A globális éghajlatváltozás egy évtizedek óta fennálló probléma, amit ez idő alatt sokan holmi “hóbortnak” tartottak, amelyet a tudósok mantráztak. Az elmúlt években érzékelhettük legjobban az üvegházhatású gázok kibocsátásának következményeit. Erre talán az egyik legjobb példa mindamellett, hogy az éghajlatváltozásnak számos következménye van, hogy sokan már jó ideje vágyakozunk egy meghitt, és kiskorunkban igen megszokott havas karácsony után. Egyes változások azonban sokkal hamarabb következtek be, mint ahogyan azt a tudósok megjósolták, ide tartoznak például az erdőtüzek, illetve a szélsőséges esőzések is. Az idei évben mért adatok még a korábbiaknál is kiemelkedőbbek, hiszen ahogyan azt a saját bőrünkön is megtapasztalhattuk, a még szeptemberben is tartó kánikula mellett egyre gyakoribbak a felhőszakadások, záporok, zivatarok, de adott esetben előfordulhat jégeső is. Sokan emlegetik, hogy idén szeptember lett az új augusztus, hiszen a kellemes meleg helyett, szinte minden nap a kánikulát vagyunk kénytelenek megtapasztalni az utcákon, sőt, némi kérdést felvet az is, hogy mi lesz a sorsa a korábban megszokott vénasszonyok nyarával.
Egy ideig marad a hőség…
Molnár László meteorológus elmondása alapján az előrejelzések szerint 65-70 százalékos valószínűséggel egészen a hónap végéig átlag fölött marad a hőmérséklet.
„A jövő hét elejétől pedig több helyen is kifejezetten 30 fok feletti hőmérséklet várható Magyarországon is. Főleg tőlünk keletre, például Romániában, illetve Bulgáriában lesz várhatóan a legmelegebb, de nálunk is bőven átlag felett marad a hőmérséklet” – mondta.
A meteorológus szerint ez benne lesz Magyarország három eddigi legmelegebb szeptemberében. A mérések jól mutatják, hogy az idei még a tavalyinál is sokkal melegebb.
Nagyon kevés ilyen szeptemberünk volt az elmúlt 130 évben, mint az idei
Annak ellenére, hogy úgy tűnik ez a hónap a legmelegebbek közé fog tartozni, jövőre nem valószínű, hogy ennyire forró szeptemberrel kell szembesülnünk, viszont a nyár talán még a mostaninál is melegebb lesz, illetve sokkal több lesz a csapadék is.
43 Celsius-fokot mutat egy utcai hõmérõ a Huszti téren, Nagykanizsán (Fotó: MTI/Varga György)
Nem csak a globális felmelegedés miatt észlelhetőek ezek az extrém időjárási körülmények
A globális felmelegedés mellett az El Niño is közrejátszik abban, hogy ilyen mértékű hőség figyelhető meg az ősz kezdetén, ráadásul egyre több árvíz, továbbá már-már apokaliptikus mennyiségű csapadék alakult ki az elmúlt hónapokban.
„Az El Nino alapból egy nagy mennyiségű plusz hőt tesz a légkörbe, és ez egészen az év végéig egy nagyon erős, pozitív hőmérsékletű anomáliát idéz elő egész Európában. Amellett, hogy alapból zajlik az éghajlatváltozás, és ennek is jelenleg egy felfutó, tehát melegedő időszakában vagyunk, most még ez az El Nino is rádolgozik. Ez a kettős hatás idézi elő ezt a rendkívül meleg szeptember első felét, aminek várhatóan a második fele is hasonlóan extrém meleg lesz” – mesélte.
Más országokhoz képest Magyarországon kevésbé voltak megfigyelhetőek ezek a szélsőségek, azonban többek között ennek köszönhető, hogy augusztus elején Szlovéniában egy történelmi áradásnak lehettünk szemtanúi, nemrég Görögországban, illetve Líbiában is hatalmas mennyiségű csapadék esett, amely utóbbinál több ezer áldozatot is követelt.
Minket eddig szerencsére elkerültek ezek az extrém időjárási viszonyok, azonban Molnár László szerint, ha nem is ilyen apokaliptikus mennyiségű csapadék, de hamarosan Magyarországon is megszaporodnak az esőzések október második hetétől.
Áradás után Larissa, Görögország (Fotó: Nick Paleologos / SOOC / SOOC via AFP)
Minél melegebb van, annál valószínűbbek, hogy megszaporodnak a jégesők?
