Feleannyi dolgot sem tud venni a pénzéből egy magyar nyugdíjas, mint egy átlagos Európai Unióban élő – derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzéséből, amelyben az elmúlt 20 év nyugdíjváltozásait tekintették át.
A magyar nyugdíjak uniós csatlakozásunk évében, 2004-ben még az EU-s átlag 52 százalékát tették ki (vásárlóerő-paritáson számolva), de ahelyett, hogy felzárkóztunk volna, csak még jobban lemaradtunk:
2021-re a magyar nyugdíj már csak 45 százaléka volt az uniós átlagnak.
Euróban számolva ezzel a 27 uniós tagállam közül a 19. helyről a 24-re csúsztunk vissza: már csak Horvátország, Bulgária és Románia állt mögöttünk 2021-ben – ráadásul az euróban mért román nyugdíjak csak alig maradtak el a magyartól. (Ezek a legfrissebb Eurostat-adatok, de valószínűleg a trendek azóta sem változtak érdemben).
Uniós összehasonlításban egyre rosszabb helyzetben vannak a magyar nyugdíjasok. A kép illusztráció (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
Elhúztak mellettünk
Magyarország helyzetének romlása még elkeserítőbb annak tükrében, hogy közben elhúztak mellettünk a régiós országok vásárlóerő-paritáson számolva. Ez azt mutatja, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet venni egy valutában egy másik valutához mérve, figyelembe véve a különböző országok eltérő árait. Eszerint 2004-ben még lényegében megegyeztek a magyar és a lengyel adatok, 2021-re már a hazai összeg másfélszeresével gazdálkodhattak a lengyel nyugdíjasok.
A román nyugdíjak 2004-ben még a magyarok felét sem érték el, 2023-ra azonban már 37 százalékkal magasabbak voltak az itthoniaknál,
a csehek pedig tovább növelték előnyüket. Egyedül a szlovák nyugdíjasok kapnak ugyanakkora járandóságot, mint a magyarok.
Nyugdíjak változása a V4 országokban és Romániában (vásárlóerő-paritáson, euróban)
(Forrás: GKI/Eurostat)
Az előző két évtizedben a magyar nyugdíjak 76 százalékkal emelkedtek vásárlóerő-paritáson. Az emelkedés nagyrészt 2004 és 2013 között realizálódott. 2013 és 2019 közt csökkent a mutató értéke, majd 2020-ban és 2021-ben újra enyhe javulás következett.
Elenyésző reálnyugdíj-növekedés
Az átlagnyugdíj Magyarországon 208 ezer forint volt 2023-ban, ami 241 százalékos emelkedést jelent a 2004-es 61 ezer forinthoz képest. Ennek jó részét persze elvitte az infláció, ezt figyelembe véve 43 százalékos reálnyugdíj-növekedés történt az előző két évtizedben, ami évi 1,8 százaléknak felel meg.
Az átlagnyugdíj, a reálnyugdíj, az átlagkereset és az árak változása, 2004=100%
Bal tengely: ezer forint, jobb tengely: százalék (Forrás: GKI)
Az emelkedés egyrészt azzal magyarázható, hogy az új nyugdíjasok eleve több pénzt kapnak, az alacsonyabb járandósággal rendelkező, régebb óta nyugállományban lévők pedig meghalnak. A másik ok a pluszpénzek bevezetése, a nyugdíjprémium, illetve a 13. havi nyugdíj megszüntetése, majd visszavezetése.
Egyre kevesebbet költ az állam nyugdíjra
Az elmúlt 20 évben a magyarországi nyugdíjasok száma 3,1 millióról 2,4 millióra csökkent. Az öregségi nyugdíjasok száma 21,5 százalékkal nőtt, míg a rokkantsági-, az özvegyi- és a szülői nyugdíjban részesedők száma bezuhant. Fontos változás volt a nyugdíjkorhatár 65 évre emelése, valamint annak bevezetése, hogy a nők 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehetnek. Ezzel párhuzamosan az állam 2004-ban még a GDP 9,7 százalékát költötte a nyugdíjakra, 2022-re ez a szám már csak 8 százalék volt.
