2010 és 2020 között minden településtípusban – község, város, megyei jogú város, Budapest – és minden képzési típusban – óvoda, általános iskola, szakképzés, gimnázium – nőtt azoknak az iskoláknak az aránya, ahol minimum egy pedagógus álláshely betöltetlen volt. 2019-ben Budapesten ez közel 40 százalék, a városokban több mint 20 százalék volt, de a szakképzés esetében országosan átlagosan megközelíti a 60 százalékot, írja a G7.
Hozzáteszik, ugyanebben az időszakban nőtt a szaktárgyakat szakos képesítés nélkül tanítók százalékaránya, az általános iskolákban 2017, a középfokú oktatási intézményekben 2016 után hirtelen elkezdett nőni az arány minden településtípusban – 2020-ra az arány megkétszereződött-háromszorozódott. Az összes képzési formában a budapesti intézményekben nőtt leginkább a szakos képesítés nélkül szaktárgyat tanítók aránya: a fővárosi általános iskolákban például 2010 és 2020 között a szakos tárgyakat megfelelő szakképesítés nélkül tanítók aránya 1 százalékról 6 százalékra nőtt.
Egy mellékelt ábra szerint a 2020-ra a természettudományi tárgyakat szakképesítés nélkül oktatók aránya 10,28 százalékra nőtt, míg matematikát a tanárok 9,56 százaléka az idegen nyelvet pedig 8,35 százaléka oktatja szakképzés nélkül, az összes szakos tárgy esetén pedig 7,6 százalékról lehet beszélni.
Fotó: Pexels
A G7 által idézett tanulmány szerzőjének, Varga Júliának a feltételezése az, hogy a magyar adatok hátterében a tanárbérek gyors inflálódása és az ezen időszakban amúgy is feszesebb – diplomásokat igénylő – munkaerőpiacon az alternatív munkalehetőségek bővülése állhat elsősorban. Mindezt egyébként alátámasztják az ezekben években hazai nemzetközi összehasonlításban, diplomás bérekhez viszonyítva is egyértelműen alacsony tanárbérek.
(via RTL.hu)
