Mutatjuk a telefonos csalók legújabb trükkjét – És azt is, hogyan védekezz ellene!

A telefonos csalók így a karácsony közeledtével igencsak beindultak, úgyhogy érdemes résen lenni.

Debreceni Andrea

2022. December 18.

Fejétől bűzlik a hal, tartja a mondás, és az utóbbi időben nagyon is átéreztem ezt a helyzetet, mert több ízben is kerestek a telefonos csalók, hozzátenném, körülbelül egy másodperc alatt kiderült, hogy mi a helyzet – erről majd később –, de kíváncsi voltam, hová fut ki az egész, mondhatnánk, emberkísérletet végeztem, hogy pontosan tudjak beszámolni a tapasztalatokról. Kedélyesen elcsevegtem velük, végig hallgattam a sztorijukat, a megfelelő részeknél teljes kétségbeesést színleltem, majd amikor elérkeztünk az érdemi részhez a pénzmozgásokról, akkor egy jól irányzott keresztkérdéssel betaláltam, így végül rám vágták a telefont. Azt hittem, hogy a ’90-es évekkel véget értek az ilyen jellegű próbálkozások, de úgy tűnik, hogy most aktuálisabb, mint valaha, szóval jöjjenek a tapasztalataim, hogy együtt védjük ki a lehúzást.

A fedősztori

Sokan vagyunk, akik titkosított számot nem veszünk fel, és egyébként is, a bankok mindig hangsúlyozzák, hogy nem ilyen számról keresnek minket, így amikor a számkijelzés egy teljesen hétköznapi elérhetőséget mutatott, nyilván gyanútlanul felvettem a telefont. Emberünk bemutatkozott (nekem nem szokásom, és meg sem kérdezte, kivel beszél – 1. hiba), elárulta, hogy az egyik banktól telefonál, és még azt is kilátásba helyezte, hogy a beszélgetést rögzíti, bár arra, hogy ezt milyen formában lehet elérni a későbbiekben, arra nem tért ki, sem az adatvédelemre. (2. hiba) Mindeközben a háttérből forgalom zaja szűrődött be, pedig tapasztalatom szerint az ügyfélszolgálatok már-már fülsiketítő csendben dolgoznak, sokszor abban sem vagyok biztos, hogy van a vonal másik végén valaki, mert még a levegővételét sem lehet hallani. (3. hiba)

fotó: getty images

Ezután elmondta, hogy az én számlámról (persze a számlaszámomat nem tudta – 4. hiba) érkezett egy nagyobb összegű utalás – 200, 300, 500 ezer forint környékéről – egy, a bank által letiltott számlaszámra, és kérte, hogy erősítsem meg abban, hogy nem én utaltam. (5. hiba) Arra hivatkozva, hogy adathalászat történt, kilátásba helyezte, hogy törlik a tranzakciót, ehhez azonban zárolják a bankszámlámat egy időre (6. hiba), és nyilván szükség van hozzá a személyes adataimra, mint név, a bankkártya száma. (7. hiba) Persze az ügyintéző nem kérhet ilyesmit, ezért biztosított arról, hogy a sípszó átkapcsol egy teljesen védett rendszerbe, ahol ezeket megadhatom, utána automatikusan visszakapcsolnak a hívó félhez. (8. hiba)

A továbbiakat nem kell magyarázni, az adatok ismeretében gyakorlatilag az utolsó fillért is leemelte volna a számlámról, de ha még ezek után is van olyan, aki bizonytalan, annak ajánlom figyelmébe a következő videót – főleg az utolsó néhány másodpercet.

Hogy mennyire amatőr az, amit csinálnak, már rögtön abból leszűrhető, hogy:

Milyen a beszédstílus. A sok gyakorlás ellenére is azonnal kiszúrható, hogy átveréssel van dolgunk, hiányoznak azok a tartalmi elemek, amik egy ilyen beszélgetésre jellemzőek, és a szofisztikált stílusnak is híján vannak a telefonálók.
Semmilyen adatunkat nem ismerik, még a nevünket sem, hogy egyáltalán rákérdezzenek, a megfelelő emberrel beszélnek-e.
Engem az OTP Bank nevében hívtak, holott a számlámat nem is ott vezetem. Ergo, honnan tudhatná az OTP ügyfélszolgálat a telefonszámom? Egyetlen utalásban sem kell feltüntetni…
Egy bank SOSEM kér személyes adatokat, pláne nem zárol ok nélkül. Amikor ilyesmi felmerül, akkor a személyes ügyfélszolgálatot szokták javasolni, nem telefonon intézkednek. A GDPR törvény életbe lépése óta még inkább szabályozva van az adatszolgáltatás, szóval gyanús, ha valaki ezzel együtt is ilyesmit kér.
Olyan, hogy tiltott bankszámla nem létezik. Zárolás van, amikor a pénzmozgást valamilyen oknál fogva felfüggesztik, illetve bizonyos esetekben technikai számlaszámot használnak (például hitelek esetén), de tiltott számla nincs.
Nem utolsó sorban pedig az ember csak emlékszik arra, ha ekkora összeget elutal, nem?

A fenti példa csak egy a különböző háttértörténetek közül, a Miskolci Rendőrkapitányság illetékesei még tavasszal arra figyelmeztettek, hogy egyes esetekben az áldozatokat arra kérték, hogy egy bizonyos alkalmazást telepítsenek a számítógépükre, mobiljukra, amin keresztül hozzáfértek a számlákon található pénzhez, végül ezeket a programokat gyorsan le is töröltették az átverés után, hogy nyoma se maradjon az egésznek.

Scam, vishing, smishing és társai

Olyan sok csalástípus létezik ezen a műfajon belül, hogy már mind külön elnevezést kaptak. Scamnek nevezzük, amikor nem szól bele senki a telefonba, vagy egy géphang próbál minket minél tovább hívásban tartani, miközben adathalászat zajlik a háttérben, ez alatt az idő alatt fel tudják törni az e-mail fiókot, a közösségi média fiókjainkat, és a bankszámlát is, ha elég hosszan tart a hívás. Onnan lehet felismerni, hogy jellemzően külföldi számot használnak, tehát ha nem vársz hívást a gazdag amerikai nagybácsitól, akkor jobb, ha fel sem veszed.

Ennek egy másik alfaja a one ring scam, vagy wangiri (ez az elnevezés a Japánból ered, innen gyűrűzött be a köztudatba) azaz az egy csörgetéses csalás, ilyenkor azzal a szándékkal érkezik hívás, hogy az áldozat visszahívást indítson, ennek költségéből pedig a csalók profitálnak. A one ring scamek szintén nemzetközi hívások elsősorban, és bizonyos esetekben előfordul, hogy hangpostaüzenet hagynak a tettesek, ettől ugyanis úgy tűnhet, hogy valóban fontos ügyben telefonáltak, ezzel elhúzzák a mézesmadzagot a gyanútlan telefonáló előtt, aki belesétál a csapdába.

A vishing olyan hívásokat foglal magában, amik valamilyen cselekvésre ösztönzik az áldozatot. Tipikus esete, amikor hivatalos személynek – jelen esetben banki alkalmazottnak – adják ki magukat a tettesek, hogy a bizalmat elnyerjék, és közben meggyőzik az áldozatukat, hogy személyes adatokra vagy pénz utalására van szükség. Itt a pánikra és az azt követő gyors döntésre alapoznak, ami lehet utalás, vagy hívás közben információmegosztás is, mindkettő kellemetlen következményekkel jár.

Végül, de nem utolsó sorban a smishinget más néven SMS-adathalászatnak is nevezhetjük, ez esetben a csalók szöveges üzenetben próbálkoznak be az embernél, legtöbbször olyan hivatkozásokat küldenek, amik kártékony programokkal fertőzik meg az eszközünket – erről azonban az áldozatok többségének fogalma sincs.

Védd be magad!

Igen csekély az esély arra, hogy az elkövetőket fülön csípik, ennek ellenére érdemes megtenni a feljelentést egy ilyen hívás után, főleg, ha a videóhoz hasonlóan rögzítjük a beszélgetést. Emellett egyéb lehetőségek is vannak. Az első – amit nem tudunk eléggé szájba rágni –, hogy soha ne add meg a bankkártya vagy a netbank belépésed adatait, ellenkező esetben a csalók kezére játszol. Ne telepíts semmilyen alkalmazást se a számítógépre, se a mobilra egy telefonhívás alapján. Csak a bank saját applikációját, netes elérhetőségét használd, ha ezekben változás áll be, azt minden esetben hetekkel korábban jelzik neked postai úton és e-mailben, illetve az infókat a hivatalos csatornáikon is kommunikálják.

fotó: getty images

Ha a telefonáláskor nem a saját bankod ügyintézőjeként mutatkozik be a hívófél, az már gyanús, és ha még azt is mondja, hogy a későbbiekben átkapcsol oda, az ne tévesszen meg. Honnan is tudná, melyik helyen vezeted a pénzügyeidet? Szintén kezeld fenntartással, ha azt próbálják elhitetni, hogy a bank biztonsági rendszerén akadtál fenn egy utalással, ez alapból butaság, ha kétséged van, hogy az utalásoddal mi történt, akkor a netbankban nézz utána.

Ha mégis valamilyen oknál fogva bedőltél a visszaélésnek, akkor a bankkártya letiltásáról azonnal gondoskodj, a pénzintézeteknél erre külön vonalon van lehetőség, ezt szintén a hivatalos weboldalról tudod kinézni, illetve egyes netbankok is elérhető ez a funkció.

Furcsa, külföldi telefonszámokat sose hívj vissza! Ha bizonytalan vagy, érdemes az adott telefonszámra rákeresni, több olyan gyűjtőhely is fellelhető a neten, ahol ezeket a telefonszámokat jegyzik.

Ami pedig a mobilodat illeti, a legújabb készülékeken már beállítható a spam hívás szűrése, ha van rá lehetőséged, élj vele, ahogyan érdemes valamilyen vírusirtót telepíteni a mobilra is, ami megakadályozza a kártékony alkalmazások működésbe lépését. Védd a digitális adataidat, legalább úgy, mint amikor reggelente kulcsra zárod a lakás bejárati ajtaját!