Október 1-jén Budapesten is elindult az Országos Mentőszolgálat által biztosított új ügyeleti orvosi ellátás, és ezzel lezárult az alapellátási ügyelet tavaly február óta tartó nagy átalakítása. Hova mehetek orvoshoz? Milyen számot hívjak ezután, ha rosszul érzem magam? Összeszedtük a legfontosabb változásokat és tudnivalókat!
Miért kellett átalakítani az ügyeleti rendszert?
Az alapellátási ügyelet fenntartása korábban önkormányzati feladat volt, a települések és kerületek szerződtek az ügyeletet megszervező cégekkel. Ezt a feladatot vette át az Országos Mentőszolgálat, amely megszervezi és biztosítja is a háziorvosi ügyeletet.
A hivatalos indoklás szerint az átalakításra azért volt szükség, hogy a korábbi eltérő rendszerek helyett minden településen azonos feltételek mellett legyen elérhető az ellátás, és – hangzik az ígéret – a betegek egyformán magas minőségű szolgáltatást kapnak.
Milyen panasszal hívjam az ügyeletet a 1830-as számon?
Akut, de nem közvetlenül életveszélyes, a következő háziorvosi rendelésig nem halasztható panaszokkal a nap 24 órájában elérhető, 1830-as ügyeleti számot kell hívni. Ilyen egészségügyi problémák lehetnek például:
- nagyon magas láz, amely nem csillapítható vény nélküli gyógyszerekkel;
- hirtelen kialakuló fájdalom vagy görcsök;
- bizonytalan hasi vagy mellkasi panaszok;
- krónikus betegségek akut tünetei.
Milyen esetben hívjam a 112-es segélyhívót?
Életveszély vagy súlyos baleset esetén továbbra is a 112-es segélyhívót kell tárcsázni! Ilyen állapot lehet például:
- szorító, nyomó, erős mellkasi vagy heves, éles hasi fájdalom;
- nehézlégzés, fulladás, légzésleállás;
- hirtelen kialakuló végtaggyengeség vagy bénulás, beszédzavar, heves, éles fejfájás;
- zavartság, eszméletvesztés, szívmegállás.
Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője beszél az októbertől életbe lépő budapesti új alapellátási ügyeleti rendszerről tartott sajtótájékoztatón a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézetben (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
Mikor érhető el az ügyelet?
Az egységes ügyeleti rendszer hétköznapokon 16 és 8 óra között, hétvégén és ünnepnapokon pedig 24 órás szolgáltatással áll rendelkezésre.
Hétköznap 16 órától este 10 óráig, hétvégén és ünnepnapokon pedig reggel 8 óra és délután 2 óra között háziorvosok fogadják a betegeket az ügyeleti pontokon. Ezután a mentők biztosítják a sürgősségi ügyeletet, ahol az orvosok mellett egyetemi végzettségű ápolók, mentőápolók, mentőtisztek is fontos szerepet kapnak.
Szükség esetén (például mozgáskorlátozottság, súlyos állapot) 14 mobil ügyeleti egység látja el a betegeket a saját lakásukon.
Ügyeleti időben, 16 óra után már nem is mehetek a saját háziorvosomhoz?
Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára azt mondta: nincs olyan kormányzati szándék, hogy a háziorvosoknak az eddig rendelési idejüket meg kellene változtatniuk. Budapesten jellemzően 8 és 12, illetve 16 és 20 óra között rendelnek az orvosok, az államtitkár szerint ehhez nem kell hozzányúlni.
Hol működnek az ügyeletek Budapesten?
A korábbi 23 – kerületi – ügyelet helyett mostantól 13 helyen lesz felnőtt ügyelet, 3 helyszínen pedig gyerek ügyelet. Két ügyelet – egy Budán és egy Pesten – hétköznap napközben nyújt ellátást azoknak, akiknek például nincsen a fővárosban háziorvosuk.
A beteget arra az ellátóhelyre irányítják, amely hozzá a legközelebb van. Nincs minden kerületben ügyeleti pont, de az ellátóhelyek kijelölésénél az OMSZ figyelembe vette a településszerkezetet, a lakosságszámot, az úthálózatot, a tömegközlekedést és a kórházak, mentőállomások elhelyezkedését is.
Hogyan zajlik az ügyeleti ellátás?
A 1830-as szám hívását követően a mentőszolgálat munkatársa telefonon keresztül kikérdezi a hívót a panaszokról, és javaslatot tesz a további lépésekre. Amennyiben szükséges, a beteget ügyeleti ellátóhelyre irányítja, indokolt esetben ügyeletes orvost vagy mentőt küld a beteghez.
Az új rendszer egyik lényeges tulajdonsága, hogy nem a betegnek kell megfelelő ellátást keresnie, hanem a 1830-as számon szakember tájékoztatja a pácienst a legjobb megoldásról.
Az ügyeleti ellátást orvosok, mentőtisztek és okleveles kiterjesztett hatáskörű ápolók nyújtják, akik munkájukat orvos felügyelete mellett végzik. Munkájukat ápolók és gépkocsivezetők segítik, az ügyeleti hívásokat pedig erre a feladatra kiképzett személyzet fogadja.
Az ország többi részén hol tart az új ügyeleti rendszer bevezetése?
Az Országos Mentőszolgálat által működtetett új rendszer bevezetése 2023. február 1-jén kezdődött Hajdú-Biharban, majd fokozatosan vonták be a többi vármegyét. Legutóbb 2024. február 1-jén, Fejér és Pest vármegyében élesedett az átalakított alapellátási ügyelet, Budapest mostani csatlakozásával pedig az ország teljes területén megvalósult az új alapellátási ügyeleti rendszer.
Mindenhol megszűnik a település, illetve kerület által szervezett ügyelet?
Alapvetően igen – hiszen a mentőszolgálat átveszi a feladatot –, de vannak olyan önkormányzatok, amelyek párhuzamosan továbbra is fenntartanak saját ügyeletet. A XVI. kerületben például úgy döntöttek, hogy saját költségen biztosítanak 24 órás orvosi ügyeletet, de mivel így már nem hívhatják, Kertvárosi Sürgős Ellátás lesz a neve.
Hasonló utat választott korábban Budaörs is, ahol – miután idén februárban a mentőszolgálat átvette az ügyeletet – az önkormányzat szintén biztosítja a 24 órás orvosi ellátást Budaörsön a helyi lakosok számára.
Mit kifogásolnak az orvosok az új ügyeleti rendszerben?
„Az egészségügynek egy olyan rétege fog pluszfeladatot kapni, amely eleve roskatag, és inkább a megerősítésére kellene törekedni” – mondta a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke a hvg360-nak. Álmos Péter szerint az egyik legnagyobb baj, hogy nincs elég orvos a rendszerben.
Budapesten 129 háziorvosi körzet – gyermekorvosiakkal együtt – tartósan betöltetlen, az ellátást csak helyettesítéssel lehet megoldani. További probléma a szakma elöregedése, a fővárosban 61 év a háziorvosok és házi gyerekorvosok átlagéletkora, sokan nem szeretnének ügyeletet vállalni.
A MOK elnöke hozzátette, hogy mostanra 400 körül jár a mentőszolgálattal kötött szerződések száma, de minimum 675 felnőtteket ellátó és 135 gyermekorvosra volna szükség.
Korábban a kamara azt javasolta, hogy halasszák el az új rendszer október 1-jei bevezetését, amíg a szükséges feltételek nem biztosítottak.
