A történelmi ihletésű sorozat 10 epizóddal tér vissza a Spektrum képernyőjére – ezúttal is Vadon Jani műsorvezetésével –, melyből ötöt tavasszal, ötöt pedig ősszel láthatnak a nézők. Folytatva a már bevált várfoglalási stratégiákat, a második évadban is bepillanthatnak az érdeklődők a részben már csak romjaiban létező, vagy helyreállított középkori várak kulisszatitkaiba. Az első epizódokhoz hasonlóan most is minden ismert és kevésbé köztudott információt összegyűjtött a csapat, hogy a lehető legtöbb érdekességet mutathassák be az erődítményekről. A várkapitányokkal, helyi szakértőkkel, történészekkel folytatott közvetlen beszélgetések során így feltárulnak a várakkal kapcsolatos tények és legendák, de előkerülnek máig magyarázatra szoruló talányok is.
Mindeközben a humor az új évadból sem hiányozhat, Jani szokásához híven sajátos humorát elővéve közelíti meg a „bevehetetlen” várfalakat, bejárja a titkos alagutakat és föld alatti járatokat, leereszkedik a feltáratlan kutakba és ciszternákba, mindezt már nem csak magyarországi, hanem erdélyi helyszíneken is megteszi.
Fotó: Spektrum
A székelyderzsi látogatás során Székelyföld egyik legrégebbi és legjelentősebb műemlék épülete, egy páratlan freskókkal díszített unitárius vártemplom várta a stábot, mely az egyetlen ilyen típusú UNESCO világörökségi helyszín ezen a területen. Miután Jani fondorlatosan megfejtette a vaspántos kaput záró titkos lakat rejtélyét, a csapat bejuthatott az 1300-as évek elején épült erődítménybe, ahol a védőtornyok mai napig a környékbeli családok élelmiszereinek és ruhaneműinek a raktározására szolgálnak.
Az olasztelki látogatás során kiderült, milyen praktikus eszköz a szalonnafogó, Csíkszeredán pedig megcsodálhatták a Kájoni-kódexet, amely a 17. századi erdélyi zenetörténet egyik legfontosabb dokumentuma, és amelynek négy évszázados lapjairól a Codex Régizene Együttes keltette életre a korabeli dallamokat.
A 200 000 katona állomásozására tervezett komáromi erődrendszert is bejárta a stáb a Duna mindkét partján, ahol két hadtörténész segítségével az éleslövészetet is kipróbálták az 1848-49-es szabadságharc idején még használt elöltöltős lőfegyverekkel.
Az egyik legkülönlegesebb élmény Kőszegen várta Janiékat, ahol közel 40 hagyományőrző segítségével egy igazi várostrom elevenedett meg, majd ott lehettek a várral szomszédos Szent Jakab-templomban, amikor több száz esztendő után a kripták mélyébe újra élő emberek merészkedhettek le. A Jurisics- és a Széchy-kripta 1873-ban volt utoljára nyitva, így nem meglepő, hogy a régészek, antropológusok, textilrestaurátorok – valamint a honvédség mikrobiológusai és aerobiológusai, akik a biztonságra figyeltek – még a stábtagoknál is izgatottabbak voltak. Janiék közvetlen közelről dokumentálhatták az eseményeket, mindezt természetesen védőöltözetben, hiszen ilyenkor könnyen elképzelhető, hogy a levegőben sok évszázada szunnyadó vírusok és baktériumok is megtalálhatók.
