2022. január 1-től nem kell személyi jövedelemadót fizetniük a 25 év alatti fiataloknak a kedvezmény havi összegéig a jogosultságuknak időszakában, a törvényben meghatározott, összevont adóalapba tartozó jövedelmeik után. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a KSH által meghatározott bruttó átlagkeresetig – ami idén 499 952 forint – jár a kedvezmény, aminek maximális összege havi 74 993 forint adómegtakarítást jelent. Magyarán szólva, maximum ennyivel vihetnek haza többet a fiatalok.
Az intézkedés, amely a becslések szerint körülbelül 280 ezer dolgozót érint, a fiatalok megélhetését hivatott elősegíteni. Felmerül azonban a kérdés: mi történik, ha valaki betölti a 25-öt és kevesebb lesz a nettó fizetése, míg a bruttója változatlan marad?
Jogos lehet a munkáltatótól várni, hogy „kompenzáljon” egy olyan intézkedés miatt, ami nem rajta múlt, vagy igenis le kell nyelni a békát és elfogadni, hogy ezután bizony kevesebbet viszünk haza? Hogyan trükköznek – már ha megteszik – a cégek az szja-mentességgel? Ezekről kérdeztünk szakembereket és dolgozó fiatalokat.
„Demotiváló egyik napról a másikra 15 százalékkal kevesebbet keresni”
Az első és legfontosabb talán azt leszögezni, hogy a munkáltatónak nem kötelessége megemelni a bruttó bért csak azért, mert valaki már nem lesz jogosult egy adókedvezményre. Ugyanakkor adott esetben az szja-mentesség elvesztése egyfajta katalizátorként működhet: aki már előtte is a munkahelyváltáson gondolkodott, az ennek hatására meg fogja tenni.
Így volt vele Marci, aki egy magyar cégnél dolgozott.
„Nem kompenzálták volna az adókedvezményemet, így részben emiatt is megajándékoztam magam 25. születésnapomra egy felmondással” – meséli. Időben elkezdte a munkakeresést, így másfél hónapon belül pedig már egy másik állást is talált. „Visszatekintve életem egyik legjobb döntése volt a váltás” – mondja.
Hasonlóról számolt be Dávid is: ő is munkát váltott a 25. életéve betöltése után.
„Átmentem máshová, mert éreztem, hogy nem lesz semmi, ha az inflációs emelésnél húzták a szájukat: esélyt sem láttam szja kompenzációra”
Igazából nem kell kompenzálni, csak a cégek ne lepődjenek meg, ha valaki 25. szülinapján feláll és elsétál amiatt, mert nem hajlandó az életszínvonalán csökkenteni. Van olyan, aki ebbe beletörődik, és szó nélkül elfogadja, de a legtöbben szerintem nem ilyenek
– részletezi.
Van azonban olyan munkáltató is, aki gond nélkül megadja az emelést, ha a fiatal kéri.
„Nekem minden probléma nélkül korrigálták” – kezdi Renáta, aki szoftverfejlesztő diákmunkát vállalt. A lány 1800 forintos órabérrel kezdett, de amikor betöltötte a 25-öt, ez lecsökkent. „Jeleztem, hogy az 1500 forintos nettó órabér nagyon kevés ezért a tudásért, szóval visszaemelték 1800 nettóra” – teszi hozzá.
Andrásnak, aki egy multinacionális cégnél dolgozik, szintén simán megadták a béremelést: „A managerem szó nélkül megkérte, amikor betöltöttem a 25-öt. Ehhez mondjuk az is hozzátartozik, hogy jól dolgoztam és pluszmunkákat vállaltam” – meséli.
Nem mindenki vár arra, hogy megemeljék a bérét a születésnapja után.
„Én mindig azt néztem, hogy a bruttó bérem megfelel-e tudásomnak, tapasztalatomnak, és a hasonló kvalitásokkal rendelkező kollégáim bérszínvonalának – mondja Balázs. – Az interjú során semmi köze nincsen a munkahelynek ahhoz, hogy hány éves vagyok, de amikor már ott dolgozom, akkor sem a cég vagy én tehetek arról, hogy a koromnál fogva nettó 75 ezerrel többet keresek, mint az idősebb kollégáim”.
Ő szeptemberben tölti be a 25-öt, így októberben már nem fogja megkapni ezt a 75 ezres pluszpénzt.
