A nádudvari asszony öröksége

Eldőlt, hogy mit kezd azzal a házzal a Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat, melyet egy nádudvari nő hagyott a szervezetre. Somogyi Piroska nagylelkű hagyatékából egy olyan kulcsos házat alakítanak ki, ahol az alapítvány nagy stressz alatt dolgozó kollégái és családtagjaik egy-egy hétre elvonulhatnak pihenni – tudta meg lapunk az alapítvány alapítójától. László Endre Márton hangsúlyozta, magától nem vásárolt volna ilyen célból ingatlant a szervezet, főleg nem költött volna adományt ilyesmire. A „csoda” révén hozzájuk került, jó állapotú ház sorsáról azonban szavazást tartottak és a kollégák egyöntetűen azt a felvetést támogatták, hogy alakítsanak ki belőle egy pihenésre alkalmas helyet. A rekreációs célú ház kialakítására vonatkozó terveket a minap kuratóriumi döntés is megerősítette.

(Fotó: gyermekrohamkocsi.hu)

Jó hely kikapcsolódásra

Nádudvar közel van Hajdúszoboszlóhoz, ahol termálfürdő működik, amit télen is fel lehet keresni, nyáron pedig helyben is működik a település szintén termálvizes strandja. Ezen kívül rengeteg természeti csoda található a környéken, például a Hortobágyi Nemzeti Park vagy Püspökladányban a Farkasszigeti Arborétum – mutatott rá László Endre Márton. Az alapító beszélt arról is, hogy a mai világban az elhívatott, magas színvonalon dolgozó egészségügyi dolgozó nagy kincs, így a Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat is igyekszik megtartani a kollégákat a gyermekmentőknél. Ennek a törekvésnek egyik eleme, hogy szeretné segíteni őket a pihenésben. A józsefvárosi mentőállomáson például – melyet a Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat Közhasznú Alapítvány vásárolt meg, újított fel, rendezett be és ajánlott fel az Országos Mentőszolgálatnak 2017-ben – az alagsorban működik egy konditerem és egy szauna is rekreációs céllal.

A bejegyzést a szervezet június elsején tette ki Facebook oldalára azzal kapcsolatban, hogy egy Somogyi Piroska nevű hölgy, akivel nem álltak korábban semmilyen kapcsolatban, végrendeletében a Szent Márton Gyermekmentő Szolgálatra hagyta alig ötven négyzetméteres vályogházát a Hajdú-Bihar megyei Nádudvaron. Azt írták, a nőnek nem volt gyereke, és férje sem. A nádudvari TSZ-ben (mezőgazdasági termelőszövetkezetben) dolgozott növénygondozóként nyugdíjazásáig. 82 évesen hunyt el 2021. december 12-én a debreceni kórházban.

A posztban arról is beszéltek, hogy ilyesmi még sohasem fordult elő velük és a különös ajándékban részesülni nagyon furcsa érzés, de egyben nagyon megtisztelő is. A házikó kertjében található virágokból az alapítvány munkatársai csokrot kötöttek és kivitték az asszony sírjára.

A poszt óta eltelt időben sem kerültek közelebb az alapítvány munkatársai ahhoz, hogy mi lehetett az oka annak, hogy ők jutottak az asszony eszébe, az azonban kiderült, hogy a végrendelet már három évvel Somogyi Piroska halála előtt elkészült. László Endre Márton elmondta, elképzelhető, hogy a hölgy, aki utolsó éveiben sokat betegeskedett, a debreceni kórházban töltött ideje alatt találkozott az alapítvány helyi rohamkocsijával vagy munkatársaival. A másik elmélet, hogy közvetve, talán egy barátjának a családjában segített egy kisgyereken az alapítvány és ez hagyhatott benne mély nyomot. Biztosat azonban nem lehet tudni.   

