nlc.hu
Aktuális
Átalakítják az óvodapedagógusok képzését

Visszafelé megyünk az időben: jön a lebutított óvónőképzés?

Nemcsak az iskolák küzdenek a tanárhiánnyal, hanem az óvodákból is egyre kevesebb az óvodapedagógus. A kormány szerint a múltban kell megoldást keresni a problémára.

„Öt- és kétéves „óvodai nevelő” képzést tervez indítani a kormány a technikumokban és a szakképző iskolákban – derült ki egy, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) által közzétett tervezetből, amellyel a szakképzési kormányrendeleteket módosítanák. E szerint óvodai nevelőnek a szakképző iskolákban, valamint az érettségit is adó technikumokban ötéves képzés keretében lehet majd tanulni, de kétéves oktatásra is jelentkezhetnek, akik csak a szakmai vizsgára szeretnének felkészülni (mert például már van érettségijük)” – írja a Népszava.

Hogy leegyszerűsítsük a tervezet tartalmát, fogalmazhatunk úgy is, hogy óriási visszalépést javasol a kormány az óvónőképzésben, és nem kell majd főiskolai végzettség ahhoz, hogy a jövő nemzedékét nevelje valaki, hanem elég lesz egy technikum vagy egy kétéves tanfolyam.

A gyerekeinkről van szó, akiknek lassan tényleg a portárs és a konyhás néni is tarthat már foglalkozásokat az ovikban és iskolákban, ha a jelenlegi irányban haladunk tovább.

Úgy kezelik a pedagógusokat, mintha valamiféle betanított munkások lennének, akiknek nincs szükségük speciális képzésre. Pedig az óvónők nem bébiszitterek, az óvoda pedig nem gyerekmegőrző, hanem az lenne a feladata, hogy pedagógiai munkát végezzenek ott a gyerekekkel. Egy óvodapedagógusnak ismernie kell a gyerekpszichológia és fejlődéslélektan rejtelmeit, a fejlesztési lehetőségeket, a viselkedészavarok jeleit, a pedagógiai módszertanokat és még nyolcvan más szakmai területet, amit laikusként nem is tudunk elképzelni. Nem az a feladata, hogy üljön egy kisszéken és szobanövényt játsszon, hanem hogy valódi óvodai nevelést nyújtson a gyerekeknek. Ehhez pedig elengedhetetlen a megfelelő, felsőfokú képzés.

Képünk illusztráció (Forrás: Getty Images)

Képünk illusztráció (Forrás: Getty Images)

Ez a tervezet egy óriási visszalépés már megint, mintha direkt taszítanák vissza a pedagógusokat az időben. Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) szakképzésért felelős alelnöke a Népszavának elmondta, hogy nem egyeztettek velük vagy más szakmai szervezettel erről a tervezetről, bár az látszik, honnan merítették az ötletet:

Az 1960-as, 1970-es években volt olyan, hogy középfokú végzettséggel is lehetett óvónőként dolgozni. Nagyon úgy tűnik, hogy most ebbe az irányba megyünk vissza.

A jelenlegi tervezet tulajdonképpen egy folytatás, ugyanis már 2020-ban megvolt az első lépcső visszafelé, amikor egy rendeletmódosítással úgy alakították az óvodai rendszert, hogy csak 8-12-ig kell képzett óvodapedagógus az ovis csoportokban, a többi időben jók lesznek a dajkák és pedagógiai asszisztensek is a gyerekeknek – akik amúgy az óvónő munkáját hivatottak segíteni, nem pedig egyedül irányítani egy óvodai csoportot. Egészen addig két diplomás óvodapedagógusnak kellett az óvodásokkal foglalkozni (délelőtt és délután egy-egy), amit a pedagógushiány miatt egyre nehezebben lehetett már megoldani.

A szakemberhiány az azóta eltelt három évben pedig csak tovább fokozódott, és erre nem az a reakció, hogy akkor tegyük valahogy vonzóvá újra az óvodapedagógus szakmát, hanem az lenne a megoldás a kormány részéről, hogy akkor nem kell óvodapedagógus egyáltalán, elég lesz a gyerekeinknek a középfokú végzettséggel rendelkező óvodai nevelőkkel tölteni a napjaik nagy részét.

Az óvodákban tehát a tervezet szerint nem kell pedagógiai munka, csak gyermekmegőrzővé avanzsál az eddigi nevelési intézmény.

Csak reménykedni tudunk, hogy az orvoshiány leküzdésében nem ugyanezt a logikát követik majd, mert a végén arra fognak jutni a döntéshozók, hogy nem kell hosszú évekig egyetemen orvosnak tanulni, elég lesz elvégezni egy kuruzslóképzést vagy sámántechnikumot, hogy gyógyítson valaki a kórházakban.

Nem tudjuk, meddig akarják még visszafordítani a pedagógusoknál az idő kerekét, de lassan tényleg elérünk a középkori gyerekgondozáshoz (vagyis annak hiányához), ha így folytatják: „A középkorban nem tulajdonítottak jelentőséget a gyermekkornak, nem is fordítottak figyelmet a korai nevelésre. A gyermekek nevelése hétéves koruk körül kezdődött intenzíven és intézményesítve, előtte a családban nevelődtek.

A kor felfogása szerint a gyermek eredendően tökéletlen lény, meg kell törni az akaratát, engedelmességre kell szoktatni, hogy erkölcsileg értékessé válhasson.

Ennek a felfogásnak következtében a gyermeki játék értelmét, értékét, fejlesztő hatását sem vizsgálták, nem fordítottak rá figyelmet” – írja Fáyné dr. Dombi Alice és Dr. Sztanáné dr. Babics Edit Játékpedagógia című tankönyve, amit még használnak a felsőoktatásban az óvónők képzése során, a jelek szerint már nem sokáig.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top