nlc.hu
Aktuális

Egy Hét a Csillagok Alatt - csillagászati programajánló

Nézz az ég felé: itt az ideje beleszeretni a csillagászatba

Augusztusban szabad szemmel gyönyörködhetünk a hullócsillagokban, de az égbolt megannyi csodát rejt még, ezek felfedezésében segít egy több mint tíz napig tartó magyarországi program, aminek egyik kitalálójával is beszélgettünk.

Étienne Klein francia fizikus nemrég alaposan megviccelte a világot, közzétett ugyanis egy felvételt, amiről azt állította, hogy azt a James Webb űrtávcső készítette, a Proxima Centauiról, a Naphoz legközelebbi csillagról. A kép azonban nem erről az égitestről készült, hanem egy kolbászkarikáról. Voltak, akik átláttak a szitán, de sokan megosztották a bejegyzését, mit sem sejtve az átverésről. Klein néhány napon belül mindenesetre lerántotta a leplet a „csodás felvételről” és elnézést kért a trollkodás miatt. „Bocsánatot szeretnék kérni az átverés miatt, amely talán megbotránkozást okozott. Ennek célja pusztán annyi volt, hogy felhívja a figyelmet arra, óvatosan kell bánni a hatásosnak tűnő képekkel” – írta a férfi.

Ez valóban egy fontos lecke, de nem csoda, hogy annyian ráharaptak a csalira, talán nem túlzás kijelenteni, hogy a világűr, a csillagok kortól, nemtől, születési helytől függetlenül mindenkit lenyűgöznek valamilyen mértékben és formában, ez pedig azt jelenti, hogy szívesen olvasunk arról, hogy éppen mik a legújabb hírek, hogy éppen hol tart most az űrutazás, hogy valóban találtak-e vizet Marson, hogy valóban van-e olyan aszteroida, ami veszélyezteti a földi életet, érdeklődve nézzük a legelső felvételeket a galaxisunk középpontjában található szupernagy tömegű fekete lyukról, vagy éppen a bolygóegyüttállásról, ami közel ezer évente fordul elő, és a sort tovább lehetne folytatni.

Meteor az égbolton Nógrádmegyer közeléből fotózva 2021. augusztus 12-én éjjel.

Meteor az égbolton Nógrádmegyer közeléből fotózva 2021. augusztus 12-én éjjel. A Perseidák az egyik legismertebb, sűrű csillaghullást előidéző meteorraj. A raj sok apró porszemcséből áll, amelyek a földi légkörben nagy sebességük következtében felhevülnek és elégnek (Fotó: MTI/Komka Péter)

Perseidák? Hát, persze!

Mindeközben vágyunk a valós élményekre is, fel-felpillantunk az éjszakai égboltra, amin – hogyha éppen nem tartózkodunk egy, a fényszennyezés által különösen érintett területen –, akkor gyönyörködünk a különböző konstellációkban azon merengve, hogy az a mozgó kis pont ott egy műhold, vagy éppen egy hullócsillagot láttunk elsuhanni. Utóbbiaknak egyébként éppen szezonja van, és talán ez az olyan rendszeresen visszatérő csillagászati jelenség, ami a legtöbb embert megmozgatja a világon. Igen, a Perseidákról van szó.

A Perseidák meteorraj minden évben július közepén éri el a Földet, és egészen augusztus második feléig megfigyelhető, és nem kell hozzá távcső, hogy gyönyörködhessünk a hullócsillagokban, azok – ha a körülmények megfelelőek – szabad szemmel is láthatók. A tetőzés általában augusztus közepe előtt szokott történni, ilyenkor akár kétpercenként is látni egy-egy meteoritot. A Perseidák szülőobjektuma a felfedezőiről elnevezett 109P/Swift-Tuttle üstökös, amely elnyújtott ellipszis pályán kering a Nap körül, és ami legutóbb 1992-ben járt Nap-közelben.