Az elmúlt időszakban egyre több előrejelzés számol be felhőszakadásról, záporról, zivatarról, olykor pedig jégesőről is, holott a tavaszi, illetve a nyári időszakban a leggyakoribbak.
„A jégeső azért alakul ki, mert tavasszal és nyáron vannak a legerősebb feláramlások. Nem a a légkör melegsége vagy hidegsége az oka. A napsütés ekkor a legerősebb, ezért erős feláramlás tud kialakulni a légkörben, amely olyan magasra viszi fel a nedvességet, ahol megfagy és jégszemek alakulnak ki. A legnagyobb jégesők éppen a nyár közepén vannak, amikor a legmelegebb van, hiszen akkor tud a legtöbb energia felhalmozódni a légkörben, és a legintenzívebb feláramlások által tudnak hatalmas jégesők kialakulni. Idén például Európa-rekorder jégdarab hullott Olaszországban” – magyarázta.
Felmerülhet a kérdés, hogy a még most is tapasztalható forróság miatt a jégesők szezonja is eltolódhat-e és vajon jobban megszaporodnak-e az őszi hónapokban.
„Az őszi időszak nem a jégesőről szokott szólni. Most is a felhőszakadás miatt van kiadva másodfokú veszélyjelzés kiadva az északkeleti megyére és nem a heves zivatarok miatt, aminek a jégeső az egyik kísérőjelensége. Ez azt jelenti, hogy 1-2 centiméternél nagyobb jégszemek várhatóan nem lesznek, tehát túl vagyunk már az idei jégszezon nagy részén”
Jégszemek a Bács-Kiskun megyei Tompán 2022. szeptember 29-én (Fotó: MTI/Donka Ferenc)
A szakember hozzátette, miszerint mindez nem zárja ki, hogy télen ne alakuljanak ki jégesők, hiszen jellemző, hogy ebben az időszakban is vannak zivatarok, azonban ilyenkor a feláramlás nem olyan intenzív mint nyáron, így ezek sokkal inkább látványelemként, mintsem “kártevőként” funkcionálnak.
Ennek van egy éves ciklusa. Nincs olyan hónap, amikor kijelenthetnénk, hogy lesz jégeső. Sokkal inkább a mérete, illetve a gyakorisága az, ami változik. Természetesen, ahogy a napállás egyre alacsonyabb és egyre kevesebb sugárzás éri el a térségünket, az ősszel és a tél folyamán ritkábbak a jégesők és kevésbé pusztítóak, mint nyáron
-összegezte.
Persze ehhez hozzátartozik, miszerint ebben a meleg őszi időjárásban továbbra is megvan rá az esély, hogy jégesők alakuljanak ki, hiszen az éghajlatváltozással kiszélesedik az az időszak, amikor veszélyesebb jégesők lehetnek. Molnár László szerint határozottan igaz, hogy idén a szeptember az új augusztus, azonban bízik benne, hogy az elkövetkezendő években ez nem egy tartós állapotként áll be. Véleménye alapján talán az következő 8-10 évben még nem kell ezzel számolnunk, azonban a későbbiekben lehetséges, hogy a szeptember is egy nyári hónap lesz.
Négy helyett két évszak?
Az utóbbi évek során egyre forróbb nyarakat, illetve egy rettenetesen hosszú őszi időszakot tapasztalhattunk Magyarországon, így az sem kizárt, hogy a későbbiekben – persze fokozatosan – két évszaknak búcsút kell mondanunk.
„Most is úgy gondolom, hogy nem nagyon van kettőnél több, hiszen öt-hat hónapig nagyon egyhangú az időjárás. November elejétől március végéig sztenderd 10 fok körüli hőmérséklet van, néha még egy kicsit alatta, néha egy kicsit fölötte, de ez abszolút egy sztenderdnek mondható időjárás. Ez után pedig pedig van egy rövidke tavaszunk, majd egy elég hosszú, általában 4 hónapnyi nyarunk”
A szakember hozzátette, hogy idén előreláthatólag egy nagyon enyhe telünk lesz, amelynek az első fele a megszokotthoz képest is rendkívül meleg lesz, így a havas karácsonyra minimális az esély.
Január végén, illetve február elején várható egy két hetes hidegebb időszak, azonban ez is az El Niño hatásaihoz köthető.