Nem fogják kompenzálni, mert a jelenlegi tudásommal mindenhol nagyjából ennyi bruttót ad a piac. Fájni fog? Igen. De mindig úgy gondoltam erre, mint egy plusz, nem pedig úgy fogok gondolni rá, ha már nem lesz, mint mínusz
– magyarázza.
Trükköznek a munkaadók
Valóban nem jogos fizetésemelést kérni csak azért, mert elveszítjük az adókedvezményre való jogosultságot, de többen számoltak be arról, hogy a bértárgyalás során a munkaadó a kért nettójukból az adókedvezménnyel együtt számolta ki a bruttót. Így lényegében kevesebb bruttó fizetést kap a munkavállaló, de a nettója „jónak” számít – legalábbis egészen addig, ameddig be nem tölti a 25-öt.
A DreamJo.bs újgenerációs állásportál 2022 első negyedéves felmérése szerint marginális volt azoknak a cégeknek a száma, ahol a 25 éven aluliak bruttó bérét csökkentették, arról azonban nincs adat, hogy az intézkedés bevezetése óta felvett munkavállalóknál mi a helyzet.
A diákmunkásoknál viszont biztosan nincs ilyen probléma – mondja Másody Szabolcs, a MŰISZ Iskolaszövetkezet marketingkoordinátora. Az iskolaszövetkezetnél dolgozó diákok közel 30 százaléka 25 év feletti, így ez a kérdés őket is érinti.
„A kedvezmény célja a pályakezdő fiatalok segítése a munkaerő piacon, hasonló előnyben vannak a nyugdíjas munkavállalók is. A 25 év alatti kedvezmény nem csak az Iskolaszövetkezetekre, hanem minden munkáltatóra vonatkozik” – kezdi.
A szakember szerint már csak azért sem lehet trükközni, mert a törvény szerint azonos munkakörben dolgozóknak azonos bruttó bérrel kell rendelkezniük.
„Az Iskolaszövetkezetek a piaci szintnek megfelelő bruttó munkabért határoznak meg minden esetben, egy munka meghirdetésénél nem lehet tudni, 25 év alatti vagy feletti diák fog jelentkezni” – teszi hozzá.
Azonban ugyanígy a „kompenzálásra” sincs lehetőség, ha valaki elveszti a kedvezményre való jogosultságot.
A munkáltók nem alkalmazhatnak ilyen jellegű kompenzálást, ahogy eddig sem tették például a családi adókedvezménnyel, vagy akár a súlyos fogyatékossággal rendelkezők SZJA kedvezményével sem, pedig az egy több éve működő kedvezményrendszer
– összegzi.
A hátrány lehetőségét a legegyszerűbben úgy lehet „kivédeni”, ha a bértárgyaláskor a bruttó bérigényt jelöljük meg, emellett pedig időről időre – nem csak 25 felett – érdemes újratárgyalni a bért is.
Jó-e a 25 év alattiak adómentessége?
Erre a kérdésre nehéz igennel vagy nemmel felelni. Az kétségtelen, hogy nagyban hozzájárul a 25 éven aluliak életminőségének javulásához: a DreamJo.bs által megkérdezettek közül tízből kilencen azt nyilatkozták, hogy számottevő különbséget éreznek az intézkedés előtti és utáni anyagi helyzetük között. A válaszadók csaknem felének viszont nagy mértékben segíti a megélhetését az szja-mentesség, a többi megkérdezett pedig kis mértékben, de határozottan érzi a pozitív változást.
A legtöbbeknél azonban ez nem azt jelenti, hogy szórakozásra vagy befektetésekre megy a pluszpénz: a válaszadók közel fele élelmiszerre és rezsire költi azt.
Ugyanakkor az, hogy a fiatalabb kollegák többet keresnek – még ha bruttóban nem is – bérfeszültségeket okozhat. A szubjektív beszámolók mellett a statisztikák is azt támasztják alá, hogy az idősebb munkavállalók egy része nehezményezte, hogy a fiataloknak csupán a koruk miatt kedvezmény jár.
A mentességet nem élvezők csaknem egynegyedében felmerült, hogy munkahelyet váltson a szabályozás hatására. Van, aki azért, mert nem érzi korrektnek a munkáltatója eljárását a témában, van, aki pedig úgy érzi, hogy máshol jobban megbecsülnék – derül ki a kutatásból.
Bár az adókedvezmények átmenetileg jól jöhetnek, hosszú távon a bérek emelése és egy magasabb színvonalon való megtartása lenne a megoldás.