Patrick Poivre d’Arvor több évtizeden keresztül Franciaország egyik legkedveltebb műsorvezetője volt. A PPDA-ként ismertté vált férfi hangján generációk nőttek fel, és az volt róla az általános benyomás, hogy intelligens, humoros és végtelenül sármos. Több mint 30 éves pályafutása során 4500 műsorban szerepelt, ezzel a világ egyik leghosszabb ideig képernyőn lévő bemondója volt. Ám az immáron 75 éves nyugdíjas híresség imidzse egyre inkább szertefoszlik, miután ő lehet az országot elért MeToo-mozgalom első „áldozata”.
2021 óta több mint 20 nő vádolta meg azzal, hogy 1981 és 2018 között megerőszakolta vagy szexuálisan zaklatta őket. Noha PPDA tagadja a vádakat, egymás után kerülnek elő történetek arról, hogyan élt vissza a személyét övező kultusszal, pénzével és kapcsolataival, hogy megszerezze, amit akar, és ne legyenek következményei tetteinek. Legalábbis eddig.
Fotó: AFP
A vádak azután kezdtek alakot ölteni, hogy a jelenleg 39 éves Florence Porcel írónő 2021 februárjában elsőként jelentette fel Poivre d’Arvort, mondván, hogy 2004-ben és 2009-ben megerőszakolta – írta a Szabad Európa az AP beszámolója alapján.
Néhány héttel Porcel panasza után, az eddigi vádakkal kapcsolatos egyetlen interjújában Poivre d’Arvor elismerte, hogy voltak „apró nyakcsókok, néha apró bókok, néha egy kis elbájolás vagy csábítás” – olyan dolgok, amelyeket szerinte már nem fogadnak el a fiatalabb generációk. Azt azonban nyomatékosította, hogy
soha életemben nem mentem bele olyan kapcsolatba, amely ne lett volna konszenzusos.
Ironikus módon nyilatkozata olaj volt a tűzre, cinikus védekezését hallva ugyanis nagyon sokan, akik évtizedek óta hordozták magukban a férfi által okozott traumákat, úgy döntöttek, rendőrséghez fordulnak. Az érintettnek csak egy része ismerte egymást korábbról, az elmúlt hónapokban azonban a nőkből nagyon szoros, egymást támogató közösség alakult, mely azt hirdeti, bármi is jön ezek után, már nem félnek a PPDA-ként ismert férfitől. A férfi időközben beperelte 16 vádlóját és az egyik francia újságot is, amely beszámolt az állításokról.
Az érintett nők egyike Hélène Devynck, aki azt állítja, Poivre d’Arvor 1993-ban megerőszakolta, amikor az asszisztenseként dolgozott a TF1-nél (Télévision Française 1), egy vezető európai műsorszolgáltatónál. Az asszony Büntetlenség címmel könyvet írt, mely a Poivre d’Arvor elleni vádakat vizsgálja, és elítéli a történelmileg laza francia hozzáállást a témához. Kötetében felteszi a kérdést, hogy a MeToo-mozgalomnak miért volt ilyen korlátozott a hatása Franciaországban és hogyan lehetséges, hogy
a hírnév egy bizonyos fokán még egyetlen francia férfit sem ítéltek el szexuális visszaélésért.
A francia média jelentése szerint hivatalosan több mint húsz nő nyújtott be jogi panaszt, bár vádemelés nem történt. Hélène Devynck azonban azt állítja, könyvéhez több mint hatvan nővel beszélt, akik az évtizedek során mind áldozatai voltak valamilyen formában PPDA szexuális étvágyának, gátlástalanságának és a rendszernek, mely védte.
Az Associated Pressnek adott interjúban Devynck azt mondta, könyvének az a lényege, hogy „megmutassa, hogyan építették fel, szilárdították meg és tartják fenn ezt a büntetlenséget. És amióta kiálltunk (…), a büntetlenség azóta is fennáll”.
Gyakornok, újságíró, pincérnő, írónő
Az érintettek beszámolóiból egyértelműen kirajzolódik, hogy PPDA nagyjából ugyanazokat az eszközöket vetette be, amikor kiszemelt magának egy áldozatot. Rendszerint felajánlotta nekik, hogy nézzék meg a 20 Heures-t a televízió stúdiójában, majd behívta őket az irodájába.
Sok esetben azt a benyomást keltette, hogy szakmailag jónak, tehetségesnek tartja őket, majd az irodájában, a szállodai szobában vagy a házában egyedül maradva velük rájuk vetette magát.
Az érintettek palettája rendkívül széles: van köztük olyan, aki még csak 16 volt, amikor a vonaton találkozott a férfival, majd a nagynevű bemondó elhívta a házába és a pincébe erőszakkal megcsókolta; de olyan aspiráló szerző is, aki az írásaival kapcsolatban írásban vette fel vele a kapcsolatot, első találkozásukkor azonban erőszak áldozata lett. Van köztük olyan, aki PPDA gyakornoka volt, és azt állítja, egy szakmai úton lett a férfi áldozata. Egy újságírónő elmondása szerint azért fordult a széles körben tisztelt férfihoz, mert anorexiában szenvedett, és többet szeretett volna megtudni arról a táplálkozási zavarokkal küzdők számára létrehozott intézményről, melyet PPDA alapított, miután szintén anorexiában szenvedő lánya öngyilkos lett. Egy Svájcban élő erotikus novellákat író nő arról számolt be, hogy spontán elkezdett önkielégítést végezni előtte a férfi, amikor szakmai beszélgetésre hívta őt be az irodájába.
Mindannyiukat megrázták a történtek, és sokuknál olyan traumát okozott, ami miatt évtizedeken keresztül súlyos önértékelési válságba kerültek. Magukat hibáztatták, és akik beszéltek a történtekről, azt tapasztalták, hogy nem hisznek nekik, vagy őket tartják felelősnek.
Poivre d’Arvor tagadja a szexuális bűnöket, azt állítja, vádlói egy részét nem ismeri, vagy nem emlékszik rájuk, és kitart amellett, hogy, akivel volt kapcsolata, azzal mindenfajta érintkezés kölcsönös beleegyezésen alapult.
A nyomozás folyamatban van
Noha a Florence Porcel feljelentése nyomán indult ügy bizonyítékok híján vádemelés nélkül lezárult, a nő újabb panaszt nyújtott be, ami arra késztette a bírót, hogy újraindítsa a bírósági vizsgálatot. Bár a rendőrséghez és médiához forduló nők legtöbb állítása már túl régi ahhoz, hogy azok alapján vádat emeljenek a hajdani bemondó ellen, a nanterre-i ügyészség közölte, hogy a nyomozásba több más, a közelmúltban felhozott vádat is bevontak.
Franciaországban a nemi erőszak vagy erőszakkísérlet állítólagos áldozatainak mindössze 12 százaléka tesz feljelentést – és ezeknek az eseteknek csak kis hányada jut el a tárgyalásig a francia kormány statisztikái szerint – számolt be az AP. A francia belügyminisztérium ugyanakkor közölte, hogy 2021-ben 33 százalékkal nőtt a rendőrségen jelentett szexuális zaklatási panaszok száma, ami részben a Me Too mozgalomnak tulajdonítható, amely arra készteti a nőket, hogy a nyilvánosság elé álljanak a múltjukban történt incidensekkel.
