nlc.hu
Aktuális

A Last of Us zombigombája jó lehet a cukorbetegségre

A cukorbetegségen is segíthet a Last of Us parazita gombája

Az HBO népszerű posztapokaliptikus horrorsorozatában egy valóban létező gombafajta, a Cordyceps támadja meg az emberiséget, és csinál öntudatlan őrjöngő zombit a lakosság jelentős százalékából. Bár a Cordyceps tényleg képes hasonlóra, azért efféle eseményektől egyelőre nem kell tartanunk.

A Cordyceps gombanemzetséget Elias Magnus Fries, a legendás svéd mikológus (avagy gombatudós) nevezte el így 1818-ban; a kifejezés az ógörög cordyle (κορδύλη), azaz kb. bunkó (mármint abban az értelemben, hogy: hosszú, durván megmunkált fadarab) és a latin caput/-ceps, azaz fej szó kombinálásával jött létre, vagyis nagyjából azt jelenti, hogy bunkósfejű. Az Oxford English Dictionary magyarázata szerint „e gombák termőtestének megjelenése erősen emlékeztet egy bunkósbotéra”, és valóban ezzel nehéz is lenne vitába szállni. A Cordyceps nemzetségnek egyébként több mint 400 faja van, és a világ minden táján megtalálhatóak az erdőkben.

A The Last of Us videojáték (aki esetleg nem tudná: ez alapján készült a sorozat) két fő alkotója, Neil Druckmann és Bruce Straley saját bevallásuk szerint egy természetfilmből merítettek ihletet;egészen konkrétan a BBC Planet Earth című műsorából, „amelyben a Cordyceps gombáról beszéltek, és arról, hogyan hat a rovarokra”. Általánosságban elmondható, hogy a Cordycepsek paraziták, mégpedig a legijesztőbb és leghatékonyabb fajtából: rovarokat és pókokat támadnak meg, befúrják magukat a külső vázuk alá, bekebelezik a lágyszöveteiket, majd bunkó alakú termőtesteikkel kitörnek az elpusztult állatból.

Druckmannt és Straleyt leginkább a Cordyceps egyik fajtája, az ún. zombi-hangyákat gyártó Ophiocordyceps unilateralis nyűgözte le. Az ezzel megfertőződött hangya már nem ura önmagának (bár jó kérdés, hogy egy hangya alapesetben mennyire tekinthető autonóm lénynek): a parazita arra kényszeríti, hogy elhagyja a fészkét, és egy nedvesebb mikroklímát keressen, amely kedvező a gomba növekedéséhez. Ekkor rendszerint felmászik valamilyen magasabb növényre, az állkapcsát belemélyeszti egy levélbe az északi oldalon, és várja az elkerülhetetlen véget. A gomba ilyenkor tovább növekszik, felfal mindent maga körül, a rovar pedig – micsoda meglepetés – elpusztul; ekkor a gomba termése kipattan a hangya fejéből, friss spórákat küldve a levegőbe, hogy újabb hangyákat keressen, amelyeket megfertőzhet. És ez így megy már vagy 50 millió éve (minimum).

Az Ophiocordyceps unilateralis által megszállt zombihangya (fotó: Wikipedia)

Az Ophiocordyceps unilateralis által megszállt zombihangya (Fotó: Wikipedia)

A jó hír viszont az, hogy Cordyceps és a hasonló organizmusok emberre – legjobb tudomásunk szerint – nem veszélyesek, így a Last of Usban bemutatott, gombák által irányított emberi zombikra még pár millió évet valószínűleg várni kell, ha egyáltalán. Ahogy azt Charissa de Bekker mikológus, az Utrechti Egyetem docense nemrég a Voxnak kifejtette : „Az emberi testben minden annyira különbözik azoktól a rovaroktól, amelyeket ezek a gombák általában megfertőznek, beleértve a fiziológiánkat, az idegszövetünket és a testhőmérsékletünket. Még ha a gombák képesek is lennének egy kis fertőzést okozni, az a gépezet, ami ahhoz szükséges, hogy a gomba ilyen precíz manipulációt végezzen, egyszerűen nincs meg. Olyan sem fordul elő, hogy az egyes hangyafajokra specializálódott gombák más hangyafajokat vagy pláne egyéb rovarokat fertőznének meg, az meg, hogy egy olyan bonyolult szervezethez tudjunk alkalmazkodni, mint az emberé, gyakorlatilag elképzelhetetlen.”

(Ettől függetlenül természetesen akadnak olyan gombák, amelyek veszélyesnek bizonyulhatnak az emberre, mint például a viszonylag nemrég felfedezett Candida auris, egy olyan élesztőgomba, amely számos gombaellenes gyógyszerrel szemben ellenálló, és súlyos krónikus fertőzéseket, sőt akár halált is okozhat.)

Ugyanakkor a Cordyceps – elméletileg – akár még jót is tehet az egészségünknek; legalábbis komoly vizsgálatok folynak a gomba gyógyászati felhasználásával kapcsolatban, a 2-es típusú cukorbetegség kezelésének támogatásától kezdve a daganatok és rákos sejtek növekedésének lassításán át a gyulladás enyhítéséig számos területen segíthet (bár elég sok itt még a kérdőjel), a laboratóriumokban tenyészthető Cordyceps militarist pedig többfajta étrendkiegészítő alapanyagaként is használják, mivel állítólag teljesítményfokozó hatása van (1993-ban a több rekordot is megdöntő kínai női futócsapat tagjai az edzőjük szerint rendszeresen fogyasztottak ilyen gombát)

Bizonyos fajtájú Cordycepsek pedig egyenesen kincset érnek. A Tibeti-fennsík egyes részein megtalálható Ophiocordyceps sinensis a nagy gyökérrágólepke lárváit támadja meg, a hernyó és a belőle származó gombaspóra, amelyet Yartsa Gunbu (esetleg  Yarchagumba, a jelentése állítólag: nyári pázsit, téli féreg, ami igen költőien hangzik) néven ismernek, a föld egyik legritkább és legdrágább gombája: bizonyos becslések szerint néhány kilóért akár 20 ezer dollárt is elkérhetnek, szóval nem csoda, hogy „himalájai aranynak” is szokták nevezni. Gyakran használják a hagyományos kínai gyógyászatban, és a kereslet olyan nagy, hogy a gomba ma már veszélyeztetett faj (persze ehhez az éghajlatváltozás és az élőhelyek pusztulása is jelentős mértékben hozzájárult). Nepálban időnként még ölni is hajlandóak miatta.

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top