Már hétfőn megválasztják Sulyok Tamást köztársasági elnöknek

Elfogadják aznap Novák Katalin lemondását, és még rögtön meg is választják az utódját.

F.C.

2024. Február 23.

Február 26., hétfőre – a tavaszi ülésszak első napjára – tűzte ki az államfőválasztást Kövér László – számolt be a Telex.

Hétfő reggel 9 óráig lehet benyújtani a jelöléshez szükséges aláírásokat. A jelöléshez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének (40 képviselő) ajánlására van szükség. Minden országgyűlési képviselő csak egy jelöltet ajánlhat.

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke beszédet mond a Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Választási Bizottság fennállásának 10. évfordulójára rendezett ünnepségen az Országház Főrendházi üléstermében 2023. május 25-én – Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Kocsis Máté csütörtökön jelentette be, hogy a kormánypártok Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét jelölik. A 67 éves jogászt Orbán Viktor miniszterelnök javasolta a kormánypárti frakcióknak.

Sulyok Tamás 1956. március 24-én született Kiskunfélegyházán. 1980-ban szerzett diplomát a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1982-ben jogi szakvizsgát tett. 2004-ben az ELTE ÁJK Jogi Továbbképző Intézetében európai jogi szakjogász képesítést, 2013-ban a Szegedi Tudományegyetemen PhD-fokozatot szerzett. Kutatási témája az ügyvédség alkotmányjogi helyzete, az Európai Közösség belső piacára vonatkozó szabályozás és az ügyvédi szolgáltatások összefüggései. Pályáját bírósági fogalmazóként kezdte a Csongrád Megyei Bíróságon, 1982–1986 között a kiskunfélegyházi termelőszövetkezet jogtanácsosa, 1986-tól Szegeden jogtanácsos, 1991–1996 között a Sulyok-Japport, 1997–2014 között a Sulyok és Ádám Ügyvédi Iroda ügyvédje volt. 1998 és 2002 között a szegedi önkormányzat jogi képviseletét látta el, 2000-től alkotmánybíróvá választásáig Ausztria tiszteletbeli konzulja volt Szegeden. 2005 szeptembere óta meghívott előadóként alkotmányjogot oktat a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karán. Az Országgyűlés 2014. szeptember 24-én választotta meg az Alkotmánybíróság tagjának, 2015. április 1-től az Alkotmánybíróság elnökhelyettese volt. 2016. november 22-én az Országgyűlés az Alkotmánybíróság elnökévé választotta, funkciójához kötve tagja a Szent Korona Testületnek. (MTI)

Az ellenzéki pártoknak az eddigi nyilatkozatok alapján nem lesz jelöltje, nem állítanak közös jelöltet, ahogy 2022-ben Róna Péter esetén tették. Az LMP Hack Pétert, a Mi Hazánk Csath Magdolnát javasolta, ugyanakkor ezek a frakciók nem rendelkeznek a jelöléshez szükséges számú képviselővel, a többi ellenzéki frakció pedig jelezte, hogy nem kíván részt venni a köztársasági elnök megválasztásának folyamatában. Így egyedül Sulyok neve szerepel majd a szavazólapon, és mondhatja el a 15 perces beszédét.

Az Országgyűlés február 26-án fogadja el hivatalosan Novák Katalin lemondását. A kormány a lehető legrövidebb idő alatt le akarja tudni az átmeneti időszakot, így rögtön megválasztják az új köztársasági elnököt.

Mint ismert, Novák Katalin február 10 -én jelentette be a lemondását, döntéséhez a kegyelmi ügy vezetett.