Kérlek gondoskodjatok róla, hogy apa időben vegye be a gyógyszerét. Miattam ne aggódjatok! – ezek voltak az utolsó, anyjához intézett szavai telefonon keresztül annak az indiai rezidensnek, akit augusztus 9-én reggel a kolkatai RG Kar Orvosi Egyetemi Kórház egyik szemináriumi termében lemeztelenítve, sérülésekkel borítva, holtan találtak. A 31 éves áldozat azért ment be a helyiségbe, mert 36 órás ügyelete végén szerette volna kicsit kipihenni magát, és abban bízott, a teremben aludhat néhány órát. Kiszolgáltatott helyzetével azonban visszaélt a támadója. Az igazságügyi orvosszakértő megállapította, hogy a fiatal nőt brutálisan megerőszakolták, majd megfojtották.
A gyilkosság India-szerte óriási felháborodást váltott ki. Női szervezetek és az orvosi társadalom vezetésével több tízezren vonultak utcára augusztus 14-én, az ország függetlenségi napjának előestéjén, hogy gyors igazságszolgáltatást és nagyobb biztonságot követeljenek az államtól és hatóságoktól. A kolkatai eset régi sebeket tépett fel abban az országban, ahol gyakoriak a nők ellen elkövetett erőszakos bűncselekmények.
Negyedóránként egy áldozat
A rezidens elleni támadás felidézte többek közt annak a 23 éves nőnek a tragédiáját, aki világszerte Nirbhayaként (“félelmet nem ismerő”) vált ismertté. A fiatal 2012-ben Delhiben egy buszon tartott hazafelé a moziból barátjával este kilenckor, amikor többen rátámadtak, megkínozták és megerőszakolták. Nirbhaya olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy két hét múlva életét vesztette. Az ügyben hat férfit ítéltek el, akik közül négyet halálbüntetéssel sújtottak és 2020-ban felakasztottak. (Egy további elkövető még a börtönben életét vesztette, míg a hatodik tettes azért úszhatta meg a halálbüntetést, mert fiatalkorú volt a bűncselekmény elkövetésének idején.)
Nirbhaya esete nyomán szintén tömegek tüntettek Indiában azért, hogy a jövőben az állam és a törvények jobban védjék a nőket és a következő években valóban történtek is bizonyos jogi változások. Szigorították például a nemi erőszakért kiszabható büntetést, 16-ról 18-ra módosították a beleegyezési korhatárt és kimondták, hogy eljárás indulhat rendőrök ellen, ha kiderül, nemi erőszakról, vagy savtámadásról értesültek és nem tettek az ügyben hivatalos lépéseket. Indiában egyébként mindössze 2013 óta minősül nemi erőszaknak az is, ha az erőszakot nem pénisszel és nem a női nemiszerven követik el, ám továbbra sem ismeri el a jog, hogy létezhet házasságon belüli nemi erőszak.
A változtatások ellenére a nők ellen elkövetett szexuális bűncselekmények továbbra is gyakoriak az országban. A Reuters tudósítása szerint 2012-ben a rendőrök évi 25 ezer nemi erőszakot regisztráltak országszerte és ez a szám – a koronavírus-járvány idejét leszámítva – nagyjából 30 ezer felett volt azóta is minden évben. A kormány jelentése alapján Indiában 2018-ban negyedóránként nemi erőszak áldozatává vált egy nő. Nagyon sok esetben az áldozatok eleve nem tesznek feljelentést az eljárások elhúzódásától és a stigmatizálódástól tartva. A nemi erőszak miatt indult büntetőügyekben az elmarasztaló ítéletek aránya 27 százalék.
A kolkatai tragédia azonban a delhi támadásnál is szélesebb körben váltott ki indulatokat. A nők ellen rendszeresen elkövetett erőszakos bűncselekményeken kívül felhívta ugyanis a figyelmet az egészségügyben régóta tapasztalható rettenetes állapotokra is, melyekre legutóbb a koronavírus-járvány világított rá élesen és fájdalmasan.
A legtöbb indiai számára az orvosrezidens meggyilkolása azt a kérdést is felveti, érezheti-e magát bárhol bárki biztonságban, ha ilyesmi megtörténhet valakivel a saját munkahelyén.
Betelt a pohár az orvosoknál
Az Indiai Orvosi Szövetsége (IMA) a gyilkosságot „barbár bűncselekménynek” nevezte, mely azért történhetett meg, mert hiányoznak a nők számára a biztonságos terek és az ország támogatását kérte „az igazságért folytatott harcában”. A szervezet felhívására augusztus 16-a reggel hattól másnap reggel hatig országszerte sztrájkot tartottak az orvosok. Tiltakozásuk ideje alatt beszüntettek minden nem alapvető kórházi szolgáltatást, bár továbbra is biztosították a sürgősségi és baleseti ellátást. Az IMA egy listát tett közzé követeléseiről, amely tartalmazza többek között
- a büntetési tételek szigorítását, amennyiben a sértett egészségügyi dolgozó,
- biztonságos pihenőhelyek kialakítását a nők számára a kórházakban
- és az egészségügyi intézmények biztonsági előírásainak szigorítását.
Noha központilag egyelőre további megmozdulásokat szövetség nem tervez, Nyugat-Bengál államban, ahol a gyilkosság történt, egyes településeken az egészségügyi dolgozók továbbra is tartanak kisebb, békés tüntetéseket.
NLC-interjú a témában
Olvasd el, mit mond egy indiai orvosnő az esettel kapcsolatban!
Először azt mondták, öngyilkos lett
A kolkatai gyilkosságot az Indiai Legfelsőbb Bíróság tárgyalja és D. Y. Chandrachud legfőbb bíró az ügy fontosságára reflektálva úgy fogalmazott, „a nemzet egyszerűen nem várhat egy újabb nemi erőszakra és gyilkosságra ahhoz, hogy valódi változások történjenek”. A szenvedélyes szavak azonban ideig-óráig nyugtatják csak meg a közhangulatot és hatalmas a nyomás a bíróságon, hogy valóban minél előbb igazságot szolgáltassanak az ügyben. Az eljárásról élőben tudósít a média és a hírekből kiderült, az elmúlt napokban alaposan kérdőre vonta Legfelsőbb Bíróság a kórházi vezetőit és a kolkatai rendőrség képviselőit, amiatt, ahogy kezelték az ügyet. Fontos tudni, hogy a nyomozást a helyi rendőrségtől augusztus 13-án, azaz négy nappal a gyilkosság után, átvette az Indiai Központi Nyomozó Iroda (CBI). A döntést azzal indokolták, hogy az előbbi érdemben nem halad a bűncselekmény körülményeinek feltárásával, ellenben számos érthetetlen lépés történt.
Az egyik ilyen, hogy a kolkatai rendőrség nem kezelte egyből bűncselekményként az ügyet és először azt mondta szülőknek, lányuk öngyilkos lett. Az édesapának csak hosszas kérlelés után engedték meg, hogy megnézze gyermekét, majd a holttestet elszállították és, előzetes indoklás nélkül, sürgősséggel hamvasztották el. Azt, hogy gyilkosság történhetett, a holttest felfedezése után 14 órával és már a hamvasztás után rögzítették.
A gyilkosság egyetlen vádlottja eddig egy Sanjoy Roy nevű 33 éves férfi, aki önkéntesként dolgozott a kórházban. Azt, hogy a vádlott, aki erőszakos múlttal rendelkezik, a kórház területén tartózkodott a bűncselekmény idején, biztonsági kamerák rögzítették, a helyszínen pedig megtalálták bluetooth-át. Sokan azonban, köztük az áldozat édesapja is kételkedik abban, hogy fiatal nő halála valóban egyetlen ember kezén szárad. A szülők a CBI nyomozóinak a kórház több munkatársát is megnevezték mint lehetséges gyanúsítottat az ügyben és azt állítják, gyermeküknek voltak problémái a munkahelyével.
A legfelsőbb bíróság Sandip Ghoshnak, az RG Kar Orvosi Egyetemi Kórház korábbi igazgatójának szerepét is alaposan megvizsgálták. A férfit ugyanis, noha augusztus 12-én önként mondott le az intézmény vezetői pozíciójáról, egyből egy másik, állami orvosi egyetem élére nevezték ki. Aligha meglepő módon jelentős közfelháborodást keltett, amikor a sajtóban megjelentek az erről szóló hírek és a férfit hamarosan új állásából is felfüggesztették.
További érdekes részletei az ügynek, hogy egy nappal azután, hogy a CBI átvette a nyomozást a helyi rendőrségtől, kisebb tömeg támadta és rongálta meg a kórház egyes részeit. Ugyanaznap este tízkor pedig felújítási munkálatokat kezdődtek az intézmény épületében húsz méterre onnan, ahol az orvostanhallgatóra rátaláltak. Mindezen körülmények miatt sokan arra gyanakodnak, a kórház és a helyi hatóságok is egy kiterjedtebb, a kórházat szervesen érintő bűncselekményt próbálnak eltusolni. Noha az intézmény volt vezetője ezeket a feltételezéseket nyomatékosan visszautasította és arról beszélt, a megölt nő olyan volt számára, mint a saját gyermeke, maga a CBI képviselője is úgy fogalmazott a bíróságon a minap, a nyomozás esetén kihívást jelent számukra, hogy a gyilkosság színhelyéhez hozzá lett nyúlva.
Két hét után megszólalt a miniszterelnök is
Az orvos rezidens halála pillanatok alatt helyi politikai csatározásnak lett a tárgya. Az egyik oldalon az ellenzéki Bháratíja Dzsanatá Párt (BJP) áll, amely azzal vádolja az állam 2011 óta hivatalban lévő főminiszterét, Mamata Banerjee és pártját (Trinamool Kongresszus Párt (TMC)), hogy megpróbálták megakadályozni a tüntetéseket és nem tesznek eleget a gyilkos, vagy gyilkosok kézrekerítésére. Ezzel szemben a főminiszter és a TMC képviselői azt állítják, alaptalanok az őket ért vádak, a BJP pedig a tüntetéseket arra akarja felhasználni, hogy destabilizálja az államot. A politikai adok kapok odáig fajult, hogy a legfelsőbb bíróság is felszólította a pártokat, hagyjanak fel az ügy politizálásával.
Közben több mint két héttel a gyilkosság után, Narendra Modi, India BJP párti miniszterelnöke is megszólalt az ügyben és azt ígérte, súlyos következményei lesznek a nők elleni támadásoknak. A nemrég újraválasztott miniszterelnök úgy fogalmazott:
A nők biztonsága nagyon fontos. Ismét el fogom mondani valamennyi állam vezetésének, hogy a nők elleni bűncselekmények megbocsáthatatlanok. Mindegy hogy ki követi el, a tettesnek nem szabad megkegyelmezni.
Egyelőre nem lehet tudni, pontosan milyen lépéseket takarnak a kormányfő szavai, az azonban tény, hogy a korábbi mandátuma alatt ez a terület leginkább a választások közeledtével és csak a szavak szintjén volt prioritás. A kormánynak nőket érintő politikai döntésekben tanácsadói szerepet betöltő Nemzeti Női Bizottság (National Commission for Women /NCW) az elmúlt években számos alkalommal bizonyította be, hogy csupán a kormány szócsöve és hibáztatta nyíltan az érintett nőket, amiért erőszak áldozataivá váltak. A szervezet nemrég leköszönt vezetője, Rekha Sharma azonban a kolkatai üggyel kapcsolatban azt nyilatkozta, szerinte is több elkövetője lehetett a bűncselekménynek és egyértelmű, hogy a Nyugat Bengáli kormány nem tudja megvédeni a helyi nőket.