Bokáig érõ vízben gyalogolnak az emberek az északkelet-görögországi Vólosz város egyik utcáján 2023. szeptember 5-én, miután a Daniel nevû ciklon hatalmas mennyiségû csapadékkal lecsapott a térségre (Fotó: MTI/EPA/ANA-MPA/Hacipolitisz Nikolaosz)
Mit jelent ez a jégesők szempontjából?
Molnár Lászlót arról is kérdeztem, hogy vajon az éghajlatváltozás mennyire fogja befolyásolni a jégesők gyakoriságát, illetve a jégszemek méretét, hiszen ahogyan korábban is említette, a meleg időjárás sokkal nagyobb teret ad ezeknek a jelenségeknek.
Darabszámra nem lesz több jégeső, merthogy szárazabb is lesz a nyarunk, tehát ritkábban fog esni, viszont, amikor esni fog, akkor ott nagy jegek várhatóak, mint ahogy ebben is már látunk tendenciát. A jégesős napok száma várhatóan nem fog nőni, de a károkozás, illetve a jégméret ezzel együtt egyértelműen növekedni fog
Hogyan lehet felkészülni ezekre az éghajlati jelenségekre?
Magyarország szerencsére rendelkezik egy országos jégkár mérséklő rendszerrel, aminek segítségével ezüst-jodid oldatot juttatnak a felhőbe egy segédanyaggal, vagyis aceton oldat égetésével. Ezt az oldatot a zivatarfelhő beszívja, aminek hatására kisebb jégszemek keletkeznek, így kevesebb kárt okoznak, de adott esetben el is olvadnak mire földet érnek. Védelmet nyújthatnak még a jéghálók is, amelyeket jellemzően az értékes növények, illetve ültetvények felé szoktak kifeszíteni.
„Az autókra nyilván lehet rakni ponyvát, illetve érdemes figyelni az előrejelzéseket is, hogy mikor van kiadva akár egy másodfokú, vagy harmadfokú veszélyjelzés. Ebben az esetben ne menjünk külső programokra. Érdemes például egy radartérkép segítségével figyelni a területeket, hogy könnyebben el tudjuk kerülni ezeket a veszélyes zivatarcellákat, amelyek nagyon erős vörös színben, néha pedig egészen bordó színben pompáznak a térképen. Amelyik terület már bordó színben tündököl, ott általában már jégeső is van” – tanácsolta.
Fontos kiemelni, hogy természetesen semmi sem nyújthat teljeskörű védelmet, azonban szerencsére az ország infrastruktúrája, illetve a veszélyjelző rendszerek lehetővé teszik, hogy ezeket a veszélyhelyzeteket minimálisra csökkentsék.
Az infrastruktúra egyértelműen fejlettebb, mint például összehasonlítva Líbiával, ahol az óriási esőzés több ezer életet követelt. Ott nincs olyan veszélyjelző rendszer kiépítve, mint itt az Európai Unió területén
A MeteoAlarm nevű nemzetközi együttműködésnek köszönhetően sok ország benyújtja a veszélyjelzési adatait, ezáltal a szomszédos országoknak is lehetőségük van megvizsgálni, hogy milyen időjárási rendszerek közelednek. Ebből a szempontból Európa sokkal védettebb azokhoz a térségekhez képest, ahol teljesen váratlanul érkeznek a csapások.
Az extrém időjárási körülményeket csak 2-3 nappal előre lehet jelezni
Míg az “átlagosnak” vélt időjárást akár már 1-2 héttel előre is lehet jelezni, addig ezeket az extrém időjárási helyzeteket csak nagyon közel, leghamarabb 2-3 nappal előtte lehet észlelni.
„Ez a baj a szélsőséges időjárási helyzetekkel, hogy csak a legvégén dől el úgymond, hogy mi lesz. A hőmérséklet egy hatalmas légtömeg, míg egy zivatar jelleme sokkal kisebb, tehát ezért nehezebb is előre jelezni. Ez olyan, mintha előre szeretném jelezni, hogy egy hangyának milyen lesz a mozgása, vagy adott esetben egy kamionnak. A kamionnál jó előre meg tudjuk mondani, hogy milyen lesz a mozgás és merre halad, míg egy hangya össze-vissza kavarog, elég érdekes kitérőket tesz a mozgásába. A légkörben is így zajlanak a folyamatok. Minél nagyobb, annál biztosabban előrejelezhető.”