A C/2020 F3 (NEOWISE) üstökös a hajnali égen Salgótarjánból fotózva 2020. július 10-én

A C/2020 F3 (NEOWISE) üstökös a hajnali égen Salgótarjánból fotózva 2020. július 10-én (Fotó: MTI/Komka Péter)

Az európai kultúrkörben Szent Lőrinc történetében kapott jelentős szerepet a Perseidák meteorraj. A rómaiak által üldözött mártírt a hagyomány szerint 258. augusztus 10-én ítélték halálra a rómaiak, a máglyán azonban egyetlen hangot sem hallatott, csak a könnyei hullottak, a néphagyomány így kapcsolta össze az évnek ugyanezen szakaszában visszatérő égi fényeket az ókeresztény történettel, és nevezte el a Perseidákat Szent Lőrinc könnyeinek, olvasható a Svábhegyi Csillagvizsgáló ismertetőjében. Itt tesznek említést arról is, hogy a Perseidák forrása lassan fogy, igaz, nem kell amiatt aggódni, hogy az elkövetkezendő években ne lenne mit csodálni. 

Természetesen azt is megtehetjük, hogy fogunk egy pokrócot, és azt valahol leterítjük a szabad ég alatt, a város fényeitől távolabb elkezdjük kémlelni az éjszakai eget, de kihasználva azt, hogy ilyenkor sokan fordulnak a csillagok felé, az amatőr csillagászok, illetve azok, akiknek ez a szakmájuk, különböző programokkal várják az érdeklődőket. Három éve indult például az Egy Hét a Csillagok Alatt című rendezvénysorozat, ami két szegedi csillagász, dr. Barna Barnabás, a Szegedi Tudományegyetem munkatársa, a Csillagvizsgáló blog szerkesztője és Ordasi András szabadúszó csillagász, tudománykommunikátor, a Chillagász Brand kreatív igazgatója fejéből pattant ki egy baráti beszélgetés során egyikük nappalijában.

Ehhez a kezdeményezéshez, aminek a létrehozói szerint az a célja, hogy a laikusok számára is megmutassák az ég csodáit és az amatőr csillagászat lehetőségeit, illetve, hogy összefogják a bemutatóhelyeket és az amatőr csillagászokat, évről évre egyre többen csatlakoztak. Az idei évben, amikor egy hét valójában tíz napból fog állni, hiszen augusztus ötödikétől augusztus tizenegyedikéig tart a rendezvénysorozat, több tucat helyszínen lesznek programok a nagyobb csillagvizsgálóktól kezdve a könyvtári előadásokon keresztül a kisebb településeken, amatőr csillagászok által szervezett programokig, sőt, határon túli résztvevő is van a Csallóközi Észlelők Baráti Társasága képviseletében. Hogy mekkora az érdeklődés, azt jól mutatja az is, hogy vannak helyszínek, ahol már minden hely betelt az éjszakai programokra. 

Út a csillagokba!

Mint olyan sok minden mást, a csillagászatot sem lehet elég korán elkezdeni, Rózsahegyi Márton, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont projektmenedzsere szerint ötéves korban már bátran lehet rövidebb programokra vinni a gyerekeket, akik a tudásukat majd tovább bővíthetik olyan könyvekkel, amik közül talán néhány a szülőknek is megvan még gyermekkorukból, mint az Ég és Föld képes gyermekenciklopédia, az interneten több olyan oldal is van, ami hiteles és informatív forrásnak számít, és a kamaszok vagy a felnőttek több tematikus podcast és Youtube-csatorna közül is válogathatnak.

És mi a helyzet, ha valaki komolyabban gondolja, távcső nélkül nincs értelme ennek a hobbinak?  Nem feltétlenül, a csillagászat elég szerteágazó tudomány, de ha valaki mégis beruházna egy ilyen eszközre akkor – mint megtudtuk – vannak olyan tanfolyamok, ahol segítenek a kezdeti lépésekben, például, hogy miként kell összeszerelni egy távcsövet, hogyan kell megtalálni az első célpontokat. De persze a Galilei-élményt, vagyis amikor az ember először pillant bele egy távcsőbe, másként is meg lehet élni, van, aki például egészen addig várt vele, amíg csillagász nem lett, és akkor már hozzáférhetett olyan komoly eszközökhöz, amelyekkel csak az intézmények rendelkeznek. 

