Szeptember elején heves esőzés sújtotta a Mediterráneum több országát: először Spanyolországot, majd a Daniel cut-off ciklon Bulgáriát, Görögországot és Törökországot, a legsúlyosabban pedig Líbiát érintette. A World Weather Attribution oldalán megjelent elemzés szerint kimutatható az összefüggés a növekvő intenzitás és a gyakoribb visszatérési idők, valamint a melegedés között. Azaz több és intenzívebb ilyen eseményben van részünk egy 1,2 Celsius-fokkal hűvösebb klímához (azaz az ipari forradalom előtti időkhöz) képest – írja a Másfélfok.
Megfigyelhető a tendencia, hogy a globális felmelegedés erősödésével gyakoribbá és intenzívebbé válhatnak a szélsőséges időjárási események, akár az olyan, rendkívül ritka, 300-600 évente bekövetkező esőzés is, mint Líbiában.
Bár a csapadék az egyik legváltozékonyabb meteorológiai elem, Magyarországon is a nyári nagycsapadékok növekedését valószínűsítik a szimulációk. A pesszimista forgatókönyvek szerint extrém nyári nagycsapadékokban merülhet el a Nyugat-Dunántúl és Budapest környéke a század második felében. Az extrém nagy csapadékok villámárvizet, földcsuszamlást, anyagi károkat, szélsőséges esetben pedig akár haláleseteket is okozhatnak, különösen a rossz vízelvezetésű, sűrűn beépített vagy hegyvidéki települések esetében. A csatornarendszerek sincsenek erre felkészülve, így az ivóvízbázis is szennyeződhet.
Kiemelt fotó: illusztráció, Jaco Marais/Die Burger/Gallo Images via Getty Images
