alá. Az ugyanis, hogy a hírekben gyakrabban kapott szerepet ez a fajta bűncselekmény nem jeltette azt, hogy valójában gyakrabban fordult elő, mint korábban. Akkor sem beszélhetünk másolt bűncselekményekről értelemszerűen, ha ez elkövető, vagy elkövetők ugyanazok – mutatott rá a JSTOR Daily.
A másolt bűncselekményeknek magyar vonatkozása is van, méghozzá a móri mészárlás esete. A magyar kriminológia történet legdurvább este kapcsán például lehet tudni, hogy az egyik elkövető, Nagy László – aki a zárkájában felakasztotta magát még azelőtt, hogy elítélték volna – nagyon sokszor megnézte és rendszeresen idézett a Testvérbosszú című filmből. Azt azonban, hogy pontosan hogyan értelmezte a látottakat, és milyen módon vonatkoztatta azokat saját életére, nem derült ki.
Nagy László őrizetbe vétele (Fotó: Rendőrségi archív)
A férfiak gyakrabban másolnak
A copycat crime létezik, ugyanakkor a kriminológiai kutatásoknak nem régóta képezi a részét ez a tudományosan nehezen mérhető jelenség. A másolt bűncselekmény kategóriája olyasmi, amely Ray Surette professzor szerint napjainkban jelentős közérdeklődésnek örvend, de kevesén értik, hogy mi is valójában. A University of Central Florida professzora – aki a közelmúltban Copycat Crime and Copycat Criminals címmel publikált könyvet – régóta, többek közt rabokkal készített interjúkon keresztül igyekszik felmérni a jelenség előfordulásának gyakoriságát és jellemzőit. Kutatásai során arra jutott, hogy a felnőtt bűnelkövetőknek körülbelül negyede állítja, életében követett már el egy korábbi bűncselekményre mintázott bűncselekményt, erre pedig az esetek jelentős részében még kamaszkorukban volt példa. Úgy tűnik. hogy a fiatal korban elkövetett, lemásolt bűnesetek sok esetben a bűnözői életmódhoz szolgálnak ugródeszkaként.
Könyvében arról beszél, hogy több ok is van, amiért napjainkban érdemes a média által generált copycat crime-mal foglalkozni. Ezek közt szerepel, hogy a technológia fejlődésével folyamatos változásban van és egyre intenzívebb a média/közönség kapcsolat. A másik, hogy fiatalkorú bűnelkövetők esetén úgy tűnik, sok esetben jelentős szerepe van a médiának abban, hogy elindul az illető a bűnözés útján. A harmadik, hogy napjainkban a jelek szerint a copycat crime-ok száma nő. Ez utóbbiban például a közösségi médiában megosztott és lemásolt tartalmaknak jelentős szerepe van.
Ray Surette professzor az nlc-nek arról beszélt, hogy foglalkozik többek közt a nemek közti különbségekkel a copycat crime-on belül és egyik kutatásából az derült ki, hogy a másolt bűnözés sokkal gyakrabban fordult elő férfi rabok körében mint női rabok esetén.
Ez szerinte több tényezővel és néhány feltételezéssel magyarázható. Szerepet játszik benne a bűnözési magatartással kapcsolatos általános különbség a férfiak és nők közt. A férfiak ugyanis eleve gyakrabban követnek el bűncselekményeket és ebből kifolyólag, másolt bűncselekményeket is gyakrabban hajtanak végre. Ezen kívül a férfiak nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy bűnözői csoportokhoz csatlakozzanak, illetve csoportosan végrehajtott bűncselekményekben vegyenek részt. Ezek közül mindkettő olyan, ami valószínűsíti a másolt bűncselekmények elkövetését. A professzor megemlítette azt is, hogy szintén befolyásoló tényező lehet, hogy, beszámolóik alapján, a férfiak nagyobb arányban játszanak rendszeresen videojátékokkal. Bár – tette hozzá – az ilyen játékok és a bűncselekmények elkövetése közti összefüggések egyelőre tisztázatlanok.
Ray Surette rámutatott, arra is, hogy a bűnözői magatartások terén változások tapasztalhatók. Noha a nők és férfiak esetén a bűnelkövetés gyakorisága továbbra is eltérő, ez nemek közt rés ezen a téren egyre kisebb. A professzor szerinte ennek mentén a jövőben várhatóan a copycat crime elkövetésének gyakorisága terén is csökken majd a nemek közti különbség. A nők ebben a tekintetben tehát kezdik „beérni” férfi társaikat, ugyanakkor nem csak a gyakoriság, hanem a lemásolt bűncselekmények típusában is van különbség a nemek közt. A professzor kutatása szerint a férfiak hajlamosabbak szexuális és erőszakos bűncselekményeket lemásolni, mint a nők.