Szerencsére azért vannak szabad szemmel is megfigyelhető jelenségek, ilyenek az olyan meteoritrajok, mint például a korábban említett Perseidák vagy egyes üstökösök, ilyen volt két évvel ezelőtt a C/2020 F3 (NEOWISE)-üstökös, 1997-ben pedig a Hale–Bopp-üstökös, amit még városi fények mellett is látni lehetett. 

Minél látványosabb egy égi esemény, sajnos annál ritkább az előfordulása

– tudtuk meg dr. Barna Barnabástól, aki elmondta, az elkövetkezendő időszakban érdemes nemcsak a hullócsillagokat keresni az égen, a Jupiter és a Szaturnusz is látható a kora esti égbolton, és egészen őszig, télig így is lesz.

Ő maga egyébként leginkább azt várja, hogy felrobbanjon egy csillag a galaxisunkban, ugyanis a szupernóvák kutatása a szakterülete. „Négyszáz éve nem volt példa arra, hogy a mi galaxisunkban robbant volna fel egy csillag, pedig ez 50-100 évente meg szokott történni, szóval időszerű lenne, és nagyon várjuk, hogy az én szakterületem is megtalálja a Szent Grálját, hiszen nagyon sok kérdésre tudnánk választ kapni” – tette hozzá.

Ha már megfigyelésekről van szó, akkor felmerül az a kérdés is, hogy a fényszennyezés mint probléma mennyire befolyásolja a csillagászok munkáját. Ugyan nekünk, akik városokban lakunk, lehet, hogy utaznunk kell egy kicsit, akinek autója van, az például meglátogathatja a Magyar Csillagászati Egyesület lovasberényi Csillagtanyáját, de általában a nagyobb obszervatóriumok kellő távolságra vannak a nyüzsgő városoktól ahhoz, hogy ez ne okozzon problémát.

Egy Hét a Csillagok Alatt programsorozat egyik kitalálója, dr. Barna Barnabás.

Egy Hét a Csillagok Alatt programsorozat egyik kitalálója, dr. Barna Barnabás (Fotó: Positive Adamsky/Tuba Zoltán)

Ez persze nem jelenti azt, hogy a szakmának ne lennének meg a maga kihívásai. „Ami számunkra gondot jelent, az a műholdak gyorsan növekvő száma köszönhetően például olyan projektek, mint az Elon Musk nevével fémjelzett Starlink. Most közel 5000 műhold kering a Föld körül, és sajnos vannak olyan projektek, amik emiatt ugyan még nem lehetetlenültek el, de amelyeknél hátráltatják a haladást, és akár olyan kutatásokról is szó lehet, gondolok itt az aszteroida-megfigyelésre, amit az emberiség szempontjából azért fontos lenne. Ugyan voltak próbálkozások, hogy felhívjuk erre a figyelmet, de a csillagászat lobbiereje kicsi, és valahol persze érthető, hogy az emberiségnek most nem az a legnagyobb probléma, hogy megóvja a csillagos eget, a terjeszkedés pedig vélhetően addig folytatódni, amíg valami komoly baj nem lesz a nagy műholdhálózatokkal.”

Persze mindez nem jelenti azt, hogy az űrkutatásra ferde szemmel néznének a csillagászok, sőt. „Nagyon vékony a határmezsgye az űrkutatás és klasszikus csillagászat között, bár van, aki élesebben szeretné elválasztani a két területet, mégpedig úgy, hogy ami a Naprendszeren belül van az űrkutatás asztala, ami azon kívül van, az csillagászat. Hozzátenném, minket nagyon is érdekel az űrkutatás, s megkockáztatom, kicsit értünk is hozzá, és szívesen mesélünk is róla. Arról nem beszélve, hogy a mi tudományunk szempontjából milyen fontosak az olyan űrtávcsövek, mint a Hubble vagy a  James Webb űrtávcső, amiket az űrügynökségek működtetnek, ezek nélkül elképzelhetetlen az élvonalbeli tudomány, és mi, csillagászok is pályázhatunk távcsőidőre. Kollégám, Szalai Tamás nyert is ilyen pályázaton, és nekünk is lesz majd lehetőségünk elemezni az adatait. A két terület így kéz a kézben halad előre, mi pedig nagyon lelkesek vagyunk amiatt, ahogyan az űrutazás fejlődik.”

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése