A nyári hőségek és szárazság idején a Velencei-tó vízszintje sorra döntötte a negatív rekordokat, hatvan centiméter alatt is járt, és bár azóta csapadékosabb hónapokon vagyunk túl, az ideális helyzettől még mindig távol állunk.
A vízgyűjtő területeken lehulló csapadék a nagy folyóink szempontjából a meghatározó, és nem az, ami Magyarország területén esik. Eszerint pedig a kelet-európai országokban és a hegyekben, tehát főleg a kárpátaljai vízgyűjtő területeken esik több csapadék most és a következő napokban
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője, Siklós Gabriella szerint emiatt egyelőre csak a kisebb folyókon várható jelentős vízszintemelkedés – írja az infostart.
Turisták a Velencei-tónál tavaly januárban (Fotó: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre )
Fontos különbség, hogy hó vagy eső formájában érkezik a vízgyűjtő területeken a csapadék, mert ha havazásként, a hó a vízgyűjtő területeken tovább fennmarad.
A vízemelkedés már a Balaton és a Velencei-tó vízszintjén is meglátszik, szeptember óta a tavaink vize 20 centiméterrel lett magasabb. Ez annak köszönhető, hogy novemberben, decemberben már nem volt annyira száraz a vízgyűjtő terület, és az érkező csapadék le tudott folyni a tavakba. A Velencei-tónak tavaszra nagyjából 160 centis vízszintre lenne szüksége ahhoz, hogy a vízállása ismét egészségesnek legyen mondható, és a jelenlegi 80 centiméterével ettől sajnos még távol állunk. Hangsúlyozta: az ideális vízszint elérése csak abban az esetben lehetséges, ha a most következő hónapokban májusig az átlagosnál minden egyes hónap jóval csapadékosabb lesz.