A bejegyzést néhány nap alatt 11 ezren osztották meg és több ezren kommentelték. Közülük sokan azt írták, a történet megríkatta őket és visszaadta az emberiségbe vetett hitüket.  Volt, aki arról számolt be, hogy ismerte az asszonyt, aki jó ember volt és nagyon szerette a gyerekeket. A történetet a sajtó is felkapta és a 8600 lakosú Nádudvaron is híre ment a rendkívüli nagylelkűségnek. A hétvégén az nlc.hu újságírója is meglátogatta a várost, – mely anno a Vörös Csillag termelőszövetkezetnek volt az otthona és mintagazdaságként működött –  és azt tapasztalta, hogy bár kevesen ismerték személyesen életében, immáron mindenki tud Somogyi Piroska nagylelkűségéről. A szomszédok a kertek végében, a boltban, de még a kocsmában is telefonjuk képernyőjén mutogatták az idős hölgy képét és kérdezgették egymástól, hogy van-e olyan, aki személyesen ismerte.

A Facebookon közzétett bejegyzésből értesült a történetről Maczik Erika, Nádudvar polgármestere is, aki az nlc-nek elmondta, ő ismerte Somogyi Piroskát. Bár nem találkoztak személyesen, többször is beszéltek telefonon és az idős nő a helyi szociális szolgáltató központ gondozásában állt, házi segítségnyújtásban részesült. Többszöri csípőműtéten esett át és utolsó éveiben nagyon nehezére esett a mozgás, ami jelentősen rontott az életminőségén. Amikor kérte, a központ munkatársai levágták nála a füvet, vagy kisebb-nagyobb javításokat végeztek el a ház körül.

Somogyi Piroska tősgyökeres nádudvari volt, a településen született és ott élte le a teljes életét. Bár férje és gyerekei nem voltak, volt legalább egy testvére. A TSZ-ben kemény fizikai munkát végzett hosszú éveken át, ami vélhetően egészségének romlásában is szerepet játszott.

A polgármester jelezte, nagyon örülne annak, ha a gyermekmentő szolgálat valóban pihenőházat alakítana ki idővel az ingatlanból, hiszen akkor lehetne tudni, hogy új tulajdonosai valóban vigyáznak az idős nő örökségére. Hozzátette, szívmelengetőnek tartja Piroska néni történetét és örül, hogy az eset Nádudvaron történt. Maczik Erika szerint nagyon megható, hogy volt olyan ember, vannak olyan emberek, akik úgy gondolják, fontos, hogy amit maguk után hagynak, valamilyen célt szolgáljon, valakin segítsen.

– tette hozzá a polgármester.

Nehéz felfejteni utólag, milyen ember is lehetett Somogyi Piroska, de személyiségének, életének néhány apró részletéről meséltek azok, akik az utolsó időszakban a legközelebb állhattak az asszonyhoz. A Nádudvari Szociális Szolgáltató Központ két gondozója, Hódosiné Dobi Mariann és Varga Eszter az utolsó öt évben naponta olykor több alkalommal is meglátogatták és jó szívvel emlékeznek vissza Piroska nénire, aki mindig szívesen fogadta őket.

Arról beszéltek, hogy nagyon aranyos néni volt, de valóban roppant magányos. Nem voltak háziállatai sem. Rendszerető és precíz ember volt, minden mindig rendben volt körülötte a kerttől kezdve a lakáson át a ruhákig, amit hordott. Amíg fizikailag képes volt rá, rengeteg virágot ültetett a kertjében. Szeretett főzni, hímezni, szerette a magyar nótákat és a keresztrejtvényeket. A tévében is a zenés műsorok és a sportjátékok kötötték le a leginkább. A legjobban annak örült, ha valamilyen káposztás étel volt ebédre, azokat ugyanis sós és édes formában is roppant mód kedvelte és a savanyúságoknak is nagy barátja volt. A gondozók úgy tudják, hogy egy ideig a vágóhídon is dolgozott, de Piroska nem mesélt sokat a múltjáról. Utolsó alkalommal két héttel a halála előtt látták, éppen kint voltak nála, amikor rosszul lett és elvitték a mentők a debreceni kórházba.